Jeszenszky János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jeszenszky János
Jeszenszky János, mint a prágai Károly Egyetem rektora
Jeszenszky János, mint a prágai Károly Egyetem rektora
Született 1566. december 27.
Boroszló
Elhunyt 1621. június 21. (54 évesen)
Prága
Állampolgársága szlovák
Nemzetisége magyar
Foglalkozása orvos,
egyetemi oktató,
filozófus,
politikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jeszenszky János témájú médiaállományokat.

Nagyjeszeni Jeszenszky János (latinul Jesenius vagy Jessenius) (Boroszló, 1566. december 27.Prága, 1621. június 21.) orvosprofesszor, a wittembergi és prágai egyetem rektora, II. Rudolf és II. Mátyás német-római császárok udvari orvosa, filozófus, politikus, a Jeszenszky család talán leghíresebb sarja.

Származása[szerkesztés]

Magyarországi nemesi családból származik. Apja, nagyjeszeni Jeszenszky Boldizsár szolgabíró, állítólag a törököktől való félelmében vándorolt ki Turóc vármegyéből Boroszlóba. 1566-ban itt született fia, János.

Orvosi pályája[szerkesztés]

Anatomiae Pragae 1600. (megjelent: Wittemberg, 1601)

Első iskoláit a helyi Szent Erzsébet gimnáziumban végezte, majd 1583-ban, 17 évesen beiratkozott a wittembergi egyetem orvosi karára. Ezután Lipcsébe ment, ahol Georg Walther vezetése mellett orvostudományt és filozófiát tanult. Itt írta A lélek halhatatlanságáról című értekezését. 1588-ban beiratkozik a páduai egyetem orvosi karára. 1591-ben visszatér Boroszlóba, ahol orvosként praktizál. 1594-ben Frigyes Vilmos szász választófejedelem kinevezi a wittembergi egyetem sebészeti, majd anatómia professzorának. 1595-ben, Boroszlóban feleségül veszi Fels Máriát (latinosan Felsia).

Csakhamar a wittenbergi orvosi kar tanára, majd 1597-ben az egyetem rektora, Frigyes Vilmos herceg, szász kormányzó udvari orvosa és II. Keresztély trónörökös udvari tanítója lett. Wittembergi évei alatt 10 nyilvános boncolást, anatómiát tartott. 1599-ben ő boncolt először nyilvánosan női holttestet (egy házasságtörés miatt kivégzett nő tetemét), amin sokan felháborodtak.

1600. június 7-én, Európában elsőként, ő végzett először, nagy érdeklődéssel kísért, négy napos, nyilvános boncolást Prágában egy akasztással kivégzett férfi holttestén.

1602-ben már II. Rudolf német-római császár kedvelt udvari orvosa, Tycho Brahe udvari csillagász és Kepler udvari matematikus barátja. Megműti a híres prágai csodarabbi, Löw unokáját, Mirjamot, annak ellenére, hogy keresztény orvosoknak tilos zsidókat gyógyítani. Ott volt a császár halálos ágyánál is (1612. január 20.). Ő végezte a boncolást és a test bebalzsamozását.

Rektorrá választása alkalmából készült portré (1617)
Emlékérem rektorrá választása alkalmából (1618)

Az új császár II. Mátyás is udvari orvosává fogadja. Bécsbe költözik feleségével, aki azonban nemsokára meghal. Sopronban, az evangélikus templomban temetik el. 1615-ben elbocsátását kéri az udvari orvosi szolgálatból. Visszaköltözik Prágába. Andreas Vesalius írásai nyomán azzal kísérletezik, hogy a lefejezettek fejének visszahelyezésével hogyan lehetne újraéleszteni az embert. Nem ér el eredményeket. 1617 őszén a prágai Károly Egyetem rektorává választják.

Diplomáciai szolgálata[szerkesztés]

1618-ban a cseh rendek követként Pozsonyba küldik, hogy mint magyar nemes, szólaljon fel a magyar országgyűlésen, és bírja rá a magyar nemeseket, hogy szövetkezzenek a csehekkel, a protestánsok vallásszabadságának védelme érdekében. Ott azonban Forgách Zsigmond palatinus elfogatja, bebörtönzi, majd Bécsbe viteti. Innen csak félévi raboskodás után szabadul, miután megígéri, hogy a császári ház ellen nem fog működni.

1620 júniusában tagja annak a cseh küldöttségnek, mely a besztercebányai országgyűlésen Bethlen Gábor erdélyi fejedelem katonai segítségét kéri, a császári csapatokkal szemben.

Kivégzése Prága főterén
Kivégzése Prága főterén

A csehek 1620. november 8-ai vesztes fehérhegyi csatája után, a Prágába benyomuló császáriak utasítására, a protestáns vezetőkkel együtt letartóztatták, majd bírósági tárgyalás után, felségárulás címén, egy tömeges kivégzés során Prága főterén (Staroměstské náměstí), 1621. június 21-én, 55 éves korában lefejezték.

Halála[szerkesztés]

Bécsi cellája falán egy feliratot találnak IMMMM, mely felkelti a császár érdeklődését, aki két megfejtését is adja Imperator Matthias Mense Martio Morietur (Mátyás császár március havában meghal), és Iesseni Mentiris, Mala Morte Morieris (Jesenius hazudsz, gonosz halállal halsz meg). Mindkét megfejtés beigazolódott: a császár 1619. március 20-án meghal, őt pedig 1621. június 21-én Prágában kivégzik.

A császár, kinek háziorvosa volt, a bíróság ítéletét egy hónapos gondolkodás után enyhítette. E szerint nem tépték ki a nyelvét, csupán levágták; a felnégyelést pedig csak a lefejezés után hajtották végre. A kivégzés érdekessége még, hogy a Mydlar nevű hóhér a barátja volt, aki nyilvános boncolásaihoz a holttesteket szállította, és segédkezett is a boncolások során. Jessenius koponyáját, elrettentésként 10 éven át tartották kitűzve a híd tornyára. Tisztelői csak ezután temethették el a prágai Óváros főterén álló Týn templomba (Týnsky chrám), ahol barátja Tycho Brahe is nyugodott.

Mindig szerette Magyarországot. Magát «eques hungarus»-nak (magyar lovag), vagy «Johennes Jesenius de Magna Jesen»-nek (nagyjeszeni Jeszenszky János) nevezte.

Számos orvosi, filozófiai, vallásbölcseleti és történeti munkát írt.

Emléke[szerkesztés]

Emléktáblája a kivégzés helyszínén

Művei[szerkesztés]

  • Anatomiae, Pragae anno 1600 abs se solenniter administratae historia. Wite[n]bergae 1601.
    • cseh kiadás: Bohdany Divišové: Jan Jessenius z Jasené: Průběh pitvy jím slavnostně provedené v Praze L.P. MDC, k níž byl přičleněn Traktát o kostech. Karolinum, Praha 2004. ISBN 8024609223
  • De ossibus tractatus. Wite[n]bergae 1601.
    • szlovák kiadás: Františka Šimona: Traktát o kostiach. Osveta, Martin 1981.
  • De vita et morte Tycho Brahe oratio funebris. Pragae 1601.
  • Institutiones Chirurgicae quibus universa manu medendi ratio ostenditur. Wite[n]bergae 1601. (mit Beiträgen von: Melchior Ioestelius, Adam Theodor Siberus, Daniel Sennert, Ambrosius Gertnerus u. Jacob Typotius).
    • német kiadás: Anweisung zur Wund-Artznei, in welcher alle u. jede Art u. Weise durch die chirurgischen Handgriffe zu heilen gewiesen werden. Nürnberg 1674.
  • De anima et corpore universi. Pragae 1605.
  • De sanguine vena secta demisso judicium. Pragae 1608. Nové vydání s připojeným komentářem: D. Johannis a Jessen Equ. Hung. de Sanguine, Vena Secta, dimisso Judicium, Notis et Castigationibus ad hodierna et vera Artis medicae principia accomodatum a Jacobo Pancratio Brunone. Norimbergae 1668.
  • Ján Jessenius O krvi. Univerzita P. J. Šafárika v Košiciach, 2007. Slovenský překlad s latinským textem.
  • De generationis et vitae humanae periodis. 1610
  • Divorum imperatorum … Ferdinandi I. et Maximiliani II. progenies augusta. Francofurtum 1613.
  • Matthiae Austriaci coronatio in regem Hungariae. [Hannover 1613].
  • Ad Regni Boemiae, Simulque Coniunctarum, Faederatarum Provinciarum, Marchionatus Moraviae, Ducatus Silesiae, & Marchionatus Lusatiae, Inclitos Ordines: De Restauranda Antiquissima Pragensi Academia, Rectoris Jessenii … Exhortatio. Congregatis Pragae, Mense Augusto, Anni MDCXIX. exhibita. (= németül: An deß Königreichs Böheimb/ unnd derselben incorporirten Landen/ alß Marggraffthumbs Mährern/ Hertzogthumbs Schlesien/ Marggraffsthumbs Laußnitzs/ löbliche Stände, wegen erneuerung/ der Uhralten Pragrischen Universitet, vermanung/ Von deroselben Rectorn Doct. Jessenio, neben seinen Collegen, bey derer versammlung, zu Prag, im August Monat, deß 1619. Jahr/ ubergeben.) Pragae 1619.
  • Legationis in regiis Ungaror. comitiis proximis, nomine evangelicorum regni Boehmiae ordinum, a Jessenio … obitae, Renunciatio. Pragae 1619.
    • német kiadás: Ablegung der Legation, Auff den letztgehaltenen Königlichen Reichstag, in Ungarn, im Namen der Evangelischen Stände deß Königreichs Böheim / Von Doct. Jessen verrichtet … Erstlich in Lateinischer Sprach zu Prag getruckt, Nun aber in Hochteutsch … verdolmetschet. 1619
  • Oratio parresiastica, qua auxilia a rege et ordinibus Ungariae petuntur, habita Neo-Solii in comitiis. Saragossa 1621.

Irodalom[szerkesztés]

Szobra Nagyjeszen főterén

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]