Jeszenszky János
| Jeszenszky János | |
 | |
| Jeszenszky János, mint a prágai Károly Egyetem rektora | |
| Született | 1566. december 27. Boroszló |
| Elhunyt | 1621. június 21. (54 évesen) Prága |
| Állampolgársága | Habsburg Birodalom |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | orvos, egyetemi oktató, filozófus, politikus |
| Iskolái | |
| Halál oka | lefejezés |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jeszenszky János témájú médiaállományokat. | |
Nagyjeszeni Jeszenszky János (latinul Jesenius vagy Jessenius) (Boroszló, 1566. december 27. – Prága, 1621. június 21.) orvosprofesszor, a wittenbergi és prágai egyetem rektora, II. Rudolf és II. Mátyás német-római császárok udvari orvosa, filozófus, politikus, a Jeszenszky család talán leghíresebb sarja.
Származása
[szerkesztés]Magyarországi nemesi családból származott. Apja, nagyjeszeni Jeszenszky Boldizsár szolgabíró, állítólag a törököktől való félelmében vándorolt ki Turóc vármegyéből Boroszlóba. 1566-ban itt született fia, János.
Orvosi pályája
[szerkesztés]
Első iskoláit a helyi Szent Erzsébet gimnáziumban végezte, majd 1583-ban, 17 évesen beiratkozott a wittenbergi egyetem orvosi karára. Ezután Lipcsébe ment, ahol Georg Walther vezetése mellett orvostudományt és filozófiát tanult. Itt írta A lélek halhatatlanságáról című értekezését. 1588-ban beiratkozik a páduai egyetem orvosi karára. 1591-ben visszatért Boroszlóba, ahol orvosként praktizált. 1594-ben Frigyes Vilmos szász választófejedelem kinevezi a wittenbergi egyetem sebészeti, majd anatómia professzorának. 1595-ben, Boroszlóban feleségül vette Fels Máriát (latinosan Felsia).
Csakhamar a wittenbergi orvosi kar tanára, majd 1597-ben az egyetem rektora, Frigyes Vilmos herceg, szász kormányzó udvari orvosa és II. Keresztély trónörökös udvari tanítója lett. Wittenbergi évei alatt 10 nyilvános boncolást, anatómiát tartott. 1599-ben ő boncolt először nyilvánosan női holttestet (egy házasságtörés miatt kivégzett nő tetemét), amin sokan felháborodtak.
1600. június 7-én, Európában elsőként, ő végzett először, nagy érdeklődéssel kísért, négynapos, nyilvános boncolást Prágában egy akasztással kivégzett férfi holttestén.
1602-ben már II. Rudolf német-római császár kedvelt udvari orvosa, Tycho Brahe udvari csillagász és Kepler udvari matematikus barátja volt. Megműtötte a híres prágai csodarabbi, Löw unokáját, Mirjamot, annak ellenére, hogy keresztény orvosoknak tilos volt zsidókat gyógyítani. Ott volt a császár halálos ágyánál is (1612. január 20.). Ő végezte a boncolást és a test bebalzsamozását.
Az új császár II. Mátyás is udvari orvosává fogadta. Bécsbe költözött feleségével, aki azonban nemsokára meghalt. Sopronban, az evangélikus templomban temették el. 1615-ben elbocsátását kérte az udvari orvosi szolgálatból. Visszaköltözött Prágába. Andreas Vesalius írásai nyomán azzal kísérletezett, hogy a lefejezettek fejének visszahelyezésével hogyan lehetne újraéleszteni az embert. Nem ért el eredményeket. 1617 őszén a prágai Károly Egyetem rektorává választották.
Diplomáciai szolgálata
[szerkesztés]1618-ban a cseh rendek követként Pozsonyba küldték, hogy mint magyar nemes, szólaljon fel a magyar országgyűlésen, és bírja rá a magyar nemeseket, hogy szövetkezzenek a csehekkel, a protestánsok vallásszabadságának védelme érdekében. Ott azonban Forgách Zsigmond palatinus elfogatja, bebörtönözte, majd Bécsbe vitette. Innen csak félévi raboskodás után szabadult, miután megígérte, hogy a császári ház ellen nem fog működni.
1620 júniusában tagja volt annak a cseh küldöttségnek, mely a besztercebányai országgyűlésen Bethlen Gábor erdélyi fejedelem katonai segítségét kérte, a császári csapatokkal szemben.
Halála
[szerkesztés]A csehek 1620. november 8-ai vesztes fehérhegyi csatája után, a Prágába benyomuló császáriak utasítására, a protestáns vezetőkkel együtt letartóztatták, majd bírósági tárgyalás után, felségárulás címén, egy tömeges kivégzés során Prága főterén (Staroměstské náměstí), 1621. június 21-én, 55 éves korában lefejezték.
Bécsi cellája falán egy IMMMM feliratot találtak, mely felkeltette a császár érdeklődését, aki két megfejtését is adta: Imperator Matthias Mense Martio Morietur (Mátyás császár március havában meghal) és Iesseni Mentiris, Mala Morte Morieris (Jesenius, hazudsz, gonosz halállal halsz meg). Mindkét megfejtés beigazolódott: a császár 1619. március 20-án meghal, őt pedig 1621. június 21-én Prágában kivégezték.
A császár, akinek háziorvosa volt, a bíróság ítéletét egy hónapos gondolkodás után enyhítette. E szerint nem tépték ki a nyelvét, csupán levágták; a felnégyelést pedig csak a lefejezés után hajtották végre. A kivégzés érdekessége még, hogy a Mydlar nevű hóhér a barátja volt, aki nyilvános boncolásaihoz a holttesteket szállította, és segédkezett is a boncolások során. Jessenius koponyáját, elrettentésként 10 éven át tartották kitűzve a híd tornyára. Tisztelői csak ezután temethették el a prágai Óváros főterén álló Týn-templomba (Týnsky chrám), ahol barátja, Tycho Brahe is nyugodott.
Mindig szerette Magyarországot. Magát „eques hungarus”-nak (magyar lovag) vagy „Johannes Jesenius de Magna Jesen”-nek (nagyjeszeni Jeszenszky János) nevezte.
Számos orvosi, filozófiai, vallásbölcseleti és történeti munkát írt.
Emléke
[szerkesztés]
- Róla neveztek el egy 1984-ben felfedezett kisbolygót: 11830 Jessenius (1984 JE)
- Nevét Prágában utca őrzi.
- Karlovy Varyban egy szállodát neveztek el róla.
- A Szlovák Tudományos Akadémia aranyérme az ő nevét viseli.
- A Pozsonyi Comenius Egyetem Turócszentmártonban működő Orvosi Karát róla nevezték el.
- A nyitrai radiológiai diagnosztikai központ névadója.[1]
- Róla nevezték el a Budapest-Prága között közlekedő Jeszenszky János EuroCity vonatot.
- Ő a névadója a budapesti Tudomány és Hit Jesenius Központjának.
Művei
[szerkesztés]- Anatomiae, Pragae anno 1600 abs se solenniter administratae historia. Wite[n]bergae 1601.
- cseh kiadás: Bohdany Divišové: Jan Jessenius z Jasené: Průběh pitvy jím slavnostně provedené v Praze L.P. MDC, k níž byl přičleněn Traktát o kostech. Karolinum, Praha 2004. ISBN 80-246-0922-3
- De Ossibus Tractatus. Wite[n]bergae 1601. Online
- szlovák kiadás: Františka Šimona: Traktát o kostiach. Osveta, Martin 1981.
- De vita et morte Tycho Brahe oratio funebris. Pragae 1601.
- Institutiones Chirurgicae quibus universa manu medendi ratio ostenditur. Wite[n]bergae 1601. (mit Beiträgen von: Melchior Ioestelius, Adam Theodor Siberus, Daniel Sennert, Ambrosius Gertnerus u. Jacob Typotius).
- német kiadás: Anweisung zur Wund-Artznei, in welcher alle u. jede Art u. Weise durch die chirurgischen Handgriffe zu heilen gewiesen werden. Nürnberg 1674.
- De anima et corpore universi. Pragae 1605.
- De sanguine vena secta demisso judicium. Pragae 1608. Nové vydání s připojeným komentářem: D. Johannis a Jessen Equ. Hung. de Sanguine, Vena Secta, dimisso Judicium, Notis et Castigationibus ad hodierna et vera Artis medicae principia accomodatum a Jacobo Pancratio Brunone. Norimbergae 1668.
- Ján Jessenius O krvi. Univerzita P. J. Šafárika v Košiciach, 2007. Slovenský překlad s latinským textem.
- De generationis et vitae humanae periodis. 1610
- Divorum imperatorum … Ferdinandi I. et Maximiliani II. progenies augusta. Francofurtum 1613.
- Matthiae Austriaci coronatio in regem Hungariae. [Hannover 1613].
- Ad Regni Boemiae, Simulque Coniunctarum, Faederatarum Provinciarum, Marchionatus Moraviae, Ducatus Silesiae, & Marchionatus Lusatiae, Inclitos Ordines: De Restauranda Antiquissima Pragensi Academia, Rectoris Jessenii … Exhortatio. Congregatis Pragae, Mense Augusto, Anni MDCXIX. exhibita. (= németül: An deß Königreichs Böheimb/ unnd derselben incorporirten Landen/ alß Marggraffthumbs Mährern/ Hertzogthumbs Schlesien/ Marggraffsthumbs Laußnitzs/ löbliche Stände, wegen erneuerung/ der Uhralten Pragrischen Universitet, vermanung/ Von deroselben Rectorn Doct. Jessenio, neben seinen Collegen, bey derer versammlung, zu Prag, im August Monat, deß 1619. Jahr/ ubergeben.) Pragae 1619.
- Legationis in regiis Ungaror. comitiis proximis, nomine evangelicorum regni Boehmiae ordinum, a Jessenio … obitae, Renunciatio. Pragae 1619.
- német kiadás: Ablegung der Legation, Auff den letztgehaltenen Königlichen Reichstag, in Ungarn, im Namen der Evangelischen Stände deß Königreichs Böheim / Von Doct. Jessen verrichtet … Erstlich in Lateinischer Sprach zu Prag getruckt, Nun aber in Hochteutsch … verdolmetschet. 1619
- Oratio parresiastica, qua auxilia a rege et ordinibus Ungariae petuntur, habita Neo-Solii in comitiis. Saragossa 1621.
Irodalom
[szerkesztés]
- Bokesová-Uherová, M. 1966: Ján Jessenius 1566 – 1621. Bratislava.
- Evangélikus Élet 2006/52.
- Horsky, Zdenek: Kepler és a II. Rudolf-korabeli Prága, Fizikai Szemle 1990/2., Budapest, 1990.
- Horányi Elek: Memoria Hungarorum et Provincialium scriptis editis notorum 2. kötet 205-212. oldal
- Karasszon Dénes: Nagyjeszeni Jeszenszky János (1566-1621), Egészségügyi Konzílium, 4. évf. 11. sz.
- Klimeková, A. - Augustínová, E. (Ed.) 2012: Ján Jessenius. Martin.
- Polišenský J.: Jan Jesenský-Jessenius, Praha, 1965.
- Ruttkay László: Jeszenszky (Jessenius) János és kora 1566-1621, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és Könyvtár, Budapest, 1971.
- Ruttkay László: Az orvos Jessenius, mint történetíró, Orvostörténeti Közlemények 24, Budapest, 1962.
- Ruttkay László: Jessenius als Professor in wittenberg. Zum 350. Todesjahr von Jessenius, Orvostörténeti Közlemények 62-63, Budapest, 1971.
- Schultheisz Emil: Jeszenszky (Jessenius) János[halott link]
- Újházy György: Európai magyarság, Egyetemi Nyomda, Budapest, 1946.
- Ľudo Zúbek: Doktor Jesenius, (regény), Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó-Móra Ferenc Könyvkiadó, Pozsony-Budapest, 1958.
- Zúbek, Ľudo: Doktor Jesenius, (regény), Mladé Letá Könyvkiadó-Móra Ferenc Könyvkiadó, Pozsony-Budapest, 1966.
