Júda Löw ben Becalél
| Júda Löw ben Becalél | |
 | |
| A Gólem és Löw rabbi | |
| Született | 1512. Poznań |
| Elhunyt | 1609. szeptember 17.> Prága |
| Beceneve | Löw rabbi, Lőw rabbi |
| Állampolgársága | cseh |
| Nemzetisége | zsidó |
| Gyermekei | Bezalel ben Yehudah |
| Foglalkozása | rabbi |
| Tisztsége | polgármester (prágai Zsidóváros) |
| Sírhelye | Prága, Josefov, régi zsidó temető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Júda Löw ben Becalél témájú médiaállományokat. | |
Judah Löw ben Bezalel vagy Jehuda Liva ben Becalel (Poznań, 1512 – Prága, 1609. szeptember 17.) legendás prágai rabbi, más néven a prágai Maharal, II. Rudolf császár korában élt. Az akkori Európa egyik kiemelkedő alakja, író, gondolkodó, a prágai zsidóváros polgármestere.
Poznańban született és vált messze földön ismert gondolkodóvá. Az itt szerzett hírneve alapján hívta Prágába Mordecháj Maisel, hogy vezesse az általa a Tóra tanulmányozására alapított három tanházat.[1]
Prágában Szoros kapcsolatot tartott Tycho Braheval, II. Rudolf asztrológusával olyannyira, hogy Brahe a királynak is bemutatta. Rudolf hosszú kihallgatáson fogadta a rabbit, aki ezután – abban az időben páratlan módon – bejáratos lett udvarába (Idegenvezető). Kortársa volt Jeszenszky János (Tycho barátja) és Keplert (Tycho utóda) is.
A Biblia, a Talmud, a kabbala, az óhéber nyelv, a csillagászat, a matematika, a mechanika és a fizika tudományában egyaránt rendkívül jártas volt.
Számos legendás, csodás történet is maradt fenn róla. A legismertebb a Gólem históriája, amit regényben, balettben, filmen és más művészetekben is sokszor feldolgoztak.
A Régi-új zsinagógában tanított és ott vezette istentiszteleteit. A legenda szerint az összetört Gólem darabjait a zsinagóga padlásán gyűjtötték össze.
Egyik leszármazottja, Lőw Lipót aki az 1848/49-es szabadságharcban tábori rabbiként szolgált, majd 1850 decemberétől haláláig ő volt a szegedi rabbi. Másik híres leszármazottja Kármán Tódor repüléstudós.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Ez a szócikk részben vagy egészben a Mordechaj Maisel című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Idegenvezető: Jindřich Pokorný et al.: Prága. Idegenvezető. (Sportovní a turistické nakladatelstcí) Praha, 1957. p. 23–24.
További információk
[szerkesztés]- Szombat: A Gólem legenda
- Karel Krejci: Prága legendái. Gondolat Kiadó, Budapest, 1976. 160 old. ISBN 963 2803000
|
Ez a zsidósággal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |