Karlovy Vary
|
Az Európa nagy fürdővárosai világörökségi helyszín része |
| Karlovy Vary | |||
 | |||
| Karlovy Vary látképe a Thermal Hotel felső teraszáról | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Csehország | ||
| Kerület | Karlovy Vary-i | ||
| Járás | Karlovy Vary-i | ||
| Polgármester | Andrea Pfeffer Ferklová | ||
| Irányítószám | 360 01 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 49 073 fő (2025. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 909 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 447 m | ||
| Terület | 59,10 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 50° 13′ 50″, k. h. 12° 52′ 21″50.230556°N 12.872500°EKoordináták: é. sz. 50° 13′ 50″, k. h. 12° 52′ 21″50.230556°N 12.872500°E | |||
| Karlovy Vary weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Karlovy Vary témájú médiaállományokat. | |||
_-_flag.gif)
Karlovy Vary (németül Karlsbad, napjainkban már régiesen hangzó magyar nevén Károlyfürdő) város Csehországban, az ország legnagyobb gyógyfürdőhelye. Évente 70 országból 85 000 vendég és 2 millió átutazó keresi fel.
Fekvése
[szerkesztés]Csehország északnyugati részén található. Itt folyik bele a meleg vizű Teplá folyó az Eger folyóba. Tengerszint feletti magassága: 400 m. Három hegység veszi körül: az Érchegység, a Császárerdő és a Duppaui-hegység. Minden oldalról erdők védik, a város 36%-át erdők, parkok teszik ki. Promenádjainak, sétálóutcáinak összes hosszúsága eléri a 130 km-t. 2021 óta az Európa nagy fürdővárosai világörökségi helyszín része.[2]
Története
[szerkesztés]
Karlovy Varyt IV. Károly német-római császárról nevezték el, aki a várost alapította az 1370-es években. 1508-ban Európa első gyógyhelye lett. A harmincéves háború idején épült ki, a 18. században híres európai fürdőhellyé vált. 1759-ben egy tűzvészben nagy része leégett, és utána klasszicista épületeket emeltek. A 19. század végén nagy változásokat élt meg a város; ekkor a legtöbb épületet a Fellner és Helmer cége építette. 1870 óta nagyvárosnak számít, gazdasági és közigazgatási központ. 1926-ban jöttek létre porcelángyárai, a Karlsbadi Porcelángyár és a Moser Üveggyár. 1992 óta műemlékvédelem alatt áll az egész város.
Politikailag jelentős események színhelye is volt:
- 1732-ben politikai találkozó zajlott itt VI. Károly császár és I. Frigyes porosz király között.
- 1819-ben Metternich kancellár és a német uralkodók titkos összejövetelének helyszíne volt.
- 1864-65-ben Bismarck kancellár tartott itt titkos találkozókat.
- Közvetlenül a második világháború utáni években a német lakosságot kitelepítették a kollektív bűnösség elve alapján.
Számos híresség kúráltatta itt egykor különféle nyavalyáit, így például:
.jpg)
Nevezetességei
[szerkesztés]
- Karlovy Vary a világ egyik leghíresebb és legnagyobb hagyományokkal rendelkező gyógyfürdővárosa, 13 nagyobb és 300 kisebb gyógyvíz-forrása van. Az egyes források hőmérséklete 34–73 °C között alakul; vizüket ivásra, fürdésre és speciális gyógykúrákra használják az emésztőszervek és az anyagcsere zavarainak gyógyítására. A 73 °C-os glaubersós hőforrások adják a hashajtó szerként használatos karlsbadi sót.
- A fürdőépületek többsége és a fontosabb forrásokat összekötő elegáns, oszlopos fedett sétány, a kolonnád a 19. században épült.
- A város híres az évenként rendezett Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválról.
- Itt gyártják a híres cseh gyógynövénylikőrt, a Becherovkát.
- Híres a tányér nagyságú, ropogós, vékony, ízesített ostyalap, az úgynevezett fürdőostya.
- Fontos terméke a Moser-üveg.
- A 18. században épült, híres Grandhotel Pupp a filmfesztivál idején a mozisztárok kedvelt szálláshelye, valamint jelentős helyszíne volt a Casino Royale James Bond-filmnek is.
Látnivalói
[szerkesztés]
- Imperial Gyógyszanatórium (1910-1912)
- I. számú fürdő vagy Császárfürdő (1855)
- Grandhotel Pupp (1760-1914)
- Café Elefant
- Városi Nezval Színház (1886)
- a Mária Magdolna-templom (1733–1736) a közvélekedés szerint Kilian Ignaz Dientzenhofer fő műve. A stukkókat Ignaz Palliari, az ácsmunkákat és a padokat František Dietl, a lakatosmunkát Jan Kašpar Kraus és Jan Petr Hüttner készítette.[3]
- Vridlo kolonnád (1971-1975)
- Kastélykút – kolonnád (1912-1913)
- Károly-torony (1450 körül)
- Szentháromság-oszlop (1716)
- III. számú fürdő (1866)
- Malomkút Kolonnád (1871-1881)
- Pasteur-ház
- Dvořák Park
- Parkkolonnád (1881)
- Katonai Gyógyház (1855)
- Thermál Hotel (1967-1976): A filmfesztiválok színhelye fesztiválmozival 1200 néző számára és konferencia-, színház- és vetítőtermekkel további 600 fő részére.
Népesség
[szerkesztés]A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
| Lakosok száma | 7291 | 42 653 | 53 112 | 42 735 | 56 222 | 48 639 | 49 046 | 48 479 | 45 500 | 49 073 |
| 1869 | 1900 | 1921 | 1961 | 1991 | 2011 | 2017 | 2020 | 2022 | 2025 |
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1954. október 10-én Václav Patejdl énekes, zenész, szövegíró, a szlovák könnyűzene kiemelkedő egyénisége.
Neves vendégei voltak
[szerkesztés]- Arany János – 1867-ben járt itt először, majd még kilenc alkalommal, a Toldiban is leírja a város születésének legendáját. „Ha a vizek a doktoroknál jobbak nem lennének, az emberek bizony mind-mind elvesznének.” – írta Karlsbad vizeiről.
- Albrecht von Wallenstein – 1630-ban 900 zsoldosával ette ki a várost a vagyonából.
- I. Péter orosz cár – 1711–12-ben járt itt.
- Goethe – 13 alkalommal kereste fel Karlovy Vary-t.
- Friedrich Schiller
- Johann Gottfried Herder
- Gogol
- Lev Tolsztoj
- Liszt Ferenc
- Chopin
- Ludwig van Beethoven
- Brahms
- Grieg
- Dvořák
- Karl Marx
- František Palacký
- Móra Ferenc
Testvértelepülések
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2025 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2025. május 16. (Hozzáférés: 2025. május 18.)
- ↑ The Great Spa Towns of Europe. whc.unesco.org (Hozzáférés: 2021. augusztus 10.)
- ↑ Sv. Maří Magdalény[halott link]
Források
[szerkesztés]- Szombathy Viktor: Csehszlovákia. Budapest: Panoráma. 1981. = Panoráma Útikönyvek, ISBN 963-243-185-5
- Dr. Stanislav Burachovič: Karlovy Vary Schritt für Schritt, Spaziergang durch das Kurzentrum von Karlsbad (Mgr. Jitka Kulhánková, Herusgeberin der Zeitschrift PROMENÁDA und Bezirksamt in Karsbad, Karlovy Vary)
- Jan Skřivánek; ford. Szabó Endre: Egynapos kirándulások Prágából (PDF) pp. 4–5. Sign-Print pro, Prága, 2009. [2009. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 11.)
