Ugrás a tartalomhoz

Baden-Baden

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Az Európa nagy fürdővárosai
világörökségi helyszín része
Baden-Baden
Baden-Baden látképe
Baden-Baden látképe
Baden-Baden címere
Baden-Baden címere		 Baden-Baden zászlaja
Baden-Baden zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományBaden-Württemberg
Kerületei11
PolgármesterMargret Mergen (CDU)
Irányítószám76530–76534
Körzethívószám07221, 07223
RendszámBAD
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség57 420 fő (2023. dec. 31.)[1]
Népsűrűség409,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság161 m
Terület140,21 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 48° 45′ 43″, k. h. 8° 14′ 27″48.761944°N 8.240833°EKoordináták: é. sz. 48° 45′ 43″, k. h. 8° 14′ 27″48.761944°N 8.240833°E
Baden-Baden (Baden-Württemberg)
Baden-Baden
Baden-Baden
Pozíció Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén
Baden-Baden weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Baden-Baden témájú médiaállományokat.

Baden-Baden (1931-ig csak Baden[2]) híres fürdőváros Németországban, Baden-Württemberg tartományban, Németország délnyugati részén, a Rastatti régióban. 2021 óta az Európa nagy fürdővárosai világörökségi helyszín része.[3] Lakosainak száma 57 420 fő (2023. december 31.).[1]

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rastatt-tól délre, az Oos folyó völgyében fekvő település, híres fürdőhely.

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A népesség alakulása 1961 és 2024 között:
Lakosok száma
51 544
52 358
49 718
49 059
50 761
52 745
53 643
54 777
54 160
56 881
1961196819751981198819952002200820152024
Adatok: Wikidata

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város területén található fürdőket már a rómaiak is ismerték Civitas Aurelia Aquensis néven, Severus Alexander római császárról elnevezve. Az itteni fürdőt Caracalla is felkereste egyszer, ízületi fájdalmainak gyógyítása céljából. A város területén ma is láthatók még az ókori szobortöredékek. 1847-ben egy római gőzfürdő jó állapotban fennmaradt maradványait is feltárták itt.

A város régi része amfiteátrum-szerűen egy dombon épült, újabb részei pedig a domb lábánál épültek fel. Baden a középkorban ugyan elpusztult, de 1112-ben már újra említve volt. Később, a 12. században pedig a zähringeni őrgrófok birtokába jutott.

Itt akkor a város közelében fekvő, de később a város részévé vált Rastattban tartották 1713 novemberében (első rastatti kongresszus) annak a békének az előtárgyalásait, amelyet a császár és Franciaország a spanyol örökösödési háború után (rastatti béke, 1714. március 6.) kötöttek; ebben az utrechti békét elismerték, Franciaország Landaut, Németország Freiburgot, Kehlt és Altbreisachot kapta, a kölni és bajor választó-fejedelmeket pedig birtokaikba visszahelyezték. 1797–99-ben, ugyancsak itt tartották a második rastatti kongresszust abból a célból, hogy a békét Franciaország és a Német-római Birodalom közt helyreállítsa.

Mint fürdőhely, jelentőségét akkor kapta, mikor a francia emigránsok nagyobb számmal kezdték felkeresni.

A 19. században, a város sok híresség találkozóhelye lett, akiket vonzottak a meleg források, valamint a híres baden-badeni kaszinó, a luxus szállodák, a lóverseny. Nyaralt itt Viktória királynő, I. Vilmos, Napóleon, Berlioz, Vjazemszkij, Zsukovszkij, Turgenyev és Dosztojevszkij is. Egy állítás szerint Baden-Badenben írta Tolsztoj az Anna Kareninát is (bár a műben a város más nevet kapott), valamint itt íródott Turgenyev egyik regénye is.

Baden-Baden; akkori becenevén „Európa nyári fővárosa” csúcspontját azonban Napóleon alatt, az 1850-es és 1860-as években érte el. Az orosz író, Dosztojevszkij is itt írta A játékos című regényét, miközben rendszeresen járt az itteni kaszinóba. Itt élt Johannes Brahms is, akinek" lakóhelye, a Brahms-ház, még ma is látogatható.

A két világháború idején a város megmenekült pusztítástól, majd a második világháború után, Baden-Baden lett a szövetséges hatalmak francia erőinek központja Németországban. A francia légierő felügyelete alatt Baden-Badentől nyugatra, 15 km-rel, a Fekete-erdő és a Rajna folyó között Söllingenben felépült a katonai repülőtér; 1952-1953 júniusában fejeződött be a kifutópálya és a kapcsolódó létesítmények építése, a Kanadai Királyi Légierő egységei is itt szállhattak meg a bázison, későbbi nevén CFB Baden-Soellingen. Az 1990-es években, itt alakították ki a Flughafen Karlsruhe/Baden-Baden (Baden-Airpark részeként) polgári repülőteret is, amely jelenleg a második legnagyobb repülőtér Baden-Württembergben.

Nevezetességek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Kurhaus – The Kurgarten (fürdő kert). A Kurhaus évente ad otthont Baden-Baden szabadtéri rendezvényeinek, ahol élő komolyzenei koncerteket tartanak.
  • Caracalla Spa fürdőkomplexum
  • Lichtentaler Allee park és arborétum
  • Fabergé Múzeum
  • Orosz ortodox templom
  • A kaszinó
  • Friedrichsbad
  • Frieder Burda-gyűjtemény – Németország egyik legátfogóbb modern művészeti gyűjteménye.
  • Museum der Kunst und Technik des 19. Jahrhunderts – a múzeumban A művészet és a technika a 19. században állandó kiállítás mellett hasonló témájú időszaki kiállítások is láthatók.
  • Régi vár "Hohenbaden" – 1102-ben épült.
  • Új vár (Neues Schloss), 15. századi épület; a badeni őrgrófok, majd a badeni nagyhercegek egykori lakóhelye, jelenleg történelmi múzeum.
  • A híres Baden-Baden Festspielhaus (Baden-badeni Ünnepi Játékok Háza), Európa második legnagyobb fesztiválterme.
  • Az 1847-ben feltárt római fürdők több mint 2000 éves romjai.
  • Stiftskirche, a templomban a tizennégy badeni őrgróf sírjával.
  • Das Paradies, egy itáliai reneszánsz stílusú park, sok trükkös szökőkúttal.
  • Fremersberg-torony
  • Michaelsberg-kápolna – román stílusú épület aranyozott kupolával, amelyet Mihail Sturza herceg fiának sírja fölött emeltek.


Híres emberek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt született:

  • Festetics György (1882–1941) magyar földbirtokos, diplomata, politikus, országgyűlési képviselő.

Itt hunyt el:

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023". Önkormányzati címtár 2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal. 2024. október 28. Hozzáférés: 2024. november 16.
  2. ↑ Das Land Baden-Württemberg. Amtliche Beschreibung nach Kreisen und Gemeinden. V. Regierungsbezirk Karlsruhe [The State of Baden-Württemberg. Official description of administrative districts and municipalities. Volume 5 Karlsruhe administrative district] (német nyelven). Stuttgart: Kohlhammer. 1976. 12. o. ISBN 3-17-002542-2. {{cite book}}: Unknown parameter |editors= ignored (|editor= suggested) (súgó)
  3. ↑ The Great Spa Towns of Europe. whc.unesco.org (Hozzáférés: 2021. augusztus 10.)

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Baden-Baden&oldid=29179444”