Speyeri dóm

Ez a dóm a Világörökség része

Speyeri dóm
UNESCO világörökségi helyszín
A speyeri dóm homlokzata
Vallás	katolicizmus
Egyházmegye	Speyeri egyházmegye
Védőszent	Szent István
Építési adatok
Építése	1080
Stílus	román építészet
Tervezője	Bambergi Szent Ottó
Alapadatok
Hosszúság	134 m
Szélesség	37,62 m
Világörökségi adatok
Világörökség-azonosító	168
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	II
Felvétel éve	1981
Település	Speyer
Elhelyezkedése
Speyeri dóm Pozíció Németország térképén
é. sz. 49° 19′ 02″, k. h. 8° 26′ 33″49.317222, 8.4425
A Speyeri dóm weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Speyeri dóm témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A speyeri dóm a Speyeri egyházmegye székesegyháza, a román építészeti stílus egyik legimpozánsabb németországi képviselője. Az európai építészet fordulópontjának és a középkori építészet egyik csúcsteljesítményének is tekintik. A mainzi és a wormsi katedrálisok mellett egyike a rajnavidéki úgynevezett császári katedrálisoknak. A legnagyobb fennmaradt románkori épület a részben romokban álló Cluny-i apátsággal együtt.

Története

A dómot II. Konrád német-római császár alapította 1030-ban azzal a céllal, hogy ez legyen a nyugati világ legnagyobb temploma. A munkák befejezését azonban sem ő, sem fia, III. Henrik német-római császár nem érte meg. Végül is a felszentelés az unoka, IV. Henrik német-római császár idejében, 1061-ben történt.

Szűk 20 évvel később IV. Henrik félig lebontatta a dómot, hogy még nagyobbra építtesse: a nyugati részen levették a tetőt, és az épületet öt méterrel megmagasították. A keleti részen a dómot egészen az alapokig lebontották és nyolc méteres erős új alapozást készítettek. A csúcsíves keleti torony a burgundi román stílus jegyeit mutatja. IV. Henrik halálának évében (1106) az új dóm elkészült, és korának legnagyobb építménye volt.

• 
  1061
• 
  1135

Speyernek akkoriban körülbelül 500 lakosa volt. IV. Henrik tisztán hatalmi okokból építtetett egy ilyen hatalmas dómot a parányi városkába. A német-római császárok nemcsak világi, hanem egyházi hatalmat is követeltek maguknak. Az ebből származó politikai konfliktus a pápával a IV. Henrik és VII. Gergely pápa közötti invesztitúraharc idején tetőzött. A speyeri dóm mérete és pompája a császár hatalmi igényeit hivatott alátámasztani.

A főhajó

1689-ben, a pfalzi örökösödési háború idején, a speyeri polgárok bútoraikat és háztartási felszereléseiket a dómba vitték, hogy a francia csapatok gyújtogatásai elől biztonságban legyenek. A remény azonban megcsalta a polgárokat: a katonák betörtek a templomba és felgyújtották a felhalmozott bútorokat. A nagy forróságtól a nyugati szárny boltíve beomlott. A keleti szárny viszont ellenállt a lángoknak. A katonák a császári sírok egy részét is feltörték és kirabolták.

• 
  1754
• 
  1756

A 18. század második felében lett pénz ismét a dóm nyugati felének újjáépítésére. A kaput barokk stílusban építették újjá.

A francia forradalom alatt a dóm ismét a politika színhelyévé vált: a nép a dómban garázdálkodva széttörte az összes oltárt. 1806-ban úgy tervezték, hogy a dómot lebontják és építőanyagként hasznosítják, de ezt Joseph Ludwig Colmar mainzi püspök megakadályozta. A napóleoni háborúk idején a francia csapatok istállónak, illetve takarmány- és anyagraktárnak használták a dómot.

Napóleon bukása után a dómot újraszentelték és restaurálták. 1818 óta püspöki székesegyházként működik. 1846-53 között I. Lajos bajor király megbízásából Johann von Schraudolph készítette a freskókat nazarénus stílusban.

A 20. század fordulójára az ízlés megváltozott. 1916-ban úgy tartották, hogy a festés a legnagyobb csapás, ami a dómot története során érte.

• 
  1854
• 
  1967

A 20. század közepén az épületet egy addig nem látott formában újra "románosították". Az 1960-as években a jó állapotban levő festést 19 négyzetméternyi freskó kivételével eltávolították. A törékennyé vált homokkő részeket cementtel erősítették meg. Az épület több részletét ismét román stílusuvá alakították. A dóm a történelmi városmaggal együtt sértetlenül vészelte át a második világháborút, a település ellen indított csekély számú bombatámadás a vasút megbénítására korlátozódott.

1996-tól a dómot teljesen felújítják. A munka várhatóan 2015-ig tart és 26 millió euróba fog kerülni; a finanszírozásra egy alapítványt hoztak létre. A Scraudolph-féle freskókat jelenleg szanálják, és a dóm császári termében lesznek kiállítva.

Alaprajz

Műszaki adatok

• Teljes hossza: 134 m
• Kereszthajó hossza: 73 m
• Kereszthajó szélessége: 37,62 m
• Középhajó hossza: 33 m
• Középhajó szélessége: 15 m
• A főhajó magassága: 33 m
• Keleti tornyok magassága: 71,20 m
• Nyugati tornyok magassága: 65,60 m
• Teljes területe: 4470 m²

Afra-kápolna

A későbbi V. Henrik augsburgi Szent Afra napján született, ezért külön kápolnát szenteltek a korai keresztény vértanúnak. Szent Afráról kevés biztos adat áll rendelkezésre. Miután apját megölték, anyjával együtt vándorútra keltek. Augsburgban Afra Vénusz-papnőként prostitúcióra adta magát. Egy keresztényüldözés során Narcissus püspök az ő házukban talált menedéket és a nőket megismertette a keresztény hittel. Afra megtért és a püspök megkeresztelte; az új hite miatt tűzhalálra ítélték.

Katalin-kápolna

A Katalin-kápolna III. Henrik egyik lányának a születésnapjára emlékeztet, amely Alexandriai Szent Katalin ünnepére esett (november 25.). A keresztény hagyomány szerint Szent Katalin fiatal és intelligens szépség, aki a szüzességnek szentelte magát.

Nyugati homlokzat

A dóm védelmezője

A piros és fehér kövek váltakozását már a római korban is használták, de csak belső díszítésre. A nyugati homlokzaton a ezt a fajta díszítést Hübsch építész vezette be a dóm átalakításakor. A nyugati oldal gazdagon díszített. A közepe körül található a kerek ablak, középen Krisztus alakjával, a négy sarokban pedig a négy evangélista szimbólumaival. A nyugati bejárat felett a dóm védelmezőit lehet látni:

Szűz Mária

Mihály arkangyal

Keresztelő Szent János

Szent István vértanú

Clairvaux-i Szent Bernát

Itt vannak eltemetve

• II. Konrád német-római császár († 1039) és felesége, Sváb Gizella († 1043)
• III. Henrik német-római császár († 1056)
• IV. Henrik német-római császár († 1106), és felesége, Savoyai Berta († 1087)
• V. Henrik német-római császár († 1125)
• Burgundiai Beatrix német-római császárné, (Barbarossa Frigyes felesége) († 1184), és Ágnes nevű lánya
• Sváb Fülöp német király († 1208)
• Habsburg Rudolf német király († 1291)
• Adolf német király († 1298)
• I. Albert német király († 1308)

További információk

• hivatalos oldal
• Speyeri püspökség
• Nemzetközi zenenap
• képek