Speyeri egyházmegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Speyeri egyházmegye
Bistum Speyer
(Dioecesis Spirensis)
Wappen Bistum Speyer.png
Elhelyezkedés
Ország Németország
Területi fennhatóság Rajna-vidék-Pfalz, Saar-vidék
FőegyházmegyeBambergi
Esperesi körzetek 10
é. sz. 49° 19′ 02″, k. h. 8° 26′ 33″
Statisztikai adatok
Terület5 893 km²
Lakosság
Teljes1 550 944
Egyházmegyéhez tartozók537 516 (34,7%)
Plébániák 70
További jellemzők
Egyház római katolikus
Rítus római rítus
Alapítás ideje 4. század
Székesegyház Szűz Mária- és Szent István-székesegyház
Védőszent Nagyboldogasszony
Vezetése
PápaFerenc
Püspök Karl-Heinz Wiesemann
Metropolita Ludwig Schick
Segédpüspök Otto Georgens
Nyugalmazott püspök Anton Schlembach
Térkép
Speyeri egyházmegye
Speyeri egyházmegye
Speyeri egyházmegye weboldala
Speyeri egyházmegye a Catholic Hierarchy-n
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Speyeri egyházmegye témájú médiaállományokat.

A Speyeri egyházmegye (latinul: Dioecesis Spirensis, németül: Bistum Speyer) egy németországi római katolikus egyházmegye. A német nyelvterület egyik legősibb egyházmegyéje, története a 4. századig nyúlik vissza.

Az egyházmegye a bambergi érsek alá tartozik, jelenlegi püspöke Karl-Heinz Wiesemann. Székesegyház a speyeri Szűz Mária és Szent István-katedrális.

Története[szerkesztés]

A középkori püspökség[szerkesztés]

A speyeri püspököt először egy 346-ból származó dokumentumban említik, teljes történetét azonban csak 7. századtól ismerjük. 614-ben Hilderich püspököt a párizsi zsinat egyik résztvevőjeként említik, utódjához, Athanasiushoz pedig az első dóm felépítése köthető. 748-ban a mainzi érsek alá rendelik az egyházmegyét. 969-ben I. Ottó német-római császár Speyer városát a püspöknek adományozta, s ezzel a püspök világi uralkodóvá is vált. Az ezt követő időszakban Speyer a Német-római Birodalom egyik legjelentősebb városává nőtte ki magát úgy politikai, mint kulturális szempontból. 1030-ban kezdte meg II. Konrád császár a speyeri dóm építését, mely ekkor a birodalom és világ legnagyobb katedrálisa lett. Felszentelésére 1061-ben került sor.

1131-ben Clairvaux-i Szent Bernát a dómban prédikált, és ekkor vette rá III. Konrádot, hogy vegyen részt a második kereszteshadjáratban. A 11. századtól Speyer városa egyre több kiváltságot kapott, 1294-ben pedig elnyerte a szabad birodalmi város rangot, így kikerült a püspök hatalma alól. 1371-ben a speyeri püspök áttette székhelyét Udenheimba, majd innen 1723-ban Bruchsalba.

Újraalapítása[szerkesztés]

Matthäus Georg von Chandelle püspök

1697-ben a pfalzi örökösödési háborút lezáró rijswijki béke értelmében a püspökség átadta Franciaországnak Philippsburg erődjét, később pedig a Rajna bal partján fekvő területeit is. Ezzel megkezdődött hanyatlása, mely az 1803-ban bekövetkezett szekularizációig tartott. Ekkor megmaradt területeit a Badeni Őrgrófság kapta.

A mai formájában (azaz világi hatalom nélkül) 1817-ban alapították újra a püspökséget a Bajor Királyság és a Szentszék között létrejött konkordátum alapján, melyben rendezték a bajor egyházmegyék sorsát. I. Miksa bajor király akaratának megfelelően az egyházmegyék határai nem lépték át Bajorország és a többi német állam határait, így Speyer határai is pontosan egyeztek a Rajna-menti bajor exklávé (Rheinkreis) határaival, illetve ez az oka annak is, hogy ekkor a – szintén a Bajor Királysághoz tartozó — Bambergi főegyházmegye alá rendelték, noha a nagy távolság miatt ezt földrajzilag semmi sem indokolta volna. Az újraalapított püspökség első püspöke, Matthäus Georg von Chandelle ténylegesen csak 1822. január 22-én foglalhatta el székét, miután az egykori Német-római Birodalom többi területén is rendezték az egyházmegyék sorsát. 1817 és 1822 között Johann Jakob Humann kormányozta, mint apostoli vikárius.

A 20. századtól[szerkesztés]

A 20. század első évtizedeiben folyamatosan növekedett a katolikus lakosság az egyházmegyében, ekkor sok új plébánia alapítására került sor. A nemzetiszocializmus időszaka alatt püspökei keményen bírálták a náci ideológiát, amiért cserébe a propaganda "államidegennek" és "hazaárulónak" bélyegezte őket. A második világháborút követően az újjáépítés mellett nagy létszámú olasz, spanyol és portugál vendégmunkás integrációját is meg kellett oldani.

A mai püspöki palota

Az évszázad második felére elhatalmasodó paphiány miatt a 350 plébánia közel harmada betöltetlen maradt. Ezért 1973-ban, majd 2015-ben az egyházmegye teljes struktúráját átszervezték. A korábbi 346 helyett, a 2015-ös egyházmegyei reform óta 70 plébánia működik az egyházmegyében.

Egyházszervezet[szerkesztés]

Az egyházmegye Németország délnyugati részén, Rajna-vidék-Pfalz déli és a Saar-vidék keleti területein fekszik. Mintegy 5.900 km²-nyi területén 10 espereskerületben 70 plébániai közösség működik.

Az egyházmegye püspökei 1828-tól[szerkesztés]

Dr. Karl-Heinz Wiesemann, a jelenlegi megyéspüspök
  • Matthäus Georg von Chandelle (1818-1826)
  • Johann Martin Manl (1826-1835)
  • Peter Richarz 1835 (1836)
  • Johannes von Geissel (1836-1842)
  • Nikolaus von Weis (1843-1869)
  • Conrad Reither (1870-1871)
  • Daniel Bonifaz von Haneberg (1872-1876)
  • Joseph Georg von Ehrler (1878-1905)
  • Conrad von Busch (1905-1910)
  • Michael von Faulhaber (1910-1917)
  • Ludwig Sebastian (1917-1943)
  • Joseph Wendel (1943-1952)
  • Isidor Markus Emanuel (1953-1968)
  • Friedrich Wetter (1968-1982)
  • Anton Schlembach (1983-2007)
  • Karl-Heinz Wiesemann (2008- )

Szomszédos egyházmegyék[szerkesztés]

Források[szerkesztés]