Saar-vidék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Saar-vidék
 Saar-vidék zászlaja
Saar-vidék zászlaja
 Saar-vidék címere
Saar-vidék címere
Deutschland Lage des Saarlandes.svg

Fővárosa Saarbrücken
é. sz. 49° 14′, k. h. 7° 00′
Legnagyobb város Saarbrücken
Államforma szabad állam
Vezetők
Miniszterelnök Annegret Kramp-Karrenbauer (CDU)
Hatalmon lévő párt CDU-SPD koalíció
Hivatalos nyelv német
Beszélt nyelvek német
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Becsült 1 057 502 fő (2004.)
Népsűrűség 420 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 2 569 km²
Időzóna CET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznem euró
Nemzetközi gépkocsijel D
Internet TLD .de
Villamos hálózat 230 V 50 Hz
Közlekedés iránya jobboldali

A Saar-vidék térképe

A Saar-vidék (németül Saarland, pfalziul Saarlond) Németország egyik szövetségi tartománya az ország délnyugati részén. Lotaringiával, Rajna–Pfalz-cal és Luxemburggal együttesen a Saar-Lor-Lux-Rheinland/Pfalz nevű, határokon átívelő partnerségi program része.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Saar-vidék az ország negyedik legkisebb tartománya Berlin, Hamburg és Bréma után.

Északon és keleten Rajna-Pfalz tartomány (Németország), délen Mosell megye (Lotaringia régió, Franciaország), nyugaton Grevenmacher körzet (Luxemburg) határolja

A felszín dimbes-dombos, legmagasabb pontja a Dollberg (695 m). A tartomány 1/3-a erdővel borított, ami a legmagasabb arány Németországban.

Legnagyobb folyója a névadó Saar, amely a Mosel mellékfolyója, és délről északnyugatra folyik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A történelem során a vidék különösen erősen ki volt téve a Franciaország és Németország közötti katonai viszályoknak, és lakói sokat szenvedtek a két ország közötti háborúskodások miatt.

A korábbi időszakban, a francia forradalomig visszamenőleg Lotaringia, Pfalz-Zweibrücken, a Trieri Választófejedelemség és a Saarbrückeni Grófság osztozott a vidéken.

Politikai egységként csak a versailles-i békerendszert követően létezik: 1920-ban alakították ki volt porosz, bajor, és további kisebb hercegi vidékekből.

Az I. és II. világháborút követő időszakokban különleges helyzetű terület volt. A Saar-vidék feltehetően enélkül ma nem lenne önálló szövetségi állam.

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tartomány 6 járásra (németül Landkreise) és 52 községre (Gemeinde) van felosztva:

A Saar-vidék járásai
Járás Székhely Terület (km²) Községek száma Autójelzés
1. Merzig-Wadern Merzig 555,12 7 MZG
2. Neunkirchen Ottweiler 249,21 7 NK
3. Saarbrücken Saarbrücken 410,62 10 SB és VK
4. Saarlouis Saarlouis 459,08 13 SLS
5. Saarpfalz-Kreis Homburg 418,52 7 HOM és IGB
6. Sankt Wendel Sankt Wendel 476,09 8 WND

Legnagyobb települései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Település Lakosság
(fő, 2010)
Saarbrücken
Homburg
Neunkirchen
1. Saarbrücken
(tartományi főváros)
175 741
2. Homburg 43 808
3. Neunkirchen 47 398
4. Völklingen 39 626
5. Sankt Ingbert 37 195
6. Saarlouis 37 136
7. Merzig 30 355
8. Sankt Wendel 26 208
9. Blieskastel 21 885
10. Dillingen/Saar 20 808
11. Püttlingen 19 906
12. Lebach 19 784
13. Heusweiler 19 472

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Manfred Scheuch: Historischer Atlas Deutschland (Weltbild Kiadó, 1997) 200-201. oldal.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Saar-vidék témájú médiaállományokat.
Wikinews-logo.svg
A Wikihírek kapcsolódó cikke: