1061
Ellenőrzött
| 1061 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1061 |
| Ab urbe condita | 1814 |
| Bahái naptár | -783 – -782 |
| Berber naptár | 2011 |
| Bizánci naptár | 6569 – 6570 |
| Buddhista naptár | 1605 |
| Burmai naptár | 423 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1053 – 1054 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1116 – 1117 |
| Shaka Samvat | 983 – 984 |
| Holocén naptár | 11061 |
| Iráni naptár | 439 – 440 |
| Japán naptár | 1721 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 3757–3758 |
| Kopt naptár | 777 – 778 |
| Koreai naptár | 3394 |
| Muszlim naptár | 452 – 453 |
| Szeleukida naptár | 1372–1373 |
| Örmény naptár | 510 ԹՎ ՇԺ |
| Thai szoláris naptár | 1604 |
| Zsidó naptár | 4821 – 4822 |
Évszázadok: 10. század – 11. század – 12. század
Évtizedek: 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek – 1100-as évek – 1110-es évek
Évek: 1056 – 1057 – 1058 – 1059 – 1060 – 1061 – 1062 – 1063 – 1064 – 1065 – 1066
Események
[szerkesztés]Európa
[szerkesztés]- Az előző évben trónra jutott Béla magyar király Székesfehérvárra országgyűlést hív össze, ahol megjelennek a pogánylázadás résztvevői és az ősi valláshoz való visszatérést, a templomok lerombolását követelik. Béla titokban csapatokat gyűjt és szétveri a lázongó tömeget.
- A pogánylázadás miatt István király földi maradványait a székesfehérvári Szűz Mária-templom kanonokja kiemeli a szarkofágból, és a föld alatti kősírba rejtik.[1]
- Béla Szekszárdon bencés monostort alapít (két évvel később a monostor templomában helyezik nyugalomra).[2]
- Ottó somogyi ispán megalapítja a zselicszentjakabi bencés apátságot; az alapítólevélben maradt fenn Pest első írásos említése.[3][4]
- 30 éves korában meghal II. Spytihněv cseh fejedelem. Utóda öccse, II. Vratislav, aki Béla magyar király unokahúgát, Adelhaidot vette feleségül.
- Júliusban meghal II. Miklós pápa. Az általa hozott új szabályok értelmében utódja megválasztásán csak bíborosok szavazhatnak, kizárva a római nemesség és alsóbb papság befolyását; és nem kérik a német-római császár jóváhagyását sem. A bíborosok a reformpárti Anselmo luccai püspököt választják az egyház élére, aki a II. Sándor nevet veszi fel. A kiskorú IV. Henrik császár nevében anyja Poitoui Ágnes nem ismeri el az új pápaválasztási rendszert és Bázelben birodalmi gyűlést hív össze, ahol a reformellenes egyházi vezetők Cadalus parmai püspököt választják meg (ő a II. Honoriusz nevet veszi fel).
- Robert Guiscard apuliai herceg elűzi a székhelyét, Melfit fenyegető bizánci sereget, majd nekikezd Szicília meghódításának. Meglepetésszerűen elfoglalja Messinát, majd szövetkezik Siracusa emírjével, Ibn al-Thumnával annak riválisa, Ibn al-Havvász, Castrogiovanni emírje ellen. A normann herceg elfoglalja a sziget északkeleti részét, majd Castrogiovanni városát is, de a citadella szaracén kézen marad.
- Meghal III. Konrád karintiai herceg. Poitoui Ágnes a Zähringen-házból való Bertoldot nevezi ki a helyére.
- Poitou Ágnes odaadja az eddig az ő kormányzása alatt lévő Bajor Hercegséget Otto von Northeim grófnak.
- I. Ekbert braunschweigi gróf meggyilkolja I. Floris hollandi grófot, akivel Friesland miatt régóta viszálykodik. Floris utódja kiskorú fia, V. Dirk.
- Felszentelik az 1030-ban alapított speyeri dómot.
Születések
[szerkesztés]- Al-Tugrai, arab költő és alkimista
Halálozások
[szerkesztés]- január 28. – II. Spytihněv, cseh fejedelem
- május 5. – Silva Candida-i Humbert, francia bíboros, a nagy egyházszakadás egyik kiváltója
- június 28. – I. Floris, hollandi gróf
- július 27. – II. Miklós, római pápa
- Ali ibn Ridvan, egyiptomi orvos és asztrológus
- Gardízi, perzsa történetíró és geográfus
- III. Konrád, karintiai herceg
Kapcsolódó cikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Biczó 10. o.
- ↑ Biczó 19. o.
- ↑ Magyar katolikus lexikon XII. (Seq–Szentl). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2007. ISBN 963-361-626-3
- ↑ Magyar katolikus lexikon X. (Oltal–Pneu). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2005. ISBN 963-361-626-3
Források
[szerkesztés]- ↑ Biczó: Biczó Piroska: Az Árpád-házi királysírok. [Budapest]: Kossuth. 2016. = A Magyar Történelem Rejtélyei, ISBN 978 963 09 8450 8
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 1061 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
