Sváb Gizella

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sváb Gizella
Gizella 15. századi ábrázolása
Gizella 15. századi ábrázolása

Német királyné
Uralkodási ideje
1024. szeptember 4.1039. június 4.
Koronázása Köln
1024. szeptember 21.
Elődje Luxemburgi Kunigunda
Utódja Dán Gunhilda
Német-római császárné
Uralkodási ideje
10271039. június 4.
Koronázása Róma
1027. március 26.
Elődje Luxemburgi Kunigunda
Utódja Aquitániai (Poitou-i) Ágnes
Életrajzi adatok
Született 990. november 11.
Elhunyt 1043. február 14. (52 évesen)
Goslar
Nyughelye Speyeri dóm
Házastársa Braunschweigi Brúnó (* 960–980; † 1014 k.)
Házastársa I. Ernő sváb herceg (* 994 előtt; † 1015)
Házastársa Száli Konrád (990 – 1039)
Gyermekei Liudolf (1003 körül – 1038)

Ernő (? – 1030)
Hermann (1015 – 1038)

Henrik (10171056)
Mathilda (10271034)
Beatrix († 1036)
Édesapja Herman II, Duke of Swabia
Édesanyja Gerberga of Burgundy

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sváb Gizella témájú médiaállományokat.

Sváb Gizella (989 vagy 990 – Goslar, 1043. február 14.) II. Hermann sváb herceg és Burgundiai (Száli) Gerberga királyi hercegnő elsőszülött leányaként. A szülők mindketten Nagy Károly császár, frank és lombard király leszármazottai voltak, s 988-ban házasodtak össze.

Származása[szerkesztés]

Apai nagyapja, I. Konrád sváb herceg, anyai nagyszülei I. Konrád burgundiai király és Karoling Matilda (IV. Lajos nyugati frank király első leánya) voltak.

Testvérei:

  • Hermann (? – 1012. április 1.), 1003. május 4-től, III. Hermann néven sváb herceg, aki nem nősült meg, és gyermeke sem született, így címét sógora (nővére, Sváb Gizella második férje), I. (Babenberg) Ernő sváb herceg örökölte meg
  • Matilda (995 körül – 1031), aki II. Frigyes felső-lotaringiai herceg hitvese lett, s akinek három gyermeket (Zsófia, Frigyes és Beatrix) szült

Házasságai[szerkesztés]

Első házasságha[szerkesztés]

Első férje a nála körülbelül 14-15 évvel idősebb, I. Brúnó brunszviki gróf lett, 1002-ben. Frigyükből négy gyermek jött világra.

  • Liudolf (1003 körül – 1038. április 23.), Frízia őrgrófja, Brunszvik, Derlingau és Gudingau grófja, aki Egisheimi Gertrúdot vette nőül, s négy gyermekük született, Brúnó, Egbert, Matilda és Ida.
  • egy ismeretlen nevű fiúgyermek
  • egy ismeretlen nevű leánygyermek
  • egy ismeretlen nevű leánygyermek

Brúnó gróf 1010 körül hunyt el.

Második házassága[szerkesztés]

Gizella ismét férjhez ment, ezúttal I. Ernő sváb herceghez, akinek két örököst szült.

  • Ernő (? – 1030. augusztus 17.), a későbbi II. Ernő sváb herceg, aki nem nősült meg, s utódai sem születtek
  • Hermann (1015 körül – 1038. július 28.), a későbbi IV. Hermann sváb herceg, aki bátyja, II. Ernő gyermektelensége miatt kapta ezt a rangot, annak halála után. Hermann feleségül vette Susai Adelheidet, Torinó márkinőjét, aki három örökössel (Gebhard, Adalbert és Adelheid) ajándékozta meg férjét.

1015. március 31-én vagy május 31-én Ernő herceg meghalt egy vadászbalesetben, ezért Gizella lett kisfiuk, II. Ernő gyámjaként a régens, ám politikai ellenlábasai hamarosan ürügyet találtak arra, hogy eltávolítsák őt erről a tisztségről.

Harmadik házassága[szerkesztés]

A már kétszeresen is megözvegyült Gizella harmadszor is oltár elé állt, 1016-ban. Új hitvese a körülbelül 26 éves, későbbi II. Konrád német-római császár császár, itáliai és német király lett, akit három gyermekkel ajándékozott meg házasságuk hozzávetőleg 23 éve során. 1024-től Konrád német uralkodó lett. Még abban az évben német királlyá koronázták Mainz-ban. Három év múlva Aribo, Mainz érseke visszautasította, hogy Gizellát császárnévá koronázza, ugyanis a főpap már eleve kifogásolta házasságkötésüket is, arra hivatkozva, hogy az asszony és Konrád túl közeli rokonságban állnak egymással. Konrádot végül 1027. március 26-án Rómában császárrá koronázták.

13 nappal Konrád megkoronázása után Pilgrim, Köln érseke már hajlandó volt Gizella fejére is ráhelyezni a császárnéi koronát. Az újdonsült császárné a korabeli források szerint igen aktív politikai szereplő volt, a birodalom bel- és külügyei tekintetében is. Részt vett a kormányzati üléseken, s miután II. Konrád meghalt, özvegye, és fiuk, Henrik szervezte meg és vezényelte le a néhai császár méltó, nagyszabású temetési menetét, sőt, az anyacsászárné még több egyházi zsinaton is részt vett.

Konrád és Gizella gyermekei:

  • Henrik (1017. október 29 – 1056. október 5.), a későbbi III. Henrik német-római császár, aki kétszer is megnősült. Első hitvese 1036-ban Dániai Gunhilda angol, norvég és dán királyi hercegnő lett, aki egy leányt szült neki, Beatrixot. 1038-ban Henrik megözvegyült, s 1043 novemberében ismét megházasodott. Ezúttal Poitou-i Ágnes hercegnő lett a felesége, akitől még hat gyermeke született, Adelheid, Gizella, Matilda, Henrik, Konrád és Judit.
  • Matilda (1027 körül – 1034 januárja), ő fél évig I. (Capet) Henrik francia király jegyese volt, de a kislány meghalt még az esküvőjük előtt
  • Beatrix (1030 körül – 1036. szeptember 26.)

Gizella nagy figyelmet és szeretetet fordított testvére, Matilda két leányára, Zsófiára és Beatrixra is, akik akkor költöztek oda anyai nagynénjükhöz, amikor édesapjuk, Frigyes meghalt 1026-ban. A két leány később igen fontos politikai tisztségeket tölthetett be, ugyanis az idősebbik nővér, Zsófia lett gyermektelen bátyja, III. Frigyes felső-lotaringiai herceg halála után, 1033-tól Bar grófnője, mint elhunyt fivére örököse. Zsófia húga, Beatrix III. (Canossa) Bonifác toszkán őrgrófhoz ment hozzá, kinek halála után az asszony lett kisfiuk, Frigyes nevében a tartomány régense, 1052-től 1055-ig.

Halála[szerkesztés]

1043. február 14-én, körülbelül 54 évesen halt meg, az alsó-szászországi Goslarban, vérhas következtében, a német királyi palotában. A németországi Speyer városában, a Birodalmi Székesegyház barlangjában helyezték őt végső nyugalomra, számos, őt megelőző császár és császárné, s azok közvetlen családtagjai mellé. Sírját 1900-ban nyitották fel, ahol a szakemberek meg is találták az asszony hosszú, szőke hajú, mumifikálódott holttestét, amely a kor hölgyének magasságához képest meglepő módon 172 centiméter volt.

Források[szerkesztés]