Poitoui Ágnes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Poitoui Ágnes
(Agnes von Poitou)
III. Henrik és Ágnes ábrázolása egy 1050. körüli kódexben
III. Henrik és Ágnes ábrázolása egy 1050. körüli kódexben
Született 1025[1][2]
Poitou
Elhunyt 1077. december 14. (51-52 évesen)
Róma
Házastársa III. Henrik német-római császár
Gyermekei
SzüleiBurgundi Ágnes
Guillaume V de Poitiers
Foglalkozása uralkodó
Tisztség
Sírhely Szent Péter-bazilika
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Poitoui Ágnes témájú médiaállományokat.

Poitoui Ágnes (ném.: Agnes von Poitou) (* 1020–30 között – † 1077. december 14., Róma) német királyné, bajor hercegnő és fiának, IV. Henriknek kiskorúsága ideje alatt a Német-római Birodalom régens császárnéja. V. Vilmosnak, Aquitánia és Poitou hercegének harmadik házasságából, Burgundi Ágnestől született leánya.

Élete[szerkesztés]

Ágnest 1043 októberében koronázták német királynévá Mainzban, III. Henrikkel Ingelheimban kötött házassága előtt egy hónappal. A házaspárt 1046. december 25-én koronázták császárrá Rómában.

Császári uralma[szerkesztés]

III. Henrik halála után Ágnes volt a Német-római Birodalom régense fia, IV. Henrik kiskorúsága alatt, 1062-ig.

Ágnes sikertelen harcokat folytatott a szászországi, svábföldi, valamint az alsó-rajnavidéki felkelőkkel, és Béla magyar királyt sem tudta alávetni uralmának.

1056 és 1062 között Ágnes névlegesen a bajor hercegi címet is birtokolta, politikai képességei azonban csekélyek voltak.[3] Ágnes a bajor hercegi címet 1061-ben átadta Norheimi Ottónak[4]

Az invesztitúraharc gyökerei[szerkesztés]

Kormányzásában Ágnes II. Viktor pápától kapott támogatást. Az új pápák, X. István és II. Miklós azonban a császári udvar jóváhagyása nélkül kerültek beiktatásra. Miklós pápa még a római nemesi pártok támogatását sem élvezte, pozíciójának biztosítására így a normannokban keresett szövetségest, mely törekvésében Hildebrand, a későbbi VII. Gergely támogatta. Ez volt az a pont, aholis a pápai Itáliát érintő politikában jelentős fordulat következett be. Az 1059-es dekrétum a pápai választásról a királyt kizárta a pápaválasztás jogköréből.

Ágnes a későbbi invesztitúraharcokban VII. Gergely oldalán állt. A harcok során Ágnesnek fiával kellett szembenállnia, akit 12 évig nevelt.[5] Ágnes azonban kitartott a Cluny szerzetesek reformmozgalma mellett.

Ágnes földi maradványait a Petronilla-rotondában helyezték végső nyugalomra a római Szent Péter-bazilikában.[6]

Családja[szerkesztés]

IV. Henrik (A st. emmeram-i Evangeliariumból, 1106 után)

Gyermekei III. Henrikkel:

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

  1. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. augusztus 12.)
  2. British Museum person-institution thesaurus. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Thoma Gertrud: 122. oldal
  4. Bosl’s Bayerische Biographie: 7. oldal
  5. GROSSE FRAUEN DER WELTGESCHICHTE. Tausend Biographien in Wort und Bild.: 12.old
  6. Schnith Karl: Frauen des Mittelalters in Lebensbildern – "Kaiserin Agnes"


Előző uralkodó:
II. Konrád
Bajorország hercege
10551061
Bayern Wappen.svg
Következő uralkodó:
II. Ottó