Poitoui Ágnes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Poitoui Ágnes
(Agnes von Poitou)
III. Henrik és Ágnes ábrázolása egy 1050. körüli kódexben
III. Henrik és Ágnes ábrázolása egy 1050. körüli kódexben
Született 1025[1][2][3][4]
Poitou
Elhunyt 1077. december 14. (51-52 évesen)
Róma
Házastársa III. Henrik német-római császár (1043. március – )[5]
Gyermekei
SzüleiBurgundi Ágnes
Guillaume V de Poitiers
Foglalkozása uralkodó
Tisztség
Sírhely Szent Péter-bazilika
A Wikimédia Commons tartalmaz Poitoui Ágnes témájú médiaállományokat.

Poitoui Ágnes (ném.: Agnes von Poitou) (1025. – Róma, 1077. december 14.) német királyné, bajor hercegnő és fiának, IV. Henriknek kiskorúsága ideje alatt a Német-római Birodalom régens császárnéja. V. Vilmosnak, Aquitánia és Poitou hercegének harmadik házasságából, Burgundi Ágnestől született leánya.

Élete[szerkesztés]

Ágnest 1043 októberében koronázták német királynévá Mainzban, III. Henrikkel Ingelheim am Rheinben kötött házassága előtt egy hónappal. A házaspárt 1046. december 25-én koronázták császárrá Rómában.

Császári uralma[szerkesztés]

III. Henrik halála után Ágnes volt a Német-római Birodalom régense fia, IV. Henrik kiskorúsága alatt, 1062-ig.

Ágnes sikertelen harcokat folytatott a szászországi, svábföldi, valamint az alsó-rajnavidéki felkelőkkel, és Béla magyar királyt sem tudta alávetni uralmának.

1056 és 1062 között Ágnes névlegesen a bajor hercegi címet is birtokolta, politikai képességei azonban csekélyek voltak.[6] Ágnes a bajor hercegi címet 1061-ben átadta Norheimi Ottónak[7]

Az invesztitúraharc gyökerei[szerkesztés]

Kormányzásában Ágnes II. Viktor pápától kapott támogatást. Az új pápák, X. István és II. Miklós azonban a császári udvar jóváhagyása nélkül kerültek beiktatásra. Miklós pápa még a római nemesi pártok támogatását sem élvezte, pozíciójának biztosítására így a normannokban keresett szövetségest, mely törekvésében Hildebrand, a későbbi VII. Gergely támogatta. Ez volt az a pont, aholis a pápai Itáliát érintő politikában jelentős fordulat következett be. Az 1059-es dekrétum a pápai választásról a királyt kizárta a pápaválasztás jogköréből.

Ágnes a későbbi invesztitúraharcokban VII. Gergely oldalán állt. A harcok során Ágnesnek fiával kellett szembenállnia, akit 12 évig nevelt.[8] Ágnes azonban kitartott a Cluny szerzetesek reformmozgalma mellett.

Ágnes földi maradványait a Petronilla-rotondában helyezték végső nyugalomra a római Szent Péter-bazilikában.[9]

Családja[szerkesztés]

IV. Henrik (A st. emmeram-i Evangeliariumból, 1106 után)

Gyermekei III. Henrikkel:

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. augusztus 12.)
  2. British Museum person-institution thesaurus. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. FemBio. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Alvin
  5. p3.htm#i27, 2020. augusztus 7.
  6. Thoma Gertrud: 122. oldal
  7. Bosl’s Bayerische Biographie: 7. oldal
  8. GROSSE FRAUEN DER WELTGESCHICHTE. Tausend Biographien in Wort und Bild.: 12. old.
  9. Schnith Karl: Frauen des Mittelalters in Lebensbildern – "Kaiserin Agnes"


Előző uralkodó:
II. Konrád
Bajorország hercege
10551061
Bayern Wappen.svg
Következő uralkodó:
II. Ottó