1039
Megjelenés
Ellenőrzött
| 1039 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1039 |
| Ab urbe condita | 1792 |
| Bahái naptár | -805 – -804 |
| Berber naptár | 1989 |
| Bizánci naptár | 6547 – 6548 |
| Buddhista naptár | 1583 |
| Burmai naptár | 401 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1031 – 1032 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1094 – 1095 |
| Shaka Samvat | 961 – 962 |
| Holocén naptár | 11039 |
| Iráni naptár | 417 – 418 |
| Japán naptár | 1699 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 3735–3736 |
| Kopt naptár | 755 – 756 |
| Koreai naptár | 3372 |
| Muszlim naptár | 430 – 431 |
| Örmény naptár | 488 ԹՎ ՆՁԸ |
| Szeleukida naptár | 1350–1351 |
| Thai szoláris naptár | 1582 |
| Zsidó naptár | 4799 – 4800 |
Évszázadok: 10. század – 11. század – 12. század
Évtizedek: 980-as évek – 990-es évek – 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek
Évek: 1034 – 1035 – 1036 – 1037 – 1038 – 1039 – 1040 – 1041 – 1042 – 1043 – 1044
Események
[szerkesztés]Európa
[szerkesztés]- Júniusban köszvényben meghal a 48 éves II. Konrád német-római császár. Szívét és belső szerveit az utrechti, testét az általa alapított speyeri katedrálisban temetik el. Utóda fia, III. Henrik. Mivel Henriket még 1028-ban német királlyá koronázták, az utódlás simán lezajlik.
- Břetislav cseh fejedelem hazatér Lengyelországot kifosztó hadjáratából (Szilézia egy részét megszállva tartja) és követeket küld IX. Benedek pápához, kérve a prágai püspökség érsekségi rangra emelését. A mainzi érsek (amely alá Prága tartozott) hevesen tiltakozik és III. Henrik király sem hagyja jóvá a változást. Henrik felszólítja Břetislavot, hogy fizessen jóvátételt Lengyelország (amely német vazallus) kifosztásáért. Břetislav bűnbánatot gyakorol és túszként elküldi fiát, Spytihněvet a királyhoz; ezzel elhárítja az azonnali német beavatkozás veszélyét.
- Orseolo Péter magyar király a cseh-német konfliktusban a csehek oldalára áll és az év végén portyázó csapatokkal betör az Osztrák Őrgrófságba.
- III. Henrik katonákkal és pénzzel támogatja a hozzá menekült Kázmér lengyel fejedelmet, hogy hazatérhessen és visszaállíthassa a rendet Lengyelországban. A cseh dúlás után a lengyel főurak meghódolnak Kázmérnak, aki helyzetét megerősítendő, szövetséget köt sógorával, Bölcs Jaroszláv kijevi nagyfejedelemmel. Kázmér a lerombolt Gniezno helyett Krakkóba helyezi székhelyét, amely egészen 1596-ig Lengyelország fővárosa marad.
- Meghal II. Konrád karintiai herceg. Mivel gyereke nincs, a hercegség visszaszáll rokonára, III. Henrik királyra.
- A Zaragozai táifában a Banú Húd nemzetséghez tartozó al-Musztaid elűzi Andalláh ibn Hakam emírt és megalapítja a Húdida dinasztiát.
Születések
[szerkesztés]- Minamoto no Josiie, japán nemes, a szamurájeszmények egyik példaképe
- IV. Sancho, pamplonai király
- Szu Cse, kínai költő, történetíró
Halálozások
[szerkesztés]- május 27. – III. Dirk, hollandi gróf
- június 4. – II. Konrád, német-római császár
- július 20. – II. Konrád, karintiai herceg
- november 28. – Adalbero, karintiai herceg
- V. Reginár, hainaut-i gróf
- Unszuri, perzsa költő
Kapcsolódó cikkek
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 1039 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.