Eilat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Eilat
Eilat2.jpg
Eilat címere
Eilat címere
Közigazgatás
Ország Izrael
Körzethívószám 08
Népesség
Teljes népesség 50 072 fő (2016)
Földrajzi adatok
Időzóna IST, UTC+2
Elhelyezkedése
Eilat (Izrael)
Eilat
Eilat
Pozíció Izrael térképén
é. sz. 29° 33′, k. h. 34° 57′Koordináták: é. sz. 29° 33′, k. h. 34° 57′
{{{helyi név}}} weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Eilat témájú médiaállományokat.

Eilat vagy más átírásokban Éjlát, Elát, Élat (héberül אילת) dél-izraeli kikötőváros az Eilati-öböl északi csücskén.

Innen vezet Izrael egyetlen Indiai- és Csendes-óceán felé vezető víziútja. Fő jövedelmi forrása az idegenforgalom. [1]

Fekvése[szerkesztés]

Izrael állam legdélibb csücskében, az Akabai-öböl partján terül el. Keletről Jordánia, nyugatról Egyiptom határolja.

Éghajlat[szerkesztés]

Eilat éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 21,3 23,0 26,0 31,0 35,7 39,0 40,4 40,0 37,3 33,0 27,7 23,0 31,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 10,4 11,8 14,6 18,4 22,5 25,2 27,3 27,4 25,2 21,8 16,3 12,0 19,4
Átl. csapadékmennyiség (mm) 4 3 3 2 1 0 0 0 0 4 2 5 24
Havi napsütéses órák száma 229 237 251 273 319 324 347 347 291 282 246 217 3363
Forrás: Israel Meteorological Service


Története[szerkesztés]

Ókor[szerkesztés]

Az eredeti, ókori település valószínűleg az Eilat-öböl északi csúcsán volt.[2] Az ókori egyiptomi iratok dokumentálják a kiterjedt és jövedelmező bányászati ​​műveleteket a régióban és a kereskedelmet a Vörös-tengeren keresztül Egyiptommal, Egyiptom IV. dinasztiájától kezdve. Nevét említi a Héber Biblia is Mózes könyveiben, mint a zsidók vándorlásának egyik állomáshelyét.[3]

Eilat települése Edom, Midián és a Refidim törzseinek határterületén volt. Az edomiták és az izraeliták között sok harc folyt a Vörös-tenger itteni partvidékért. Amikor Dávid király elfoglalta Edomot,[4] bevette Eilatot is. Utóda, Salamon király a szomszédos Ecjon-Géberben egy flottát építtetett, hogy a távoli Ofírból aranyat szállítson.[5] A Kr. e. 9-7. században egy virágzó zsidó kereskedelmi kikötő volt itt.[6]

A rómaiak ideje alatt egy út épült közte és a nabateus Petra között.

Középkor[szerkesztés]

A bizánci időszakban is volt itt egy kikötő. A 7. században Mohamed hívei elűzték a zsidókat a Sinai-félszigetről, de menlevelet adtak nekik az ide településre. Ekkor merült fel először az Akaba név.[7]

A keresztesek birtokában is volt a terület, de mindössze 50 évig,[7] majd 1167-ben Szaladin (későbbi egyiptomi szultán) elfoglalta a várost.

Modern kor[szerkesztés]

Az első világháború után az angolok a török-oszmán birodalomtól foglalták el. 1949-ben kezdték el a zsidók újra betelepíteni a helyet. Először a part közelében egy ideiglenes kibuc telepet létesített néhány bátor vállalkozó.[7] 1956-ban már ötszáz ember élt itt.[7]

Izrael Vörös-tengeri kijáratának a lezárása robbantotta ki az 1967 júniusában a hatnapos háborút.

Napjainkban tengerparti pihenőhely. A város régi neve UM-RAS-RAS volt, még ma is megtekinthető a régi egyiptomi rendőrőrs Eilaton. ami a MOL HA YAM bevásárló centrum mögött van.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Tengeralatti Obszervatórium - a Korallvilág Víz Alatti Obszervatórium és Akvárium. A tenger élővilágát csodálhatják meg a látogatók, a hatalmas ablakokkal ellátott obszervatóriumból. 23 akváriumban látható a Vörös-tenger egzotikus élővilága. A cápákat üvegen át és a medencéjük fölé épített hídról is megfigyelhetjük. [1]
  • Delfin-part. A látogató megnézheti, hogyan etetik és idomítják a delfineket. Lehetőség van delfinek simogatására, illetve műsoruk megtekintésére.
  • Üvegfenekű csónakok kikötője. Az üvegaljú hajóval érdemes körbehajókázni a korallszigeteket.
  • A King City-ben szórakozva ismerhetnek meg bibliai történeteket.
  • Botanikus kert a város északi szélén. [8]

A város központjában található reptér ingyen szórakozási lehetőséget nyújt a kisgyermekes családoknak, hiszen a strandról látni lehet a fel- és leszálló repülőgépeket. A város szélén tevegelhetünk is.

Szórakozóhelyek[szerkesztés]

  • Ice Mall Eilat

A kör alakú Ice Mall Eilat-ban egy óriási jégkorcsolya pálya van és 7D-s filmkabin, futball pálya és további kikapcsolódási helyek.

Környék[szerkesztés]

  • Timna Valley Park a várostól kb. 25 km-re északra.
    • Kőrézkori rézbánya járatai (A világ egyik legrégibb bányáit tárták fel.[9])
    • A Salamon király oszlopainak nevezett sötétvörös homokkőoszlopok. Az erózió hatására különleges formák alakultak ki.
    • A bibliai szent sátor élethű modellje
  • A Vörös-szurdok (Red Canyon) [10] a várostól kb. 20 km-re, az egyiptomi határ közelében.
Az Eilati-hegyek legszebb helye vörös színű núbiai homokkő faláról kapta a nevét. Festői kősivatag közepén érjük el a lejtősen a szurokba vezető vádit. Másfél órás kirándulás. [1]

Galéria[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Panoráma[szerkesztés]

Eilat keleti széle és a jordániai Akaba panorámája Eilattól DNy-ról nézve
Eilat keleti széle és a jordániai Akaba panorámája Eilattól DNy-ról nézve
Eilat
Eilat

Hivatkozások[szerkesztés]