Eilat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Eilat
Eilat2.jpg
Eilat címere
Eilat címere
Közigazgatás
Ország Izrael
Körzethívószám 08
Népesség
Teljes népesség 50 072 fő (2016)
Földrajzi adatok
Időzóna IST, UTC+2
Elhelyezkedése
Eilat (Izrael)
Eilat
Eilat
Pozíció Izrael térképén
é. sz. 29° 33′, k. h. 34° 57′Koordináták: é. sz. 29° 33′, k. h. 34° 57′
{{{helyi név}}} weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Eilat témájú médiaállományokat.

Eilat vagy más átírásokban Éjlát, Elát, Élat (héberül אילת) dél-izraeli kikötőváros az Eilati-öböl északi csücskén.

Innen vezet Izraelnek az Indiai-óceán felé vezető kijárata. Fő jövedelmi forrása az idegenforgalom. [1]

Fekvése[szerkesztés]

Izrael állam legdélibb csücskében, az Akabai-öböl partján terül el. Keletről Jordánia, nyugatról Egyiptom határolja.

Éghajlat[szerkesztés]

Eilat éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 21,3 23,0 26,0 31,0 35,7 39,0 40,4 40,0 37,3 33,0 27,7 23,0 31,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 10,4 11,8 14,6 18,4 22,5 25,2 27,3 27,4 25,2 21,8 16,3 12,0 19,4
Átl. csapadékmennyiség (mm) 4 3 3 2 1 0 0 0 0 4 2 5 24
Havi napsütéses órák száma 229 237 251 273 319 324 347 347 291 282 246 217 3363
Forrás: Israel Meteorological Service


Története[szerkesztés]

Ókor[szerkesztés]

Az eredeti, ókori település valószínűleg az Eilat-öböl északi csúcsán volt.[2] Az ókori egyiptomi iratok dokumentálják a kiterjedt és jövedelmező bányászati ​​műveleteket a régióban és a kereskedelmet a Vörös-tengeren keresztül Egyiptommal, Egyiptom IV. dinasztiájától kezdve. Nevét említi a Héber Biblia is Mózes könyveiben, mint a zsidók vándorlásának egyik állomáshelyét.[3]

Eilat települése Edom, Midián és a Refidim törzseinek határterületén volt. Az edomiták és az izraeliták között sok harc folyt a Vörös-tenger itteni partvidékért. Amikor Dávid király elfoglalta Edomot,[4] bevette Eilatot is. Utóda, Salamon király a szomszédos Ecjon-Géberben egy flottát építtetett, hogy a távoli Ofírból aranyat szállítson.[5] A Kr. e. 9-7. században egy virágzó zsidó kereskedelmi kikötő volt itt.[6]

A rómaiak ideje alatt egy út épült közte és a nabateus Petra között.

Középkor[szerkesztés]

A bizánci időszakban is volt itt egy kikötő. A 7. században Mohamed hívei elűzték a zsidókat a Sinai-félszigetről, de menlevelet adtak nekik az ide településre. Ekkor merült fel először az Akaba név.[7]

A keresztesek birtokában is volt a terület, de mindössze 50 évig,[7] majd 1167-ben Szaladin (későbbi egyiptomi szultán) elfoglalta a várost.

Modern kor[szerkesztés]

Az első világháború után az angolok a török-oszmán birodalomtól foglalták el. 1949-ben kezdték el a zsidók újra betelepíteni a helyet. Először a part közelében egy ideiglenes kibuc telepet létesített néhány bátor vállalkozó.[7] 1956-ban már ötszáz ember élt itt.[7]

Izrael Vörös-tengeri kijáratának a lezárása robbantotta ki az 1967 júniusában a hatnapos háborút.

Napjainkban tengerparti pihenőhely. A város régi neve UM-RAS-RAS volt, még ma is megtekinthető a régi egyiptomi rendőrőrs Eilaton. ami a MOL HA YAM bevásárló centrum mögött van.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Tengeralatti Obszervatórium - a Korallvilág Víz Alatti Obszervatórium és Akvárium. A tenger élővilágát csodálhatják meg a látogatók, a hatalmas ablakokkal ellátott obszervatóriumból. 23 akváriumban látható a Vörös-tenger egzotikus élővilága. A cápákat üvegen át és a medencéjük fölé épített hídról is megfigyelhetjük. [1]
  • Delfin-part. A látogató megnézheti, hogyan etetik és idomítják a delfineket. Lehetőség van delfinek simogatására, illetve műsoruk megtekintésére.
  • Üvegfenekű csónakok kikötője. Az üvegaljú hajóval érdemes körbehajókázni a korallszigeteket.
  • A King City-ben szórakozva ismerhetnek meg bibliai történeteket.
  • Botanikus kert a város északi szélén.[8]

A város központjában található reptér ingyen szórakozási lehetőséget nyújt a kisgyermekes családoknak, hiszen a strandról látni lehet a fel- és leszálló repülőgépeket. A város szélén tevegelhetünk is.

Szórakozóhelyek[szerkesztés]

  • Ice Mall Eilat

A kör alakú Ice Mall Eilat-ban egy óriási jégkorcsolya pálya van és 7D-s filmkabin, futball pálya és további kikapcsolódási helyek.

Környék[szerkesztés]

  • Timna Valley Park a várostól kb. 25 km-re északra.
    • Kőrézkori rézbánya járatai (A világ egyik legrégibb bányajáratait tárták fel.[9])
    • A Salamon király oszlopainak nevezett sötétvörös homokkőoszlopok. Az erózió hatására különleges formák alakultak ki.
    • A bibliai szent sátor élethű modellje
  • A Vörös-szurdok (Red Canyon) [10] a várostól kb. 20 km-re, az egyiptomi határ közelében.
Az Eilati-hegyek legszebb helye vörös színű núbiai homokkő faláról kapta a nevét. Festői kősivatag közepén érjük el a lejtősen a szurokba vezető vádit. Másfél órás kirándulás. [1]

Galéria[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Panoráma[szerkesztés]

Eilat keleti széle és a jordániai Akaba panorámája Eilattól DNy-ról nézve
Eilat keleti széle és a jordániai Akaba panorámája Eilattól DNy-ról nézve
Eilat
Eilat

Hivatkozások[szerkesztés]