Kampen
| Kampen | |||
 | |||
| Kampen látképe háttérben a Felső templommal | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Hollandia | ||
| Tartomány | Overijssel | ||
| Polgármester | Jan Oosterhof | ||
| Irányítószám | 8260–8279 | ||
| Körzethívószám | 0314, 038, 0524 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 52 398 fő (2016) | ||
| Népsűrűség | 349 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 1,0 m | ||
| Terület | 161,84 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 | |||
 é. sz. 52° 33′ 18″, k. h. 5° 55′ 11″Koordináták: é. sz. 52° 33′ 18″, k. h. 5° 55′ 11″ | |||
| A Kampen weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kampen témájú médiaállományokat. | |||
Kampen (ⓘ) város és az azonos nevű község (gemeente) központja Hollandia középső részén, Overijssel tartományban, az IJssel folyó alsó szakaszán. Magyarországi testvérvárosa Pápa. A körzet 162 km²-es területén körülbelül 49000-en élnek. Zwolle körzettel együtt Overijssel tartományon belül egy közigazgatási régiót alkot.
Települések[szerkesztés]
A kampeni körzet az alábbi településeket foglalja magában:
| Helységnév | Lakosság |
|---|---|
| Kampen | 32.840 |
| IJsselmuiden | 10.310 |
| Grafhorst | 900 |
| Wilsum | 780 |
| Kamperveen | * 780 |
| 's-Heerenbroek | 590 |
| Zalk | 540 |
| Bron: CBS | |
* Egyutcás falu szórványos házakkal
Háztartások száma[szerkesztés]
Kampen háztartásainak száma az elmúlt években az alábbi módon változott:
Története[szerkesztés]
Már 1150 körül volt egy faházakból álló település a mai Kampen helyén, a város nevét azonban csak 1277-ben említik először. Városi rangot 1236-ban kapott. Kedvező fekvésének köszönhetően − a Zuiderzee és a Rajna közötti kereskedelmi utak mellett épült − apró falucskából hamarosan jómódú kereskedővárossá, a Hanza-szövetség tagjává vált, hogy aztán Északnyugat-Európa egyik leghatalmasabb és legbefolyásosabb városává nője ki magát. A tizennegyedik században Kampen elcserélte a Jan van Arkel utrechti püspökkel a Mastenbroek poldert az IJssel-delta felé való terjeszkedés jogára. 1430-ra azonban az IJssel eliszaposodása fokozatosan véget vetett Kampen szerencséjének.
A 17. század végén a Németalföldi Köztársaság, Anglia és Franciaország között vívott háború végleg megtörte a város roppant erejét. A delta felé való terjeszkedés joga által a város birtokolta az egyre nagyobbá váló kampeni szigetet. A bérgazdálkodásból befolyó jövedelmek olyan magasak voltak, hogy a városnak nem kellett adókat kivetnie.
Dohány[szerkesztés]
Körülbelül 1815-től a dohány határozta meg Kampen arculatát. Ezt az iparágat többek között éppen a kedvező adóviszonyok vonzották ide. Két kisebb dohánygyár megjelenése után a Brémából származó nagy Lehmkuhl szivargyár is letelepedett a városban. 1880 körül már Kampen lakosságának körülbelül a fele a dohányiparban dolgozott és hetente másfél millió szivart gyártottak. Később, a harmincas évek gazdasági világválságának, a második világháborúnak és a cigaretta elterjedésének következtében a szivargyártás csaknem teljesen megszűnt Kampenben, ma már csak a − szinte emlékműnek számító − de Olifant szivargyár működik.
Egyetem[szerkesztés]
1834-ben a holland protestáns egyházon belül egy kisebb egyházszakadásra került sor, a kivált református felekezet pedig 1854-ben Kampenben telepítette le lelkészképző iskoláját, szintén a kedvező adófeltételek miatt. Ebből az iskolából nőtt ki két egyetem: a Református Teológiai Egyetem (Gereformeerde Theologische Universiteit Kampen, ThUK) és a Felszabadított Teológiai Egyetem (Vrijgemaakte Theologische Universiteit Kampen). Az előbbi az Óutcán (Oudestraat) és a Gabonapiacon (Koornmarkt) állt és a Holland Református Egyház tulajdona volt. Jelenleg az azóta újra egyesült Holland Protestáns Egyházé, és 2007. január 1-je óta az Protestáns Teológiai Egyetem részét, annak kampeni tagozatát képezi. Az Protestáns Egyetem másik tagozatai Utrechtben és Leidenben találhatóak.
Korábban a gabonapiaci épületben működött a Holland Királyi Kelet-indiai Hadsereg tisztképzője. A másik egyetem a Testvér utcában (Broederweg) található és a Felszabadított Református Egyház tulajdona.
Közlekedés és szállítás[szerkesztés]
Kampen az N50-es főút mentén fekszik. A Kampen és a hattemerbroeki csomópont közötti részen (A50) háromsávos út van kiépítve, a Kampen és Emmeloord közötti A6-os részben földfelszíni, részben emelt út. Ezen az úton Kampentől nyugatra épült egy új híd, az ún. Szigethíd (Eilandbrug). A városközpontban és a várostól keletre még két híd áll: a Városi híd (Stadsbrug) és a Malomhíd (Molenbrug). Ugyancsak fontosak a Genemuidenbe és Drontenbe vezető utak.
Kampen vasúton Zwolle felől közelíthető meg a Kamperlijntjeének nevezett vonalon, az állomás a jobb oldalon áll. 2012 végére a város déli részén fel fog épülni egy új állomás a Zwollét és Lelystadot összekötő Hanzelijn nevű vasútvonalon. Fontos buszjáratok a 141-es (Zwolle − Emmeloord − Urk) és a 143-as (Kampen − Dronten − Lelystad). A 330-as Zwolle − Lelystad közötti és a 341-es Zwolle − Emmeloord közötti buszok nem mennek be az pályaudvarra, de megállnak a N50-es carpool állomáson.
Történelmi épületek és egyéb látnivalók[szerkesztés]
Kampenben számos régi és nagyon régi épület van, köztük az egykori városfal megmaradt részei (Gabonapiaci kapu, Szerzetes-kapu, Testvér-kapu), valamint a Felső (Szt. Miklós) templom. A valaha fallal körülkerített város utcaszerkezete ma is látható.
- A Gabonapiaci kapu (Koornmarktspoort) az IJssel folyó partján áll, valószínűleg a 14. században épült és a 15. századgban bővítették ki külső oldalán két kerek toronnyal.
- A Testvér-kapu (Broederpoort) egy négyszögű épület négy karcsú szögletes toronnyal. Eredetileg 1465-ben épült, de 1615-ben átépítették reneszánsz stílusban.
- A Szerzetes-kapu (Cellebroederpoort) ugyancsak egy négyszög alaprajzú épület, melyet két vaskos kerek torony fog közre. Eredetileg 1565-ben épült, és 1617-ben ezt is átépítették, szintén reneszánsz stílusban.
- A városháza a 15. század végéről való; a tanácsteremben látható egy reneszánsz stílusú, díszes homokkő kandalló (1543–1545) és fafaragások láthatók.
- A harangjátékot játszó Új torony (Nieuwe toren) 1648–1664 között épült Philips Vingboons tervei alapján.
- A Felső templom, illetve hivatalos nevén Szent Miklós-templom (Bovenkerk, Sint Nicolaaskerk) egy monumentális gótikus kereszthajós bazilika a 14.-15. századból. Belső terét egy kora reneszánsz karzat (1552), egy terméskőből faragott szószék (kb. 1550) és egy hatalmas orgona (1670–1676) díszíti.
- A Testvértemplom (Broederkerk) egy 14. századi teremtemplom, amely eredetileg egy ferences kolostoré volt.
- A római katolikus Külső templom vagy Miasszonyunk templom (Buitenkerk, Onze Lieve Vrouwekerk) ugyancsak teremtemplom, mely egy 14. századi kereszthajós templom átépítése során jött létre.
Ásatások során más 12.–13. századi templomok maradványai is napvilágra kerültek, melyeket a tőzegre és agyagra építettek. Kampenben számos régi vendégház és egyházi menedékház is van. Van a városban néhány gazdasági épület, úgynevezett városi gazdaságok, valamint egy 1842-ben épült nyolcszögű búzamalom. Az IJssel folyó túloldaláról Kampen Hollandia egyik legszebb városképét nyújtja.
A kampeni dohánymúzeumban megtekinthető Európa legnagyobb (öt méteres) szivara.
A de Olifant dohánygyárban még ma is a 19. századi gépeken készül a szivar; idegenvezetés is kérhető.
Kampen belvárosában több tucat falfestmény látható, ma már nem működő üzletek hirdetései. Ezeket a színes falfestményeket, melyeken többek között szecessziós hatást is felfedezhetünk, helyi művészek készítették. A festményeket a középosztály freskóinak nevezik. Az önkormányzat aktívan támogatja a festmények vakolatrétegektől való megtisztítását, helyreállítását és megőrzését.
Politika[szerkesztés]
A helyhatósági választások eredményei 2002-ben és 2006-ban:
| Képviselőtestület | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| Párt | % 2002 | % 2006 | Székek, 2002 | Székek, 2006 | |
| ChristenUnie (Keresztény Unió) | 19,3 | 20,9 | 6 | 6 | |
| CDA (Kereszténydemokrata párt) | 24,8 | 18,1 | 7 | 6 | |
| PvdA (Munkáspárt) | 17,2 | 18,0 | 5 | 5 | |
| SGP (Református párt) | 13,8 | 11,8 | 4 | 3 | |
| Gemeentebelangen Kampen (Lokálpartióták) | 10,1 | 16,4 | 3 | 5 | |
| GroenLinks (Zöldek) | 4,8 | 6,3 | 1 | 2 | |
| KIJK op Kampen | - | 4,5 | 0 | 1 | |
| VVD (Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért) | 10,0 | 4,0 | 3 | 1 | |
| Részvétel | 61,2 | 67,2 | 29 | 29 | |
Híres emberek[szerkesztés]
Díszpolgárok[szerkesztés]
- Willem Johan Kolff (1911), orvos, a művese feltalálója (1945, kampeni városi kórház). Nevét a városban utca viseli (Dr. Kolfflaan)
Itt született[szerkesztés]
- Henrico Drost (1987), labdarúgó
- Jeroen Drost (1987), labdarúgó
- Samuel Goudsmit, író
- Barbara Karel (1976), presentatrice
- Willem G. van Maanen (1920), író, újságíró
- Hilbrand Nawijn (1948), politikus
- Alexander Cornelis Noordhoek Hegt (1870–1933), suriname-i vezető
- Sybren Polet (1924), költő, író
- Klaas Schilder (1890–1952), teológus és szabadságharcos
- Ton Schipper (1935–2007), politikus (többek között Texel és Oosterhesselen polgármestere)
- Jaap Stam (1972), labdarúgó
- Petra van Staveren (1966), úszónő, olimpiai bajnok (1984, száz méteres mellúszás)
- Cathy Ubels (1928), politikus
- Henk van Ulsen (1927), színész
- Johannes van Vloten (1818–1853), teológus, filozófus, művészetkritikus és irodalmár
- Jan Voerman (1857–1941), festőművész
- Jan Willem de Winter (1761–1812), a holland hadsereg főparancsnoka a francia forradalom és a napóleoni háborúk idején
Itt élt[szerkesztés]
- Hendrick Avercamp (1585–1634), festő, a kampeni néma, nevét a városban utca (Avercampstraat) és egy kávéház viseli
- Ida Gerhardt (1905–1997), költőnő
- Geert van Wou (1440–1527), harangöntő
- Willem Tholen (1860–1931), festő
- Walter Brandligt (1901–1943), író, szabadságharcos
Testvérvárosai[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- Kampen honlapja Archiválva 2020. június 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A Zwolle-Kampen régió honlapja Archiválva 2007. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Honlap a történelmi város látogatói számára
- Kampen régi képeslapokon
- A d'Olde Zwarver szélmalom
