Zwolle

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zwolle
A Szent Mihály-templom
A Szent Mihály-templom
Zwolle címere
Zwolle címere
Zwolle zászlaja
Zwolle zászlaja
Közigazgatás
Ország  Hollandia
Tartomány Overijssel
Beosztott települések
  • Windesheim
  • Brinkhoek
  • Harculo
  • Wijthmen
Polgármester Henk Jan Meijer
Irányítószám 8000–8049
Körzethívószám 038
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 124 914 fő (2016. jan. 1.)
Népsűrűség 1022 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 119,28 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zwolle (Hollandia)
Zwolle
Zwolle
Pozíció Hollandia térképén
é. sz. 52° 31′, k. h. 6° 05′Koordináták: é. sz. 52° 31′, k. h. 6° 05′
A Zwolle weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zwolle témájú médiaállományokat.
Zwolle sint michaelskerk cornelis springer.jpg

Zwolle (Loudspeaker.svg kiejtése) város és egyben a hasonnevű alapvető közigazgatási egység, község központja, valamint Overijssel tartomány székhelye Hollandiában. Az ország északkeleti részének fontos városa. Lakossága körülbelül 122.800 fő.[1]

Története[szerkesztés]

Régészeti leletek tanúsítják, hogy Zwolle környéke az ősidők óta lakott. 1993-ban a város déli részén fekvő Zwolle-Zuid elővárosban feltártak két, az angliai woodhenge-ihez hasonló cölöpkört, amelyek vélhetőleg az újkőkorban épültek. A római korban a területet a száli frankok lakták.

A várost 800 körül alapították fríz kereskedők és Nagy Károly katonái.[2] Neve a domb jelentésű suolle szóból származik (vö. angol megfelelőjével: to swell − felduzzaszt). Ez egy kiemelkedő tisztásra utal a várost körülvevő négy folyó, az IJssel, a Vecht, az Aa és a Zwarte Water között. Ez a domb volt az egyetlen hely, amely a folyók gyakori áradása alatt szárazon maradt, ezért alapították itt a várost.

Zwolle legkorábbi ismert írásos említése 1040-ből származik. Az írás egy Szent Mihálynak szentelt plébániatemplom létezéséről tanúskodik. Ezt a templomot, a Nagy- vagy Szent Mihály-templomot (Grote vagy Sint Michaëlskerk) a 15. század közepén felújították és a mai napig is áll. A templom dísze a gazdagon faragott szószék (Adam Straes van Weilborch munkája körülbelül 1620-ból) és a pompás orgona, (1721-ből).

1230. augusztus 31-én az utrechti püspök városi jogokat adományozott Zwollénak. A város a Hanza-szövetség tagja lett 1294-ben és 1361-ben bekapcsolódott a Hanza és IV. Valdemár dán király közötti háborúba. A háborút lezáró stralsundi béke (1370) egy „vittét”, kereskedelmi telepet juttatott Zwollénak a svédországi Skåne tartományban. Az aranykor a 15. században köszöntött Zwolléra: 1402 és 1450 között a város jövedelme körülbelül hatszorosára emelkedett.[3]

1324 júliusában és 1361 októberében környékbeli nemes urak felgyújtatták Zwollét. Az 1324-es tűzvészben mindössze kilenc épület maradt épségben.[4]

Zwolle Deventer mellett a Közös Élet Testvérisége, egy szerzetesi mozgalom egyik központja volt. Három mérföldre Zwollétől, egy Szent Ágnes-domb (Agnietenberg) nevű kicsiny magaslaton állt valaha az az ágostonrendi kolostor, ahol Kempis Tamás élete nagy részét töltötte és ahol 1471-ben meghalt.

1911-ben Zwolle már jelentékeny folyami kereskedelmet bonyolított le, volt egy nagy halpiaca és itt volt Hollandia második legfontosabb marhapiaca Rotterdam után. A fontosabb iparágak között gyapjúmanufaktúrákat, vasműveket, hajóépítő műhelyeket, festő- és fehérítőüzemeket, valamint cserző-, kötélverő- és sókészítőüzemeket találunk.[5]

Blauwvingers[szerkesztés]

A zwolleieket a köznyelvben néha kékujjúaknak (blauwvingers) nevezik. Ez egy helyi legendára utal, amely szerint egyszer a helyi elöljárók pénzszűkében voltak és más kiutat nem látván eladták a templom harangjait a szomszédos Kampen városnak. Hogy biztosak lehessenek abban, hogy Kampennek nem lesz nagy haszna az üzletből, magas árat szabtak a harangokért. A kampeniek ráálltak az üzletre, de kikötötték, hogy ők választhassák meg a fizetés módját. Zwolle beleegyezett ebbe, Kampen pedig aprópénzben fizetett: négy duitos rézérmékben fizették ki a vételárat (160 duit ért egy guldent). De a zwolleiek bizalmatlanok voltak és meg akartak bizonyosodni arról, hogy Kampen valóban kifizette a teljes árat, így az elöljárók addig számolgatták a pénzt, amíg az ujjuk kék nem lett a réztől.[6][7]

Látnivalók[szerkesztés]

A Borstartó

A Szent Mihály-templomon kívül több történelmi műemlék is van Zwolléban. A római katolikus Miasszonyunk Mennybemenetele-bazilika (Onze Lieve Vrouwe ten Hemelopneming) 1399-ben épült. Borstartónak (Peperbus) nevezett tornya az egyik legmagasabb és leghíresebb templomtorony Hollandiában. A korszerűsített városháza eredetileg 1448-ban épült.

A Szász-kapu

Szintén említést érdemel a Szász kapu (Sassenpoort, az egykori városkapuk egyike), a várfalak, a Mustárkészítő tornya (Mosterdmakerstoren, egy épületegyüttes, ahol valaha a helyi mustárt készítették), egy 1571-ből származó céhház, a korábbi tartományi kormányhivatalok, egy Domonkos-rendi kolostor és egy régiségekkel és természetrajzzal foglalkozó múzeum.

Közlekedés[szerkesztés]

A zwollei pályaudvar

Zwolle három folyó (Zwarte Water, Vecht, és IJssel) közvetlen közelében fekszik és számos csatornája van (a használaton kívüli Willemsvaart, a Nieuwe Vecht és az Overijssels Kanaal, valamint a modern Zwolle-IJssel Kanaal).

Három autópálya érinti:

Az első vonat 1864. június 6-án érkezett Zwollébe. Ma a városból hét irányba indulnak vonatok: Kampen, Leeuwarden, Groningen, Emmen, Enschede, Arnhem/Nijmegen és Amersfoort felé. 2012-ben fog megnyílni egy új vasútvonal, ami Lelystadon keresztül Amszterdammal köti össze a várost.

Oktatás[szerkesztés]

Zwolle négy műszaki főiskola otthona:

  • Christelijke Hogeschool Windesheim
  • Hogeschool Zwolle
  • Deltion College Zwolle
  • ArtEZ Hogeschool voor de Kunsten

Híres emberek[szerkesztés]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Zwolle jelenlegi partnervárosa:

Korábban partnerkapcsolata volt az alábbi városokkal:

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zwolle témájú médiaállományokat.