Vologda

Vologda (Вологда)
Kreml-tér, háttérben a Szent Zsófia-székesegyház
Vologda címere Vologda zászlaja
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Vologdai terület
Alapítás éve	1147
Polgármester	Jevgenyij Boriszovics Sulepov
Irányítószám	160000, 160001, 160002, 160004, 160009, 160010, 160011, 160012, 160013, 160014, 160015, 160017, 160019, 160020, 160021, 160022, 160023, 160024, 160025, 160026, 160028, 160029, 160031, 160032, 160033, 160034, 160035, 160555, 160901, 160999
Körzethívószám	8172
Testvérvárosok	Lista Zwolle Miskolc Londonderry Kouvola Strasbourg Élancourt Hrodna Burgasz Kuusankoski Mahiljov Jevpatorija Vorkuta Burgas Szeverodvinszk Maribor
Népesség
Teljes népesség	311 476 fő (2025. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Időzóna	MSK (UTC+3)
Elhelyezkedése
é. sz. 59° 13′, k. h. 39° 54′59.216666666667, 39.9
Vologda Pozíció a Vologdai terület térképén
Vologda weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vologda témájú médiaállományokat.

Vologda (Вологда) oroszországi város, a Vologdai terület központja. Nevét, mely „tisztát” jelent, a rajta átfolyó Vologda folyóról kapta.

Népessége 290 046 (2002); 301 755 fő (a 2010. évi népszámláláskor).

Története

Vologdát a novgorodi krónikában említik először 1147-ben, Szent Geraszim már talált itt egy templomot és falut. Az átjárhatatlan erdőségekkel körülvett települést a novgorodiak lakták, ők vontatták a hajókat a Volga egyik mellékfolyójáról az Északi-Dvina egyik mellékfolyójára, így teremtve összeköttetést a Fehér-tenger és a Kaszpi-tenger között.

A város csak 1412-ben tett szert jelentőségre, amikor a Novgorodi Köztársaság átadta a Moszkvai Fejedelemségnek. A fejedelmek megtették északi erődítményüknek. A század végére Vologda jelentősebb lett, mint a régió előző központja, Belozerszk.

Ebben az időben rendelte el Rettegett Iván, hogy a város székesegyházát, a Szent Zsófia-székesegyházat kőből építsék újjá. Az 1570-ben felszentelt katedrális abban az időben Oroszország egyik legnagyobb temploma volt. Gyönyörű freskóit a jaroszlavli Dimitrij Plehanov festette. 1654 és 1659 között nyolcszögletes alaprajzú harangtornyot kezdtek építeni hozzá, az építkezés a 19. századig tartott. A közelben lévő kincseskamrában (épült 1659-ben) ma múzeum található.

A városnak több 18. századi barokk temploma és egy 19. századi neoklasszikus kastélya is van.

Vologda történelmi belvárosától alig 2 kilométerre található a Szpaszo-Prilutszkij-kolostor, melyet 1371-ben alapított Szergej Radonyezsszkij vallásreformer egyik tanítványa. A kolostor, melynek védőszentje Dimitrij Donszkoj, gyorsan a környék legnagyobb földbirtokosává vált. Az ötkupolás székesegyházat 1537 és 1542 közt emelték. Az összes többi épület – a refektórium, a téli templom, a szent kapu barbikánnal – még a „zavaros idők” előtt épült. A zavaros időkben, a 16. és 17. század fordulójának felfordulása közepette a kolostort hol lengyelek, hol útonállók foglalták el. Miután az anarchia évei elmúltak, a vastag falakat és tornyokat helyreállították.

A szovjetek később elűzték a szerzeteseket és múzeumot alakítottak ki a kolostorban. A környék távoli településeiből több szép fabútor is idekerült.

Vologda egész Oroszországban ismert sajtjáról és vajáról. Ezenkívül itt született és halt meg a romantikus költő, Konsztantyin Batyuskov. Vologda szülötte Varlam Tyihonovics Salamov orosz író is, akit sokan a Gulag-irodalom Szolzsenyicinnél is jelentősebb szerzőjének tartanak.

A városban található még egy kisebb Nagy Péter-múzeum is.

Vologda Miskolc testvérvárosa. Miskolcon városrész viseli Vologda nevét.

Híres emberek

• Varlam Tyihonovics Salamov komi származásúorosz író.

További információk

• Oroszország múltja és jelene Vologdában
• A kolostor
• A kolostor (részletesen)

A kolostor a 19. század elején.