Tartomány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A tartományáltalános értelemben egy közigazgatási területi egység elnevezése, amelynek tartalma országonként eltérő lehet. A tartomány - általában - egy ország vagy birodalom nagyobb területi egységeinek a neve. A tartomány múltja vagy etnikai jellemzői miatt elkülönülő egység. Lehet kizárólag a központi igazgatás területi egysége, illetve rendelkezhet szűkebb vagy kiterjedtebb önkormányzattal.

A szó eredete[szerkesztés]

A tartomány a latin „provincia” magyar megfelelője.[1] Számos európai nyelvben kisebb-nagyobb változtatással a latin szót használják.

A szó használata a magyar történelemben[szerkesztés]

Az örökös tartományok (németül Erbländer) olyan tartományok voltak, amelyekben az uralkodó öröklés jogán és nem választás alapján uralkodott. A magyar rendi alkotmány fennmaradása miatt a Habsburgok osztrák tartományait nevezték így (Ausztria, Stájerország, Karintia, Krajna, Tirol és Vorarlberg).

Tágabb értelemben örökös tartományoknak nevezték az 1620. évi fehérhegyi csata után a rendi önállóságától megfosztott Csehországot és Morvaországot is.[2]

Külföldön[szerkesztés]

Magyarul – hagyományosan, ám pontatlanul – tartománynak nevezik Németország és Ausztria szövetségi államait, ezeket Németországban országnak (Land), Ausztriában szövetségi országnak (Bundesland) nevezik. Németországban korábban valóban léteztek tartományok (Provinz), ezek azonban Poroszország legnagyobb közigazgatási egységei voltak, és Poroszország megszűnésével eltűntek.

Európa alábbi országaiban vannak jelenleg tartományok:

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest : Akadémiai Kiadó, 2002 (második, átdolgozott kiadás). ISBN 963-05-7875-1
  2. Magyar történelmi fogalomtár. L- Zs. 83. old.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]