Benidorm
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Benidorm | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Autonóm közösség | Valencia (autonóm közösség) | ||
| Tartomány | Alicante | ||
| Rang |
| ||
| Hivatalos nyelv | valenciai nyelv | ||
| Székhely | Benidorm | ||
| Irányítószám | 03501–03503 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 74 663 fő (2024)[1] | ||
| Népsűrűség | 1 938,8 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 15 m | ||
| Terület | 38,51 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Benidorm weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Benidorm témájú médiaállományokat. | |||
Benidorm egy tengerparti város Spanyolország keleti részén, Valencia autonóm közösségben, Alicante tartományban. 2022-ben az INE (spanyol statisztikai intézet) alapján mintegy 70 ezer állandó lakosa volt, de a nyári hónapokban ez többszöröződik. A "Földközi-tenger New Yorkjaként" is ismert,[2] mivel Spanyolországban a legtöbb felhőkarcolóval rendelkező város. Itt van az egyik legtöbb szállás a Földközi-tenger partján.[3]
Fekvése
[szerkesztés]Alicante városától kb. 45 km-re északkeletre, Dénia kisvárostól délnyugatra található.
Megközelítése
[szerkesztés]Repülővel az Alicantei repülőtérre érkezés után Alicantétól az L1-s villamossal közelíthető meg.
Története
[szerkesztés]Az egykori halászfalu magas szállóépületekkel teli üdülővárossá alakult át. A város az 1950-es években indult rohamos fejlődésnek. 1956-ban Pedro Zaragoza Orts polgármestersége alatt a városvezetés elfogadott egy várostervezési tervet, amelyben Benidormot üdülőhellyé akarták fejleszteni széles utakkal, széles tengerpartokkal, amely akkoriban úttörőnek számított. Innentől kezdve Benidorm egy modern üdülőtelepüléssé vált és a hagyományos helyi gazdaság, mint a halászat és mezőgazdaság háttérbe szorult.
Turizmus
[szerkesztés]Benidorm népszerű úticélpontja az Egyesült Királyságból, Írországból, Norvégiából, Belgiumból és Hollandiából érkező turisták körében. A város turizmusának kezdeti fellendülése a szervezett társasutazást kínáló utazási irodák elterjedésének volt köszönhető.
A Guardian újsgáírója Giles Tremlett Ghosts of Spain: Travels Through a Country's Hidden Past című könyvben úgy fogalmazott, hogy Benidorm a szervezett társasutazás bölcsője volt, amely teljesen ellentmondott a Francoista Spanyolország merev, nemzeti-katolikus értékeinek.[4]
Az 1980-as években Benidorm arról vált ismertté, hogy főleg július és augusztusban a brit turisták nyaralóhelye volt, akik rendszerint mértéktelenül fogyasztottak alkoholt, emiatt gyakori randalírozás volt.[5]
A városnak három fő strandja van: az óvárostól keletre levő Playa del Levante (valenciaiul: Platja del Levant) és az óvárostól nyugatra levő Playa del Poniente (valenciaiul: Platja del Ponent) valamint a Playa de Mal Pas (valenciaiul: Platja del Mal Pas). Mindhárom strand 1987 óta kék zászlót kap a strandon levő tisztaság miatt.
A városban levő négycsillagos hotel a 2002-ben átadott Gran Hotel Bali, 186 méter magas, amivel Spanyolország 5. legmagasabb és Valencia autonóm közösség legmagasabb felhőkarcolója.
Kultúra, látnivalók
[szerkesztés]- Benidorm-sziget (Páva-sziget)
- Szent Jakab és Szent Anna plébániatemplom
- A városban rendezték meg korábban a Benidormi Dalfesztivált, illetve 2022 óta a Benidorm Festet, melynek győztese képviseli Spanyolországot az Eurovíziós Dalfesztiválon
Városkép
[szerkesztés]Népesség
[szerkesztés]A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:
| Lakosok száma | 57 227 | 64 956 | 67 627 | 71 034 | 72 062 | 69 010 | 66 642 | 68 721 | 69 118 | 74 663 |
| 2001 | 2004 | 2006 | 2009 | 2011 | 2014 | 2016 | 2019 | 2021 | 2024 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Municipal Register of Spain of 2024
- ↑ Internet, Unidad Editorial: Así será el InTempo, el edificio residencial más alto de España (spanyol nyelven). www.elmundo.es. (Hozzáférés: 2024. május 10.)
- ↑ Útitárs: Spanyolország, 2000.
- ↑ Tremlett, Giles. Ghosts of Spain: Travels Through a Country's Hidden Past. Faber and Faber (2006)
- ↑ Clerks Travels 3rd ed 2007

