Ugrás a tartalomhoz

Óváros (Prága)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Prága történelmi belvárosa
Világörökség
Prága a Klementinumról fotózva
Prága a Klementinumról fotózva
Adatok
OrszágCsehország
Világörökség-azonosító616bis-001
TípusKulturális helyszín
KritériumokII, IV, VI
Felvétel éve1992
Elhelyezkedése
Óváros (Prága)
Óváros
Óváros
Pozíció Prága térképén
é. sz. 50° 05′ 14″, k. h. 14° 25′ 06″50.087167°N 14.418333°EKoordináták: é. sz. 50° 05′ 14″, k. h. 14° 25′ 06″50.087167°N 14.418333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Óváros témájú médiaállományokat.
Az Óvárosi tér a Týn-templommal

A prágai Óváros (cseh nyelven Staré Město) Prága közepén helyezkedik el, a cseh főváros legrégebbi része. A városrész a Hradzsinnal és a Kisoldallal szemben, a Moldva kanyarulatában fekszik. Területe 1,29 km², a 2001-es népszámláláskor 10 531 lakója volt.

Története[szerkesztés]

A 10. század elején a Moldva gázlóinak közelében apró települések alakultak ki, az átkelőhelyek egyike a mai Károly híd helyén volt. A 11. században az utak mellett bajor kereskedők telepedtek le, Týnben létrejött a cseh fejedelmi, majd királyi udvar, az apró települések gyorsan összenőttek, I. Vencel idején Eberhard királyi kincstárnok megalapította a Szent Gál-negyedet (Svatohavelská čtvrt). Ide bajorokat telepített be, és szabályos utcahálózata jelentősen különbözött a város addigi, halmaz jellegű részeitől. A Szent Gál-plébániatemplom körül kialakult településnek a király városi jogokat adott, és az új várost királyi városbíró igazgatta. A várost kelet felől ívben határoló védmű (városfal és árok) két vége a folyóra támaszkodott, és egységbe kapcsolta az új városrészt a régebbi, elszórt falvakkal.[1]

A román kori épületek két-három méterrel a mai utcák szintje alatt álltak, ezért a Moldva gyakran elöntötte őket. A területet a 13. század végén elkezdték feltölteni, az utcák egyre magasabbra kerültek, így a román kori épületek földszintjei apránként a gótikus házak pincéivé alakultak. A bástyafalak mentén ekkor már mély védőárok húzódott; ennek vonala a mai belső körút.

Határait 1784-ben húzták meg. Ma Prága I. kerületének részeként a cseh főváros egyik leghangulatosabb, legtöbb látnivalót kínáló negyede.

Nevezetességei[szerkesztés]

A városrész századokon át és ma is fennálló fontos szerepe a negyed építészetében is visszaköszön, a 13. századtól a 20. századig majd minden kor képviselteti magát. A városrész 1971 óta műemléki terület.

Óváros tér[szerkesztés]

A negyed központja az Óváros tér, amelynek alakját 1230 körül határozta meg I. Vencel cseh király. A teret gótikus, reneszánsz és barokk épületek veszik körül.

Itt található a Óvárosi városháza a világhírű Orlojjal, itt áll Tycho Brahe nyughelye, a Týn-templom, a Szent Miklós-templom és a rokokó stílusú Goltz-Kinsky-palota, amelyben korábban gimnázium működött. Ide járt többek között Franz Kafka is.

Az Óváros zegzugos, udvarokkal, átjárókkal tarkított utcarengetegében van a Betlehem-kápolna, ahol Husz János tanított és prédikált, valamint a szecessziós, Smetanáról elnevezett koncertteremnek helyt adó Vigadó (Obecni Dům).

A városrész keleti végén álló Lőportoronytól (Prašná Brána) indult egykor a koronázási menet, hogy aztán az Óvároson és az azt a Moldva túlparti negyedekkel összekötő Károly hídon áthaladva érje el a Kisoldalt, majd a Hradzsint.

Az építészeti és történelmi emlékeken túl az Óváros hangulata a színházaknak, pantomimosoknak, éttermeknek, élénk éjszakai életének köszönhetően is egyedülálló látnivaló.

A köztéri szobrok közül a legjelentősebb Husz János emlékműve.

Týn-udvar[szerkesztés]

A Granovský-ház chiaroscuro díszítése

Az Óváros térhez keletről csatlakozik a Týn-templom és a Szent Jakab-bazilika, illetve a kis Týn-utca és a Malá Štupartská utca között elterülő Týn-udvar (német nevén: Ungelt).

Kis tér[szerkesztés]

A Kis tér (Malé náměstí) neoreneszánsz építészeti érdekességei közül a leglátványosabb a Rott-ház és a tér közepén álló kovácsoltvas kút. Szép a Richter-ház klasszicista kapuja.[1]

Celetná utca[szerkesztés]

Az alapvetően nyugat–kelet irányú Celetná utca a Gyümölcspiac (Gyümölcspiac utca, Ovocný trh) végét köti össze a Lőportoronnyal. A Vyšehradból a várba vezető királyi út része volt. Legnevezetesebb épületei:

Károly utca[szerkesztés]

A kanyargós Károly utca (Karlova ulice) a Kis teret köti össze a Křižovnický térrel (Křižovnické náměstí). Művészettörténetileg legjelentősebb értéke az Arany kúthoz (U zlaté studny) címzett házé).[1]

Templomok[szerkesztés]

Kulturális intézmények[szerkesztés]

Nevezetes épületek, építmények[szerkesztés]

Lakossága[szerkesztés]

A városrész népességének változása:

A népesség alakulása 1869 és 2021 között
Lakosok száma
46 060
42 332
37 888
35 503
30 481
24 718
20 592
13 040
10 531
6272
1869189019001921193019611970199120012021
Adatok: Wikidata

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Csehszlovákia: Szombathy Viktor: Csehszlovákia (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Budapest 1981.)
  • Soukup: Vladimir Soukup et al: Prága (Útitárs könyvek. Panemex, Grafo, Budapest, 2006.)
  • Idegenvezető: Jindřich Pokorný et al.: Prága. Idegenvezető. (Sportovní a turistické nakladatelstcí) Praha, 1957. p. 25–26.
  • Barangoló: Prága barangoló útikönyv. Lingea, Berlitz, 2016. p. 56.
  • Prága: Szombathy Viktor: Prága Negyedik, javított kiadás. (Panoráma, Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Budapest) p. 74–75.
  • PragueGuide: PragueGuide.fm: Látnivalók.

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Staré Město, Praha
A Wikimédia Commons tartalmaz Óváros (Prága) témájú médiaállományokat.