Óváros (Prága)

Prága történelmi belvárosa
Világörökség
Prága a Klementinumról fotózva
Adatok
Ország	Csehország
Világörökség-azonosító	616bis-001
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	II, IV, VI
Felvétel éve	1992
Elhelyezkedése
Óváros Pozíció Csehország térképén
é. sz. 50° 05′ 14″, k. h. 14° 25′ 06″50.087166666667, 14.418333333333
A Wikimédia Commons tartalmaz Óváros témájú médiaállományokat.

Az Óvárosi tér a Týn-templommal

A prágai Óváros (cseh nyelven Staré Město) Prága közepén helyezkedik el, a cseh főváros legrégebbi része. A városrész a Hradzsinnal és a Kisoldallal szemben, a Moldva kanyarulatában fekszik. Területe 1,29 km², a 2001-es népszámláláskor 10 531 lakója volt.

Története

A 10. század elején a Moldva gázlóinak közelében apró települések alakultak ki, az átkelőhelyek egyike a mai Károly híd helyén volt. A 11. században az utak mellett bajor kereskedők telepedtek le, Týnben létrejött a cseh fejedelmi, majd királyi udvar, az apró települések gyorsan összenőttek, I. Vencel idején Eberhard királyi kincstárnok megalapította a Szent Gál-negyedet (Svatohavelská čtvrt). Ide bajorokat telepített be, és szabályos utcahálózata jelentősen különbözött a város addigi, halmaz jellegű részeitől. A Szent Gál-plébániatemplom körül kialakult településnek a király városi jogokat adott, és az új várost királyi városbíró igazgatta. A várost kelet felől ívben határoló védmű (városfal és árok) két vége a folyóra támaszkodott, és egységbe kapcsolta az új városrészt a régebbi, elszórt falvakkal.

A román kori épületek két-három méterrel a mai utcák szintje alatt álltak, ezért a Moldva gyakran elöntötte őket. A területet a 13. század végén elkezdték feltölteni, az utcák egyre magasabbra kerültek, így a román kori épületek földszintjei apránként a gótikus házak pincéivé alakultak. A bástyafalak mentén ekkor már mély védőárok húzódott; ennek vonala a mai belső körút.

Határait 1784-ben húzták meg. Ma Prága I. kerületének részeként a cseh főváros egyik leghangulatosabb, legtöbb látnivalót kínáló negyede.

Nevezetességei

A városrész századokon át és ma is fennálló fontos szerepe a negyed építészetében is visszaköszön, a 13. századtól a 20. századig majd minden kor képviselteti magát. A városrész 1971 óta műemléki terület.

Óváros tér

A negyed központja az Óváros tér, amelynek alakját 1230 körül határozta meg I. Vencel cseh király. A teret gótikus, reneszánsz és barokk épületek veszik körül.

Itt található a Óvárosi városháza a világhírű Orlojjal, itt áll Tycho Brahe nyughelye, a Týn-templom, a Szent Miklós-templom és a rokokó stílusú Goltz-Kinsky-palota, amelyben korábban gimnázium működött. Ide járt többek között Franz Kafka is.

Az Óváros zegzugos, udvarokkal, átjárókkal tarkított utcarengetegében van a Betlehem-kápolna, ahol Husz János tanított és prédikált, valamint a szecessziós, Smetanáról elnevezett koncertteremnek helyt adó Vigadó (Obecni Dům).

A városrész keleti végén álló Lőportoronytól (Prašná Brána) indult egykor a koronázási menet, hogy aztán az Óvároson és az azt a Moldva túlparti negyedekkel összekötő Károly hídon áthaladva érje el a Kisoldalt, majd a Hradzsint.

Az építészeti és történelmi emlékeken túl az Óváros hangulata a színházaknak, pantomimosoknak, éttermeknek, élénk éjszakai életének köszönhetően is egyedülálló látnivaló.

A köztéri szobrok közül a legjelentősebb Husz János emlékműve.

Týn-udvar

A Granovský-ház chiaroscuro díszítése

Az Óváros térhez keletről csatlakozik a Týn-templom és a Szent Jakab-bazilika, illetve a kis Týn-utca és a Malá Štupartská utca között elterülő Týn-udvar (német nevén: Ungelt) Ezen a helyen már a 10. században kisebb település állt (előtte királyi majorság volt). A középkorban itt volt Prágában a nemzetközi kereskedelem központja (a Týn szó magyarul piacot jelent). Az idegenföldről érkezett kereskedőknek itt kellett gyülekezniük és itt kellett befizetniük a kötelező adót (ómémetül: um Geld), amelynek fejében a király garantálta életük és vagyonuk biztonságát. Egészen 1774-ig itt vámolták el az importált árukat. (Prága, 80. old.). Az udvar eredeti, kétkapus jellege lényegében máig fennmaradt.

Az udvar körül álló 18 házban ma galériák kapnak helyet, illetve kávézók üzemelnek. A Ház a Vörös Medvéhez a homlokzatát díszítő medveszoborról kapta a nevét. Az Aranygyűrűhöz címzett házban 20. századi művészeti kiállítást tekinthetünk meg (Barangoló, 54. old.). Építészetileg a legértékesebb az 1560 táján, reneszánsz stílusban épült Granovský-ház (640/2.). A Týn-utcából bejárható épület árkádos északi szárnyát (639/1.) chiaroscuro festmények díszítik.

Kis tér

A Kis tér (Malé náměstí) neoreneszánsz építészeti érdekességei közül a leglátványosabb a Rott-ház és a tér közepén álló kovácsoltvas kút. Szép a Richter-ház klasszicista kapuja.

Celetná utca

Az alapvetően nyugat–kelet irányú Celetná utca a Gyümölcspiac (Gyümölcspiac utca, Ovocný trh) végét köti össze a Lőportoronnyal. A Vyšehradból a várba vezető királyi út része volt. Legnevezetesebb épületei:

• Arany Angyal ház,
• Cseh Sas ház,
• Fekete Madonna ház.

Károly utca

A kanyargós Károly utca (Karlova ulice) a Kis teret köti össze a Křižovnický térrel (Křižovnické náměstí). Művészettörténetileg legjelentősebb értéke az Arany kúthoz (U zlaté studny) címzett házé).

Templomok

• Szent Jakab-bazilika
• minorita kolostor (a Szent Jakab-bazilika mellett)
• Týn előtti Szűz Mária-templom
• Szent Miklós-templom
• Szent Gál-templom
• Szent Egyed-templom
• Falhoz épült Szent Márton-templom
• Betlehem-kápolna
• Szent József-templom
• Szent Szalvátor-templom
• Szent Ágnes-kolostor (a régebbi útikönyvekben „Boldog Ágnes-klastrom” néven)

Kulturális intézmények

• Rendezvények háza (Reprezentációs ház)
• Náprštek-múzeum
• Smetana-múzeum
• Nemesi színház
• U Hilbernů kiállító palota
• Rudolfinum
• Klementinum (A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára)
• Karolinum (a Károly Egyetem főépülete)

Nevezetes épületek, építmények

• Lőportorony
• Karolinum
• Óvárosi városháza
• Új városháza
• Két Arany Medve ház
• Clam-Gallas-palota
• Goltz–Kinský-palota
• Kunštat urainak palotája
• Jiří Wolker-színház
• Sixtus-ház
• Hrzán-palota
• Millesimo-palota
• Šrámek-ház (Menhartovský-ház)
• Buquoy-palota
• Vörös Sas ház
• Zöld Béka ház
• Schönpflug-ház
• Arany Angyal-ház
• Fekete Istenanya Háza
• Velfovič-ház
• Pacht-palota
• Arany Fa ház
• Čech híd
• Mánes-híd
• Károly híd

Lakossága

A városrész népességének változása:

Források

• ↑ Csehszlovákia: Szombathy Viktor: Csehszlovákia (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Budapest 1981.)
• ↑ Soukup: Vladimir Soukup et al: Prága (Útitárs könyvek. Panemex, Grafo, Budapest, 2006.)
• ↑ Idegenvezető: Jindřich Pokorný et al.: Prága. Idegenvezető. (Sportovní a turistické nakladatelstcí) Praha, 1957. p. 25–26.
• ↑ Barangoló: Prága barangoló útikönyv. Lingea, Berlitz, 2016. p. 56.
• ↑ Prága: Szombathy Viktor: Prága Negyedik, javított kiadás. (Panoráma, Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Budapest) p. 74–75.
• ↑ PragueGuide: PragueGuide.fm: Látnivalók.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Óváros (Prága) témájú médiaállományokat.

• Prága történelmi belvárosa az UNESCO világörökség honlapján (angolul) (franciául)
• Az Óvárosról az Irány Prágán Archiválva 2017. február 12-i dátummal a Wayback Machine-ben (magyarul)