Szent Ágnes-kolostor
| Szent Ágnes-kolostor | |
| cseh nemzeti kulturális emlék | |
 | |
| A Szent Ágnes-kolostor Prágában | |
| Építési adatok | |
| Építése | 1231 |
| Elérhetőség | |
| Település | |
| Hely |
|
| Elhelyezkedése | |
 Szent Ágnes-kolostor
Pozíció Prága térképén
| |
 é. sz. 50° 05′ 33″, k. h. 14° 25′ 30″Koordináták: é. sz. 50° 05′ 33″, k. h. 14° 25′ 30″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Ágnes-kolostor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Szent Ágnes-kolostor (csehül Anežský klášter) Prága Óvárosában található (Anežská ulice 12.). A kolostor névadója I. Ottokár cseh király leánya, Prágai Szent Ágnes (Przemyśl Ágnes hercegnő). Mivel őt II. János Pál pápa csak 1989. november 12-én avatta szentté, az épület a régebbi könyvekben még Boldog Ágnes kolostorként szerepel. Főbejárata az Ágnes térre nyílik (Anenské náměstí 211/2., 948/3.), .
Története[szerkesztés]
A kolostort I. Vencel cseh király alapította húga, Ágnes kérésére [1] körülbelül 1230-ban. Ágnes maga is belépett a klarissza rendbe, és idővel ő lett a rendfőnök.[2]
A kolostortól nem messze egy Szent Lőrincnek szentelt templom állt, amelyet a templomos lovagrend használt. Miután V. Kelemen pápa a Vienne-i zsinaton 1312. március 22-én feloszlatta a lovagrendet, ezt a templomot és a hozzá tartozó udvart (amelyet később a kolostor vett körül) a Szent Anna-kolostorból jött dominikánusok vásárolták meg. Ezt nagy adománnyal támogatta Luxemburgi János cseh király és felesége, Přemysl Erzsébet. Ugyancsak jelentős adományokkal segítette a szerzeteseket 1324-ben, 1325-ben és 1329-ben Říčan földesura (akinek neve nem maradt fenn), akinek birtokai a közelben feküdtek, illetve a kolostorral határosak voltak. 1339-ben Konrád litoměřicei préposttól kaptak nagyobb adományt.
Eredetileg két (egy férfi és egy női) kolostorból, egy káptalani teremből és több kápolnából állt. A női kolostor volt Prága legnagyobb zárdája.[1] Két templom kapcsolódott hozzá: a messze földön híres Szent Ferenc-templom (épült 1243-ban) és a női rend Szent Szalvátor-temploma (épült 1280 táján és nem azonos a Szalvátor utcában jelenleg is álló Szent Szalvátor-templommal). E két templomból mára csak a Szent Szalvátor-templom szentélye maradt meg.[2]
A Szent Lőrinc-templomot a dominikánusok 1355-ben lebontották; a helyén 1365-ben már egy Szent Annának szentelt épület állt. Ebben a században az épületegyüttest jelentően bővítették, aminek eredményeként több szerzetes költözött át ide a közeli Szent Kelemen-kolostorból.
A 14. és 15. században az épületek állapota apránként romlott; nagy felújításukra 1616-ban került sor. Ekkor Anna királyné, Mátyás cseh király feleségének utasítására egyes épületrészeket át is építettek. Majd az 1660-as – 1670-es években még egyszer átépítették és bővítették.
Miután II. József 1782-ben feloszlatta a szerzetesrendeket, az épületben szegényházat és raktárt rendeztek be; állaga romlott.[2]
Ezután az épületet Jan Ferdinánd Schönfeld üzletember (Schönfeld lovagja) vásárolta meg, hogy nyomdát létesítsen az épületben a Császári és Királyi Postaújságok kiadására. 1830-ban Schönfeld Jakub fiától Rudolf Haase és felesége, Hedvika megvásárolta meg a nyomdát a Haas-fivérek számára, és ők azt a Habsburg Birodalom legnagyobb nyomdájává bővítették, a 19. és 20. században kisebb belső átalakításokkal. Az államosítás után a telephelyet a Szabadság Kiadó nyomdája vette át, és 1977-ig működött ott. Ezután a helyreállított kolostorban a Cseh Nemzeti Galéria 19. századi történelmi és romantikus tájképeit állították ki.[1] [2]
1992 és 1993 között a kolostor középrészét a Nemzeti Színház balettkarának igényeinek megfelelően építették át.
Az épület[szerkesztés]
Eredeti, az első kerengőt körbefogó épületei még román stílusban épültek. A román boltívek töredékei a mai épületegyüttes keleti részének pincéjében maradtak fenn (csehWiki). A gótikus stílusú épületrészek a 14. századi bővítés, a késő reneszánsz jellegűek az 1616-os átépítés maradványai. A 17. század második felében Giovanni Domenico Orsi tervei alapján készült épületrészek kora barokk stílusúak.
A kolostor a kora gótikus stílus legjelentősebb építészeti emléke Prágában. Legújabb és legletisztultabb stílusú részén, a Szent Borbála-templomon közvetlenül felismerhetők a párizsi kora gótikus építészet stíluselemei.[1]
Az Ágnes tér felé néző (fő) homlokzata kétszintes. Az épületek egy téglalap alakú udvart zárnak körül. Ennek hátulsó része az egykori, trapéz alakú Paradicsom-udvar, amely körül még láthatók az egykori kerengő gótikus árkádjainak maradványai. Az épületekben több barokk lépcsőház és kapu is megmaradt. A 948/3. bejárata feletti Szent Lőrinc-szobrot Jan Antonín Quitainer faragta 1750 körül.
Jelenlegi funkciója[szerkesztés]
Az épületet 1993 óta Cseh Nemzeti Színház balettkara használja.
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben az Anenský klášter (Staré Město) című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ Idegenvezető: Jindřich Pokorný et al.: Prága. Idegenvezető. (Sportovní a turistické nakladatelstcí) Praha, 1957. p. 24.
- ↑ Szombathy: Szombathy Viktor: Prága (Panoráma, Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Budapest) p. 87.
