Szent Miklós-templom (Prága, Óváros)
|
a templom a Prága történelmi központja világörökségi helyszín része |
| Szent Miklós-templom | |
| Kostel svatého Mikuláše | |
| cseh műemlék | |
 | |
 | |
| Vallás |
|
| Felekezet | Huszita |
| Egyházmegye | Prágai csehszlovák huszita egyházmegye |
| Egyházközség | Prága-Nyugat |
| Védőszent | Szent Miklós |
| Építési adatok | |
| Építése | 1704 - 1737 |
| Stílus | barokk építészet |
| Tervezője | Kilian Ignaz Dientzenhofer |
| Felszentelés | 1737 |
| Alapadatok | |
| Torony | 2 |
| Magassága | 49 m |
| Elérhetőség | |
| Település |  Csehország, Prága |
| Hely | Staroměstské náměstí, Praha 1 |
| Elhelyezkedése | |
 Szent Miklós-templom
Pozíció Prága térképén
| |
 é. sz. 50° 05′ 16″, k. h. 14° 25′ 12″50.087778°N 14.419861°EKoordináták: é. sz. 50° 05′ 16″, k. h. 14° 25′ 12″50.087778°N 14.419861°E | |
 | |
| A Szent Miklós-templom weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Miklós-templom témájú médiaállományokat. | |
A Szent Miklós-templom (csehül: Kostel svatého Mikuláše) egy késő-gótikus és barokk stílusban épült templom a prágai Óvárosban, az Óváros tér (Staroměstské náměstí) sarkán. A jelenlegi épületet 1732 és 1737 között építették egy korábban, a XIII. század óta itt álló gótikus templom helyén, ami szintén Szent Miklós tiszteletére lett szentelve.
Kezdetben a Cseh–szlovák ortodox egyház használta, majd 1920-tól a Csehszlovák Huszita Egyház központi temploma.
1945-ben a templomot cseh partizánok használták: innen üzemelt a prágai rádió, mivel annak épületét a Waffen-SS blokád alá vonta.
Történelem
[szerkesztés]A ma is látható templom egy korábban leégett gótikus templom helyén épült, amelyről már 1273-ban említést tesznek. Bazilika rangja volt, amelynek nyugati homlokzatán egy prizmatikus torony állt piramis tetővel borítva, hozzáépítve a plébániához és az egyházi iskolához. Korabeli festményeken jól látszik, hogy a Týn-templommal átlósan szemben helyezkedik el, uralván az Óváros teret.[1] Az eredeti templomból csupán néhány elem maradt meg. IV. Vencel uralkodása folyamán a reformáció, azon belül pedig a huszita mozgalom központja lett. Szintén gyakran említik még együtt Janovi Mátyással és Jan Milíč-csel.
1635-ben a gótikus bazilikát "elfoglalták" a Montserrati kolostorból érkező bencések, akik központja az Emmauszi kolostor (Emauzský klášter) lett. 1730 és 1739 Kilián Ignác Dientzenhofer tervei alapján megépítették a jelenlegi templomot és a prelatúrai épületet.
II. József rekvirálta a templom bizonyos részeit (elsősorban a harangokat). A legenda szerint az egyik harangot egy Dolany nevet viselő faluról nevezték el, de amikor azt a Károly hídon át akarták szállítani, pont ott esett véletlenül a folyóba, ahol anno Nepomuki Szent János is. Később a harangot újjáépítették és a Lapidáriumban (a Nemzeti Múzeum kőtárában) állították ki.
Mivel az ortodox egyháznak Csehországban nem volt temploma, ezért 1870 és 1914 ez a templom szolgálta ki a cseh, de inkább orosz ortodoxokat. Nyikolaj Nyikolajevics Rizskov lett a modern ortodox egyház első pópája. Később egy belső átszervezés következtében a prágai pópa vált az orosz ortodox egyház nyugat-európai vezetőjévé, akik közül az elsőt Yevlogi metropolita nevezte ki. Az épület előtti Krenn-házat 1901-ben bontották el, így Később az egyház két saját templomot szerzett, és ezt már csak raktárnak használták. A prelatúra és a kolostori épületeket 1908-ban lerombolták.
Csehszlovák Huszita Egyház
[szerkesztés]1920-ban aztán a frissen megalapított Csehszlovák Huszita Egyház vette át az épületet, amelynek mind a mai napig is központi temploma.[2] A második világháború idején az 1945-ös prágai felkelés idején a templomot a cseh partizánok a Prágai Rádió rejtekhelyeként használták, mivel a rádió főépületét a Waffen-SS elfoglalta.[3] A templomot 1965 és 1977 között teljes körűen felújították.
Belsőépítészet
[szerkesztés]A templom belsejében található képek és freskók bemutatják Szent Miklós, Szent Benedek életét és az Ószövetség legfontosabb motivumait. Ezeket 1735 és 1736 között a bajor festő Kosma Damián Assam festette. A főoltárt márványból készítették 1737-ben. A stukkókat Bernardo Spinetti készítette, a szobrokat és a homlokzatot pedig Antonín Braun.
A templom fő csillárja a cári korona alakját mintázza, közepén egy kristály kereszttel. II. Sándor orosz cár adományozta az akkori ortodox templomnak. A csillárt a harrachovi üvegfúvók készítették, össztömege 1400 kg.
Galéria
[szerkesztés]-
A templom az Óváros tér közepéről fotózva -
A Csehszlovák Huszita Egyház alapítójának emléktáblája -
A templom kupolájának belseje
.jpg)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ admin: Szent Miklós-templom (Óváros tér) - Nevezetességek, Óváros (hu-HU nyelven). Prágai útikalauz, 2022. március 27. (Hozzáférés: 2025. április 11.)
- ↑ NO CČSH Praha 1 - Úvod. www.svmikulas.cz. (Hozzáférés: 2025. április 11.)
- ↑ Ivana Edwards: Praguewalks. 1st Owl Book ed. 1994. = Henry Holt walks series, ISBN 978-0-8050-2360-2 Hozzáférés: 2025. április 11.
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos weboldal (csehül) (angolul)
