Minorita kolostor (Prága)
| Minorita kolostor | |
| cseh műemlék | |
 | |
| A [Kerengő (kolostor) | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | római katolikus |
| Egyházmegye | Prágai főegyházmegye |
| Egyházközség | Prágai |
| Védőszent | idősebb Jakab apostol |
| Építési adatok | |
| Építése | 1232–1244. |
| Rekonstrukciók évei | 14. század 1689–1702?, |
| Stílus | gótikus, barokk |
| Építtetője | II. Vencel cseh király |
| Felszentelés | 1244. |
| Alapadatok | |
| Torony | nincs |
| Világörökségi adatok | |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | (II)(IV)(VI) |
| Felvétel éve | 1992 |
| Elérhetőség | |
| Település | Prága, Óváros |
| Hely | Malá Štupartská ulice 635/6. |
| Elhelyezkedése | |
 Minorita kolostor
Pozíció Prága térképén
| |
 é. sz. 50° 05′ 19″, k. h. 14° 25′ 28″50.088611°N 14.424444°EKoordináták: é. sz. 50° 05′ 19″, k. h. 14° 25′ 28″50.088611°N 14.424444°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Minorita kolostor témájú médiaállományokat. | |
A Szent Jakab-bazilika mellett áll a vele együtt alapított egykori minorita kolostor (klášter minoritů u sv. Jakuba) maradványa Prága óvárosában (Malá Štupartská ulice 635/6.).
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A templomot és a hozzá tartozó minorita kolostort II. Vencel cseh király alapította 1232-ben (Szombathy). Eredetijét gótikus stílusban építették I. Ottokár cseh király ereklyéinek megszerzése után. 1244-ben szentelték fel, majd több szakaszban továbbépítették. 1316-ban leégett, ezután jelentős átalakítással építettél újjá.
A 13. és a 14, században a cseh uralkodók egyik kedvelt helye volt — olyannyira, hogy Luxemburgi János cseh király itt vette feleségül Přemysl Erzsébetet.
Egyike volt annak a néhány kolostornak, amelyeket a husziták megkíméltek, bevételei elapadtán azonban anyagi helyzete módfelett leromlott — olyannyira, hogy miután a husziták leverése után a szerzetesek újra birtokukba vették a kolostort, egyes épületeket kénytelenek voltak el-, illetve bérbeadni. További építkezésekre és reneszánsz átalakításokra csak a 16. század végére lett fedezetük.
Az 1689-es nagy tűzvész kisebb károkat okozott benne, mint a mellette álló Szent Jakab-templomban, de a kerengő fele így is összedőlt.
Az épület
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A hosszas világi használat és az átépítések miatt a megmaradt épületek nagy részének külseje jellegtelen.
Belső terek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Némely helyiségekben megmaradt a gótikus, keresztbordás boltozat, amit helyenként központi pillér támaszt meg. A legtöbb termet különböző korszakaiból származó barokk boltozatok fedik.
Paradicsom-udvar
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Leginkább figyelemre méltó része a Paradicsom-udvarnak (Szombathy) nevezett belső udvar. A kerengő mintegy fele az eredeti, gótikus arculatot őrzi, az 1689-es tűzvészben összedőlt részeket ettől markánsan eltérő barokk építménnyel pótolták.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Klášter minoritů (Staré Město) című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szombathy: Szombathy Viktor: Prága (Panoráma, Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Budapest) p. 82.
- Idegenvezető: Jindřich Pokorný et al.: Prága. Idegenvezető. (Sportovní a turistické nakladatelstcí) Praha, 1957. p. 22.
