Hradzsin
| Prága történelmi belvárosa | |
| Világörökség | |
 | |
| Prága a Klementinumról fotózva | |
| Adatok | |
| Ország | Csehország |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Felvétel éve | 1992 |
| Elhelyezkedése | |
 Hradzsin
Pozíció Prága térképén
| |
| é. sz. 50° 05′ 22″, k. h. 14° 23′ 50″Koordináták: é. sz. 50° 05′ 22″, k. h. 14° 23′ 50″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hradzsin témájú médiaállományokat. | |
A Hradzsin (csehül: Hradčany) Prága egyik történelmi negyede:
- tágabb értelemben a Várnegyed, egyike a Prágát 1784-ben létrehozó négy városrésznek. A Moldva bal partján, a Kisoldal feletti dombon, a vártól északra és nyugatra elhelyezkedő, 151,47 ha területű negyed lakossága 2001-ben 2313 volt. A városrész jelenleg az 1. és a 6. kerülethez tartozik.
A történelmi nevezetességek mellett a csodálatos kilátás is a turisták egyik legfontosabb prágai célpontjává teszi. A negyed egyben az ország közigazgatási központja is; itt van a cseh parlament alsó- és felsőháza, az elnöki palota, a Loreto-kápolna és számos, kevésbé ismert klasszicista, illetve barokk épület.
- A szűkebb és használatosabb értelemben a vár és a Hradzsin két külön városrész; a Hradzsin a vártól északra és nyugatra terül el. A vár már a 9. században állt, a zömmel a szolgaszemélyzet lakhelyeiből álló Hradzsin csak 1320-ban alakult ki és kapott nevet.
Kialakulása, fejlődése[szerkesztés]
A Vár környékén 1320 táján telepített le jobbágyokat Luxemburgi János (1310–1346) várnagya, Dubái Berka, hogy mindenféle szolgamunkákat lássanak el a vár és lakói számára, emellett műveljék a földet, gondozzák az állatokat, őrködjenek stb. (a hradčany szó várnépet jelent). Éppen ezért a Hradzsint sokáig a várnagy (Burggraf) igazgatta.
János fia, IV. Károly (1346–1378) jelentősen megnagyobbíttatta és megerősíttette a negyedet.
A jobbágyvároskát évszázadokon át mély sáncárok választotta el a vártól: a két városrészt csak híd kötötte össze.
Az 1541. évi tűzvészben szinte az egész negyed leégett, és újjá kellett építeni. Az előkelők ekkortájt kezdték felvásárolni a Hradzsin tér és a vár közötti részeket, amiktől elkülönült a Hradzsin tértől nyugatra kialakuló, Új világnak (Nový svět) nevezett új szegénynegyed. Ezt a nevet ma az egykori negyed egyetlen, ódon hangulatú utcácskája viseli, restaurált műemlékházakkal.
1598-ban II. Rudolf adta meg Hradzsinnak a szabad királyi város rangot. 1784-ben a négy részből egyesített Prága része lett.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Hradzsin tér
- Érseki palota
- Schwarzenberg-palota
- Sarm-palota
- Toszkánai palota (Külügyminisztérium)
- Martinic-palota
- Sternberg-palota a Nemzeti Galériával
- Nepomuki Szent János temploma
- Új Világ utca
- Szent Norbert szobra
- Szent Rókus-templom
- Strahovi kolostor
- Loretói Szűz Mária-templom (Prága)
- Černín-palota
- Hradzsini városháza
- Hrzán-palota
- Anna királyné nyári palotája (Letohrádek královny Anny)
- A Szent György-szobor Kolozsvári Márton és György 1373-ban készített alkotása, a középkori Magyarország művészetének remekműve. A Kolozsvári testvérek egyetlen fennmaradt alkotása, egyik másolata Kolozsváron látható.
- Arany utcácska
- Daliborka torony
- Szent Kereszt-kápolna
Lakosság[szerkesztés]
A városrész népességének változása:
 |
A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre. |
Források[szerkesztés]
- Szombathy Viktor: Csehszlovákia (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1981.)
- Szombathy Viktor: Prága (Panoráma, Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Bp. 1971.)
- Vladimir Soukup et al: Prága (Útitárs könyvek. Panemex, Grafo, Budapest, 2006.)
További információk[szerkesztés]
- Hradzsinról az Irány Prágán Archiválva 2017. február 12-i dátummal a Wayback Machine-ben (magyarul)
|
