Nepomuki Szent János-templom (Hradzsin)
| Nepomuki Szent János-templom | |
| Katonai templom, Nepomuki Szent János katonai templom | |
| Nemzeti kulturális örökség | |
 | |
.jpg) | |
| A főhajó és a főoltár | |
| Vallás | Keresztény |
| Felekezet | Római katolikus |
| Egyházmegye | Prágai főegyházmegye |
| Névadója | Nepomuki Szent János |
| Védőszent | Nepomuki Szent János |
| Építési adatok | |
| Építése | 1720–1729 |
| Stílus | barokk |
| Tervezője | Christoph Dientzenhofer, Kilian Ignaz Dientzenhofer |
| Elérhetőség | |
| Település | [[Prága
|cím = Kanovnická ulice 11900 Praha 1-Hradčany | LMI-kód = 39590/1-902 |világ]]örökség-azonosító = |
| Hely | Kanovnická (5) |
| Elhelyezkedése | |
 Nepomuki Szent János-templom
Pozíció Prága térképén
| |
 é. sz. 50° 05′ 25″, k. h. 14° 23′ 36″Koordináták: é. sz. 50° 05′ 25″, k. h. 14° 23′ 36″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nepomuki Szent János-templom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A hradzsini Nepomuki Szent János-templom Prága Hradzsin városrészében, a Kanonok és az U kasáren utca sarkán áll a Hradzsin tértől mintegy 200 méterre, a tér és a városrész Új Világnak nevezett negyede között.[1]
Története[szerkesztés]
A Szent Orsolya-rend 1700 körül úgy döntött, hogy egy második kolostort is épít Prágában. A kolostor templomát Szent Annának és Nepomuki Szent Jánosnak kívánták szentelni. A templomot Christoph Dientzenhofer tervei alapján és vezetésével kezdték építeni; az alapkövet 1720. október 20-án rakták le. Miután Dientzenhofer 1722-ben meghalt, a munkát fia, Kilian Ignaz Dientzenhofer vette át, akinek ez volt az első egyházi épülete. Az ifjabb Dientzenhofer elég jelentősen módosította a terveket.[1] A templom 1728-ban, egy évvel János szentté avatása előtt készült el, és 1729-ben szentelte fel František Ferdinand Khünburg prágai érsek.
Az Orsolya-rend mindvégig anyagi gondokkal küzdött, és ezt jelentősen súlyosbította, hogy kétszer is hadisarcot kellett fizetniük — először a svédeknek, majd a poroszoknak. 1784-ben a leromlott állapotú kolostort II. József bezáratta; a 34 apáca a rend újvárosi kolostorába költözött át.
A belső berendezést eladták, az épületet 1861-ig sóraktárnak használták. Václav Vavřinec Reiner értékes festményeit 1727-ben a libereci Észak-csehországi Múzeum kapta meg. 1861 után a prágai evangélikusok vették birtokukba az épületet, és ez lett a pohořeleci laktanya helyőrségi temploma.
A katolikusok 1902-ben kapták vissza templomukat, amit először is felújítottak. Korhű bútorzatát a Lőportorony melletti, Prágai Szent Adalbertnek szentelt és az Újvárosi Városháza építése miatt lebontásra ítélt templomból szállították át.
Az 1948-as kommunista hatalomátvétel után a templomot bezárták, de az egyház hamarosan visszakapta és érseki templommá alakította. Az 1970-es években Karel Stádník szobrászművész terve alapján építették át az oltárt és a szószéket.
Katonai jellegét 2001-ben adták vissza, azóta imádkozó hely a szerte a világon elesett katonákért és a békéért.
Az épület[szerkesztés]
A templom ovális alaprajzú, rendhagyóan nyugat felé tájolt barokk csarnoképület. Homlokzatát egy óratorony uralja, ennek fülkéjében Szent István szobra áll. Nepomuki János szobra angyalok között áll. A főbejárat mellett két, Václav Matěj Jäckl műhelyében készült allegórikus szobor áll volutákon. Egyikük másolat; ennek eredeti példányát a Nemzeti Múzeum Lapidáriumába adták át.
Belső berendezése[szerkesztés]
A mennyezeten Václav Vavřinec Reiner freskói Nepomuki Szent János életének epizódjait mutatják be. A Szent Adalbert-templomból áthozott oltár fő képe Jan Kryštof Liška munkája. A fölötte lebegő angyalka egy Václav Matěj Jäckl műhelyében készült szobordísz töredéke, amelyet így, torzó formájában őriztek meg.
Környezete[szerkesztés]
A templom északi oldalához csatlakozik az egykori kolostor épülete és udvara.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Idegenvezető
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Kostel svatého Jana Nepomuckého (Hradčany) című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
- ↑ Idegenvezető: Jindřich Pokorný et al.: Prága. Idegenvezető. (Sportovní a turistické nakladatelstcí) Praha, 1957. p. 56–57.