Christoph Dientzenhofer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Christoph Dientzenhofer
mellszobra (Ruhmeshalle, München)
mellszobra (Ruhmeshalle, München)
Született 1655. július 7.[1][2]
Sankt Margarethen bei Flintsbach
Elhunyt 1722. június 20. (66 évesen)[1][2]
Prága[3]
Állampolgársága bajor, cseh
Nemzetisége bajor
Házastársa Maria Anna Lang
Gyermekei legalább 5; köztük Kilian Ignaz Dientzenhofer
Foglalkozása építész
Sírhely Szent Miklós-templom
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Christoph Dientzenhofer témájú médiaállományokat.

Christoph von Dientzenhofer (csehül: Kryštof Dientzenhofer) (1655. július 7., Sankt Margarethen bei Flintsbach – 1722. június 20., Prága) bajor származású, kisebbrészt Dél-Németországban és Ausztriában, nagyobbrészt Csehországban, dinamikus barokk stílusban alkotott építész és építőmester, a jeles bajor Dientzenhofer építészcsalád tagja, Kilian Ignaz Dientzenhofer építész mester apja.

Élete[szerkesztés]

Egy felsőbajorországi faluban született, Brannenburg közelében. Apja, Georg Dientzenhofer szegény parasztember volt, akinek feleségétől Barbara Thannertől legalább nyolc[4] gyermeke született. Közülük öt fiú építész lett[5] és nem csak Christoph lett híres, hanem fivérei is. A négy fivér:

főleg német nyelvterületen dolgozott,[6] közülük Johann munkásságát értékelik a legtöbbre. Az ő egyik fia, Justus Heinrich Dientzenhofer (1702–1744), ugyancsak jeles német építésszé vált.

Tőlük eltérően Christoph Dientzenhofer átköltözött Prágába; 1686-ban kapta meg a polgárjogot a Kisoldalban. Id. Johann Georg Achbauer özvegyét, a csehországi német Maria Anna Aichbauert (leánykori nevén: Maria Anna Langot) vette feleségül; Kilian Ignaz ötödik gyermekük volt.[7] Prágában halt meg; a Szent Miklós-templomban nyugszik.

Munkássága[szerkesztés]

Számos egyházi és világi épületet tervezett, illetve épített mind a cseh fővárosban, mind vidéken, ezek többsége azonban a dokumentumok hiánya okán nehezen azonosítható. Több épületet fiával közösen tervezett, illetve épített — halála után fia folytatta megkezdett munkáit

Ismertebb munkái:

Részt vett a Hradzsinban álló Loretói Szűz Mária-templom építésében; halála után ezt is fia fejezte be.[9]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]