Toszkánai palota
| Toszkánai palota | |
 | |
| Ország |  Csehország |
| Település | Hradzsin |
| Építész | Jean Baptiste Mathey |
| Stílus | barokk építészet |
| Elhelyezkedése | |
 Toszkánai palota
Pozíció Csehország térképén
| |
 é. sz. 50° 05′ 22″, k. h. 14° 23′ 42″Koordináták: é. sz. 50° 05′ 22″, k. h. 14° 23′ 42″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Toszkánai palota témájú médiaállományokat. | |
A prágai Hradzsin téren álló Toszkánai palotát (182/5) 1690 körül Jean-Baptiste Mathey francia építész tervezte (miként az érseki palotát és a Troja-palotát is). A kivitelező Giacomo Antonio Canevalle volt (1687–1691).[1]
Jelenleg a Cseh Köztársaság Külügyminisztériuma használja. Időnként különböző rendezvényeket tartanak benne, ilyenkor egyes részei korlátozottan látogathatók.
Története[szerkesztés]
A Medici-család kihalása után, amikor a Toszkánai Nagyhercegség (Lotaringiáért cserébe) a Habsburg–Lotaringiai-ház kezére került, ez az épület a mindenkori toszkánai nagyherceg birtoka volt. A nagyhercegek dombormívű címere a keskeny homlokzat erkélyajtaja fölött látható.
A kastély építését Maxmilián Thun-Hohenstein gróf (1638–1701) rendelte meg, és azt Jean-Baptiste Mathey tervei alapján Giacomo Antonio Canevalle építette fel. A stukkódíszekért a gróf 75 guldent fizetett Giovanni Pietro Palliarinak. A szabadon elszórt, stilizált indákat virágok, szőlőszemek és madarak díszítik.[2]
A palotát 1785-92 között Johann Ignaz Palliardi irányításával alakították át. A teljes költség (6659 zloty és 1 krajcár) viszonylag kiterjedt módosításra utal. A ma is látható eredmény Pavel Preiss szerint szembeötlően emlékeztet a Schwarzenberg-palotára.[2]
Teljes rekonstrukciójára 1994–1988-ban került sor Pavel Kupka építész irányításával. Az új, a barokk környezetbe illeszkedő épületdíszeket Karel Nepraš szobrász faragta.[3]
Az épület[szerkesztés]
Az attikán néhány barokk szobor áll, az épület sarkán pedig Mihály arkangyal szobra (1701).
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Szombathy Viktor, 1980: Prága. Negyedik, javított kiadás. (Panoráma, Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Budapest) p. 249.* Magyar nagylexikon XII. (Len–Mep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 791. o. ISBN 963-9257-07-9
- Magyar nagylexikon XVII. (Szp–Ung). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 603. o. ISBN 963-9257-17-6
