Csehország világörökségi helyszínei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Csehország területéről eddig tizennégy helyszín került fel a világörökségi listára, tizenhét helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

The Castle and Charles Bridge, Prague - 7982.jpg Prága történelmi központja
1992, kisebb módosítás: 2012
Kulturális (II)(IV)(VI)
Védett terület: 1 106,36 ha, puffer zóna: 9 887,09 ha, hivatkozás: 616
Prága történelmi központja szemlélteti a város folyamatos fejlődését a középkortól mostanáig. Látképét a hatalmas várkomplexum a Hradzsin negyed uralja, ami egy a 9. században alapított településből fejlődött ki. Prága hamar Bohémia fővárosa lett, a 12. századtól jelentősen terjeszkedni kezdett. A 14. századtól fontos szerepet töltött be Közép-Európa fejlődésében, a század közepén IV. Károly német-római császár idejében fővárosként aranykorát élte. 1541-ben egy tűzvészben súlyos károkat szenvedett, majd a harmincéves háború után hanyatlani kezdett. A 19. század végén egy átfogó városfejlesztés során sok régi épületét lebontották. A helyszín három részből áll, ez az Óváros, a Kisoldal, és az Újváros. A Károly hidat a 14. század közepén kezdték építeni barokk szobrait a 18. század elején állították fel. Ez a híd kapcsolja össze a várnegyed alján lévő Kisoldalt a folyó túloldalán álló Óvárossal. Különös jelentőségű a Szent Vitus-székesegyház, A Prágai Vár, a Szent Kereszt-rotunda, A Szent Jakab-templom, a gótikus árkádos házak, a Károly Egyetem, a Vencel-tér, a Városháza és a 13. században kialakult zsidónegyed.
Cesky Krumlov-Asahiko2.jpg Český Krumlov történelmi központja
1992
Kulturális (IV)
Védett terület: 51,91 ha, puffer zóna: 1 073,31 ha, hivatkozás: 617
Český Krumlov a Moldva folyó partján egy sziklán álló 13. századi vár körül fejlődött ki. A kis középkori település öt évszázados fejlődés után nagyrészt érintetlenül maradt meg. A várat 1250-ben kezdték építeni, méreteiben az országban csak a prágai Hradzsin múlja felül. Fontos ipari és kereskedelmi település volt, mindezek haszna nagyszabású építkezéseket tett lehetővé. A városközpont két részből áll, a vár alatti területekből és a folyó túloldalán lévő tulajdonképpeni városból. A házak fölé magasodó Szent Vitus-templomot a 15. század első harmadában építették. A várat az évszázadok során dísztermekkel, fogadószobákkal és egy rokokó színházzal egészítették ki, jelentősek falfestményei is. Fontos egyházi épületeket is emeltek, közöttük vándorló és prédikáló rendek kolostorait. Az 1578-ból származó egykori városi sörfőzde ma Egon Schiele emlékhelye. Český Krumlov egykori gazdagságát tükrözik polgárházai is.
Na rynku w Telczu (27231415452).jpg Telč történelmi központja
1992
Kulturális (I)(IV)
Védett terület: 36 ha, puffer zóna: 296,5 ha, hivatkozás: 621
A dombtetőn álló Telč város házait több ízben is tűz pusztította el, mai reneszánsz látképét a 16. században nyerte el. Házai eredetileg fából épültek, majd az 1386-os tűz után, amikor a piactér nyugati oldala, a templom és a városháza leégett kőből kezdtek építkezni. A települést fallal erősítették meg, a védekezés részeként egy mesterséges tórendszert is kialakítottak. A 16. század második felében Zachariaš Hradec kastéllyá alakíttatta át a 14. század közepén épület várat, amit reneszánsz stílusú épületekkel egészített ki. A gazdag kereskedők és polgárok átépítették középkori házaikat, később a várost barokk, rokokó és klasszicista elemekkel is gazdagították. A barokk korból származik a jezsuita főiskola, a Jézus Neve-templom, a piactér keleti felén álló Mária-oszlop és szökőkutak. Telč fő látványossága hosszú, háromszög alakú piactere amelyet kétoldalt árkádos reneszánsz házak szegélyeznek, egy részük homlokzata a barokk korból származik. A település közterei, középületei szépségük mellett az építészeti technikák széles skáláját mutatják be.
Zdar Zelena hora 43.jpg Nepomuki Szent János-zarándoktemplom
1994
Kulturális (IV)
Védett terület: 0,64 ha, puffer zóna: 627,9 ha, hivatkozás: 690
A morvaországi Zelená Horán (Zöld hegyen) álló zarándoktemplomot 1719-ben, Nepomuki Szent János kanonizálása előtt három évvel kezdték építeni, az olasz származású Giovanni Santini Aichel (Jan Blažej) tervei alapján. A szokatlan, csillag alaprajzú épület volt munkásságának utolsó kiemelkedő darabja. A középen álló csillag alaprajzú templomot egy szintén csillag alaprajzú gyűrű veszi körül, amelyet kápolnák és kapubejárók tagolnak. Az épület kialakításában az ötös szám az uralkodó, ötágú csillag az alaprajz, a kerengőben öt kápolna és öt kapu található, a főoltáron a szent szobra mellett öt angyalfigurát és öt csillagot helyeztek el. A szokatlan formájú templom főépülete 1721-re készült el, belseje majdnem teljesen változatlan formában maradt fenn. A főoltárt, amely a szentet ábrázolja a mennyországot jelképező gömbön állva szintén Santini tervei alapján állították fel, és az ő elképzelései alapján készült a négy mellékoltár is az evangélisták szobraival. A zarándoktemplom a cseh barokk és neogótikus építészet legjelentősebb alkotása Közép-Csehországban.
V lucoch zapadajuceho slnka.JPG Kutná Hora a történelmi városközpont a Szent Borbála-templommal és a sedleci Miasszonyunk-székesegyházzal
1995
Kulturális (II)(IV)
Védett terület: 62,43 ha, puffer zóna: 649,9 ha, hivatkozás: 732
Ezüstbányáinak köszönhetően Kutná Hora fontos politikai és gazdasági központ volt, gótikus, reneszánsz és barokk épületek díszítik. II. Vencel király utasítására a 14. század elejétől pénzverde működött a településen és királyi város lett belőle. Legfontosabb műemlékei a Szent Borbála-templom, a Szent Jakab-templom, a Szent Vencel-kápolna, a vár és a katedrális. A Szent Borbála-templomot 1388 és 1585 között építették. A gótikus templomon erős francia hatás érződik. A középkori bányászváros életét bemutató freskók díszítik és a bányászok védőszentjének ajánlották. A katedrálist a 18. század elején a kor ízlésének megfelelő stílusban újították fel Giovanni Giovanni Santini Aichel (Jan Blažej) elképzelései szerint. Ez a ciszterci apátságban álló templom volt az első amit francia gótikus stílusban építettek cseh területen. A jó állapotban megmaradt középkori városszerkezetet néhány szép korabeli lakóház egészíti ki.
Lednice (Eisgrub) - zámek.JPG Lednice–valticei kultúrtáj
1996
Kulturális (I)(II)(IV)
Védett terület: 14 320 ha, hivatkozás: 763
Liechtenstein hercegei a 17. és a 20. század között átalakíttatták dél-morvaországi birtokaikat. A 17. században Valticét sugárutakkal kötötték össze a birtok többi részével, középkori alapokra épült kastélyát az évszázadok során reneszánsz, manierista és főleg barokk stílusban alakították át. A lednicei kastély a 16. században épült reneszánsz villaként, ezután barokk és neogótikus stílusban fokozatosan átépítették. A két birtokot széles fasor köti össze, a kastélyokat és angol romantikus stílusú tájépítészeti elemeket felhasználva egy kétszáz négyzetkilométer kiterjedésű épített tájparkkal vették körbe. A tájkép fontos elemei a sokféle honos és egzotikus fafajta, a park emellett jelentős vízimadár-rezervátum is. A helyszínhez tartozik ezeken kívül a közeli Hlohovec község is és Lednice mocsaras részén még a középkorban kialakított halastavak.
Holašovice2009z.jpg Holašovice
1998
Kulturális (II)(IV)
Védett terület: 11,4 ha, puffer zóna: 367,5 ha, hivatkozás: 861
A Csehország déli részén található falunak sikerült épségben megőrizni egy tipikus közép-európai kistelepülés építészeti emlékeit és hagyományait. 1292-ben II. Vencel cseh király Vyšší Brod kolostorának adományozta, a falu és kolostor kapcsolata öt évszázadig szoros maradt. Alaprajza a középkor óta változatlan, első kőháza a 19. század elején épült. Ma is látható épületei a 18-19. századból valók és úgynevezett dél-csehországi parasztbarokk stílusban épültek. Mai képüket 1840 és 1880 között nyerték el, barokk, rokokó és klasszicista épületelemek ötvöződnek rajtuk, amelyeket ismeretlen helyről érkezett építőmesterek a vidéki környezethez igazítottak. A falu százhúsz épülete egy hosszúkásan elnyúló főtér köré csoportosul amelynek középpontjában egy kis templom áll. A teret huszonkét majorság övezi, ezek többsége a 19. század második felében épült. A világörökségi helyszínhez az 1827-es felmérésben rögzített „eredeti” falu tartozik, huszonhárom házzal és a hozzájuk tartozó gazdasági épületekkel, kertekkel.
Park Květná zahrada (Kroměříž), Gen. Svobody, Kroměříž 16.JPG Kroměříž kertjei és kastélya
1998
Kulturális (II)(IV)
Védett terület: 74,5 ha, puffer zóna: 441 ha, hivatkozás: 860
Kroměříž a Morva folyó egy korábban használt gázlójánál alakult ki a 12. század elején. A harmincéves háború során szinte teljesen elpusztult települést Karl Liechtenstein olmützi püspök rendeletére építették újjá. A püspöki rezidenciát 1686-ban kezdték helyreállítani, majd egy 1752-es tűzvész után ismét felújítani. A kastély, a kert és a tágabb természetes környezete jelentősen befolyásolta a közép-európai kert- és palotaépítészetet. A késő barokk stílusban dolgozó művészek Ausztriából érkeztek. A kastély berendezése Közép-Európa legértékesebb palotabelsői közé tartozik jelentős festménygyűjteménnyel. Dísztermében koncerteket tartanak, az 1848-as forradalom idején az osztrák alkotmányozó gyűlés helyszíne volt. A város délnyugati részén fekvő itáliai stílusú parkban szökőkutakat, rotundákat, pavilonokat és grottákat alakítottak ki a virágágyások között. A kastélyt körülvevő kertben is több építészeti elem található, köztük egy 19. századi félköríves oszlopcsarnok szobrokkal.
Zámek Litomyšl *.JPG Litomyšl kastély
1999
Kulturális (II)(IV)
Védett terület: 4,25 ha, puffer zóna: 118,13 ha, hivatkozás: 901
A Litomyšl kastély a 16. században épült itáliai hatásra. A fényűző reneszánsz palota az árkádos vártípus cseh területeken továbbfejlesztett változatának egyik képviselője. Tervezésében és építésében több észak-itáliai művész is részt vett. A 18. században barokk épületelemekkel egészítették ki és egy színházzal bővítették ami egyike volt Csehország legkorábbi színházainak és ma is a kastély egyik leghíresebb belső tere. A négyszárnyú épületet egy belső udvar köré alakították ki, a bővítések nyomán végigkövethető rajta a közép-európai főnemesi rezidenciák építészetének fázisai. Egységes homlokzatát árkádsorok, reneszánsz oromzatok, sgraffito díszítések és napórák egészítik ki. A kastélyban jelenleg zenei fesztiválokat is rendeznek és múzeum is működik benne. Kiszolgáló épületei is épségben maradtak fenn, a sörfőzde eredetileg a kastély kicsinyített másaként épült meg barokk és neoklasszicista díszítőelemekkel.
Olmütz hauptplatz.JPG Olomouci Szentháromság-oszlop
2000
Kulturális (I)(IV)
Védett terület: 0,05 ha, puffer zóna: 85,2 ha, hivatkozás: 859
Az olmützi Szentháromság-oszlop a közép-európai barokk művészet fénykorának alkotása, a Németország déli részén, Ausztriában és cseh területeken népszerű hasonló jellegű oszlopállítás hagyományának egyik darabja. A harmincéves háború után a települést úgynevezett olmützi barokk stílusban állították helyre, a 18. században felállított oszlop egy oszlopokból és szökőkutakból álló együttes része amelynek ez a legszebb darabja. A harmincöt méter magas oszlop három évtized alatt készült el. Három részből áll, egy lépcsőzetes talapzatból, középső szintjén egy kápolnából és fölötte a tulajdonképpeni oszlopból. A szinteket majdnem életnagyságú szobrokkal díszítették, tetejére aranyozott Szentháromság-csoportot helyeztek el. Az Alpoktól északra található hasonló alkotások közül ez a legkidolgozottabb. Az 1754-ben Mária Terézia jelenlétében felavatott oszlop a keresztény hitvallás és a városi közösség éntudatának jelképe.
Vila Tugendhat.jpg Tugendhat-villa Brnoban
2001
Kulturális (II)(IV)
Védett terület: 0,73 ha, puffer zóna: 2 824,89 ha, hivatkozás: 1052
Az 1930-ban elkészült villa volt a német Ludwig Mies van der Rohe utolsó jelentős európai alkotása mielőtt 1937-ben az Egyesült Államokba költözött. A villa a modernista építészet remekműve, a modern építészeten belül az 1920-as években kialakult nemzetközi stílus képviselője. Építésekor felhasználták a modern ipar nyújtotta lehetőségeket acélszerkezetű, keresztmerevítőkkel ellátott vázat alkalmaztak a teherhordó falak helyett. Emeletei az alaprajzhoz képest aszimmetrikusak, fő építőanyaguk acél, króm és vasbeton volt. Nagyméretű acélkeretes ablakai elektromosan nyithatók, van benne központi fűtés és légkondicionáló is. Jellemzői a kockaszerű formák és a díszítmények hiánya. Az építész bútorokat is tervezett a házhoz (például acél és bőr székeket) de a villa bútorzatának nagy része elveszett. 1939-ben államosították, ekkor kisebb károkat szenvedett. 1993-ban egy alapítványt hoztak létre, amelynek segítségével szakszerűen felújították. A ház leginkább egyszerű szerkezete és a felhasznált anyagok puritánsága miatt nevezetes.
Overview of Basilica of Saint Procopius in Třebíč, Třebíč District.jpg Třebíč zsidó negyede és a Szent Procopius-bazilika
2003, kisebb módosítás: 2018
Kulturális (II)(III)
Védett terület: 6,55 ha, puffer zóna: 136,89 ha, hivatkozás: 1078
Ez a világörökségi helyszín a zsidónegyed épületegyütteséből, a régi zsidó temetőből, és a Szent Procopius-bazilikából áll. A domboldalon épült zsidónegyed a folyótól nyúlik felfelé, két fő utcáját árkádok és sikátorok kötik össze és kapcsolják a folyóhoz. Az épületek nagy része egyszerűbb szerkezetű, de a negyed megőrizte legfontosabb épületeit a zsinagógákat, az iskolákat és egy bőrgyárat. A lakóházak legtöbbször egy földszinti boltozatos szobából és egy vagy két gerendamennyezetes felsőbb szintből állnak. A negyeden kívül található temető Európa egyik legnagyobb zsidó temetője. A Szent Procopius-bazilikát a 13. században kezdték építeni. Korábban egy 12. század eleji alapítású bencés kolostor állt a helyén. A település nem sokkal később vásárjogot kapott, ekkor nőtt meg lakosainak száma zsidó betelepülőkkel is. A bazilikát az évszázadok során többször átalakították és felújították, román és kora gótikus építészeti elemeket ötvöz nyugat-európai hatásra.
Kladruby 1.jpg Kladruby nad Labem ménese és kultúrtája
2019
Kulturális ()()()
Védett terület: ha, puffer zóna: ha, hivatkozás: 211
Az Elba síkságán a Středni Polabi térségben található nagy kiterjedésű helyszín lapos, homokos talajú terület. Mezők, bekerített legelők, erdősávok, épületek tartoznak hozzá, ezeket mind a kladrubi fajtájú lovak tenyésztése és idomítása céljából hozták létre. Ezt az igásló fajtát főleg a Habsburg császári udvarnál használták reprezentációs célokra. 1579-ben egy császári ménesgazdaságot hoztak itt létre ami a mai napig is lovak tenyésztésével foglalkozik. Egyike Európa vezető lótenyésztő központjainak. Jellegzetessége, hogy még abban a korban alapították amikor a lovak nélkülözhetetlenek voltak a közlekedésben, az áruszállításban, a mezőgazdaságban, a hadászatban és a nemesi reprezentációban.
Markus-Röhling-Stolln (01) 2006-11-04.jpg Erzgebirge/Krušnohoří bányavidék kultúrtáj
 Csehország és  Németország közös világörökségi helyszíne
2019
Kulturális (II)(III)(IV)
Védett terület: 6 833,77 ha, puffer zóna: 13 397,97 ha, hivatkozás: 1478
Erzebirge/Krušnohoří (Érchegység) bányavidéke Németország délkeleti vidékén (Szászországban) és Csehország északnyugati részén terül el. A hegység többféle fémet tartalmazó érckészletét már a középkor óta hasznosítják. A régió 1460 és 1560 között Európa legfontosabb ezüstlelőhelye volt, ami számos technikai újdonságot eredményezett. A helyszínen kibányászott és feldolgozott második legfontosabb fém az ón volt. A 19. század végétől a régió világszerte jelentős uránlelőhellyé vált. Az Érchegység kultúrtája a csaknem nyolcszáz évig tartó bányászat során a 12. századtól a 20. századig alapvető változásokon ment keresztül. Vízelvezető rendszerek épültek, újfajta bányászati és feldolgozási technikák alakultak ki és bányavárosok épültek fel.

Elhelyezkedésük[szerkesztés]

Csehország világörökségi helyszínei (Csehország)


Javasolt helyszínek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]