Baden bei Wien

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Baden bei Wien
Pestsäule Baden 2010.jpg
Baden bei Wien címere
Baden bei Wien címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Alsó-Ausztria
Rang város
Járás Badeni járás
Polgármester Kurt Staska
Irányítószám A-2500
Körzethívószám 02252
Forgalmi rendszám BN
Népesség
Teljes népesség 25 229 fő (2014. jan. 1.)
Népsűrűség 106 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 230 m
Legmagasabb pont 230 m
Terület 26,88 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Baden bei Wien (Ausztria)
Baden bei Wien
Baden bei Wien
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 00′ 27″, k. h. 16° 14′ 04″Koordináták: é. sz. 48° 00′ 27″, k. h. 16° 14′ 04″
Baden bei Wien weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Baden bei Wien témájú médiaállományokat.
1812. július 26-i tűzvész ábrázolása
Városi Színház épülete
A Casino Baden épülete
Mozart-szentély a Kurparkban
Central Hotel egykori épülete
Osztrák Déli vasút mai és egykori állomás épülete
Josef Lanner és Johann Strauss emlékműve a Kurparkban

Baden bei Wien (röviden Baden) az osztrák Alsó-Ausztria szövetségi tartomány Badeni járás székhelye. Baden Bécs déli előkelő elővárosa és a kaszinójáról, gyógyvizéről ismert. Badent gyakran nevezik még Biedermeier-városnak (németül Biedermeierstadt) is.

Contemporary illustration of Baden from the year 1482

Fekvése[szerkesztés]

A város Bécstől 26 km-re délre fekszik a B210 és B212-es főutak mentén. A várostól keletre halad el az A2-es autópálya. A várost érinti az Osztrák Déli Vasút, valamint a Baden – Bécsi Opera között közlekedő elővárosi vasút, a Wiener Lokalbahn.

Története[szerkesztés]

A meleg kénes forrásait már a rómaiak is felfedezték. Claudius római császár idején (Kr. u. 41–54) az itt alapított település Aquae (magyarul: fürdők) nevet kapta, amely rámutat arra, hogy már akkor jelentős szerepet töltött be a gyógyfürdő. 869-ben a várost ismét említik mint Padun. A városi címet 1480-ban kapta. 1488-ban Aragóniai Beatrix magyar királyné ide érkezett, hogy gyógyíttassa a meddőséget.

A törökök 1529-ben Bécs ostroma során, majd 1683-ban a Kahlenbergi csata idején is pusztítottak a városban. 1713-ban a pestis, majd 1714-ben egy nagy tűzvész volt jelentős esemény a város életében.

I. Ferenc osztrák császár 1796–1834 között minden nyarat Badenben töltött és felépítette nyári rezidenciáját. 1782-ben II. József által kiadott türelmi rendelet a bécsi és alsó-ausztriai zsidókat is érintette, egyben elősegítette, hogy fontos a gyógyüdülővé váljon. Nyaranta a felsőbb osztályok kedvelt üdülőhelye lett Baden, amit erősített az 1867-es zsidóknak nyújtott egyenlő állampolgárság intézkedése is.

Az 1812-es nagy tűzvész után a várost átépítették. Az új biedermeier stílusnak megfelelően tette le névjegyét Joseph Kornhäusel tervező. 1842. május 5-én megnyílt az osztrák Déli vasút vasútvonal első szakasza, egyben a vasútállomás létesült a városban.

1850-ben egyesült Leesdorf és Gutenbrunn településekkel, amit 1912-ben Weikersdorf községgel való összeolvadás követett.

1916-ban a Weilburg kastélyban kapott helyet a Cs. és kir. Hadseregfőparancsnokság. Ez a lépés viszont nehezítette a hadvezetés munkáját, lassította a hadműveleti intézkedéseket és hamarosan bizonyos elszakadás jelei mutatkoztak a hadszíntéren harcoló hadsereg és felső vezetése között.[1] A I. Károly osztrák császár által irányított hadseregfőparancsnokság 1918 novemberéig maradt itt.

Az 1926-os badeni egyezmény értelmében Magyarország a m. kir. honvédség iratanyagát kapta vissza, de maradtak az ország területén közös alakulatoknak iratai, amelyek levéltári kezelésbe kerültek.[1]

A Badeni Kaszinó (Casino Baden) 1934-es megnyitásával a legfontosabb fürdővárosa lett Ausztriának.

Az 1945. április 2-án végrehajtott bombázások során megsemmisült számos épület, így a Weilburg kastélynak is csak homlokzata maradt meg. 1945-től 1955-ig Baden a szovjet megszállási övezet, a KGB délkelet-európai főhadiszállása és a szovjet katonai azonnalítélő hadbíróság székhelye is volt Ausztriában. A megszállás idején a Vörös Hadsereg katonái fosztogattak, de történt nemi erőszak és gyilkosságok is. A Nikoladonivillában (Schimmergasse 17.) tartottak fogva foglyokat és deportáltak a Szovjetunióba. Tíz magyar volt abból a 104 emberből, akiket Ausztriában tartóztattak le és Moszkvában lőttek főbe az ország 1945–55 között tartó megszállása idején.[2]

1965 után a teljes turisztikai infrastruktúra és a város megújult, visszanyerte régi rangját és az egyik legfontosabb gyógyfürdőhellyé vált Ausztriában.

A belváros utcáit sétálóutcákká alakították át. 2014-ben 25 229-en lakták a települést.

Látnivalók[szerkesztés]

A város fejlődésének alapját a forró kénes források adták. A legrégebbi kénforrása a Casino épülete alatt található. Ma a vizet tizennégy forrás biztosítja, amelyek a legtöbb ként tartalmazzák Ausztriában. A termák mellett kedvezőek a település légköri viszonyai és tiszta levegője.

A városképet a biedermeier stílus uralja. A 19. század elejétől beindult gazdasági fejlődés mind a turizmusra épült. Baden 1994-től tagja az osztrák Történelmi Kisvárosok Szövetségének (Kleine historische Städte).

A badeni színházi élet jellemzői az operett-előadások. Télen az előadásra a városi színházban került sor (épült: 1908–1909 között, tervező: ifj. Ferdinand Fellner és Fellner & Helmer iroda), a nyár folyamán pedig a Badner Arena 1906-ban emelt épületében (tervező: Rudolf Krausz).

A Városi Könyvtárat 1940-1941-ben alapították. 1959-ben költözött mai helyére. Az Weikersdorf városrészben lévő fiókkönyvtár 1964-ben nyílt meg.

A város két jelentősebb parkkal rendelkezik. A Fürdő park (Kurpark) a belváros mellett található és 52 hektáros területén nyári koncerteket szoktak rendezni. A történeti kertet számtalan művész és hős szobra ékesíti, de van itt egy kút, egy templom és egy nosztalgikus park kávézó is. A kert néhány féltrópusi növénynek is otthont ad. A nála kisebb, 8 hektáros Doblhoffpark Baden egyik legkedveltebb területe, több mint 600 féle rózsával, több mint 30 ezer rózsafával 175 virágágyon. A rózsák júniusban és októberben virágzanak.[3]

A sétálóutca és Fő tér érintésével a kaszinóig tartó területen minden évben karácsonyi vásárt rendeznek.

Múzeumok[szerkesztés]

  • Arnulf-Rainer-Museum
  • Beethovenhaus
  • Haus der Kunst (Művészetek háza)
  • Kaiser-Franz-Josef-Museum (elsősorban néprajzi tárgyak és történeti kézműves termékek)
  • Puppenmuseum (babamúzeum)
  • Rollettmuseum

Különleges építmények[szerkesztés]

  • Badeni akvadukt: épült 1870–1872 között Bécs és környékének vízellátására.
  • Scharfeneck várrom: a 15. századból
  • Bürgerspital (középkori közkórház)
  • Rauheneck várrom: 2,5 km-re nyugatra a városközponttól
  • Rauhenstein várrom: Schwechattól északkeletre egy sziklaormon magasodó 12. századi várrom.
  • Kaiserhaus: 18. században épült a császár számára a Fő téren, 2013-tól a Habsburgok életét bemutató múzeum kapott itt helyet.
  • Szent István-plébániatemplom: a 12. században említik először.
  • Sauerhof: eredetileg rezidenciának épült épület, majd később hotel.
  • Leesdorf kastély: a 12. században már említést tesznek itt egy épületről, ma iskola
  • Weikersdorf kastély: középkori eredetű, ma reneszánsz kastélyszálló
  • Zsinagóga: épült 1872–1873 között, 1938 nyarán belülről kifosztották, de az épület megmenekült, ma is őrzi eredeti funkcióját, mellette zenei és kulturális központ is lett.

Már elbontott/megsemmisült épületek[szerkesztés]

  • Central-Hotel
  • Sanatorium Gutenbrunn
  • Weilburg kastély: Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos tescheni herceg 1820-ban kezdett a Weilburg kastély építésébe, amely 1823-ban készült el. A főherceg családjával együtt ideköltözött. 1916–1918 között Cs. és kir. Hadseregfőparancsnokság épülete, 1945-ben bombatalálat érte, majd 1964-ben elbontották megmaradt főhomlokzatát, ma a főpárkány címere emlékeztet rá egykori helyén.

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született[szerkesztés]

Itt halt meg[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Dr. Lenkefi Ferenc: II. fondfőcsoport: Területi hatóságok, alakulatok. In szerk. dr. Szijj Jolán: Fond- és állagjegyzék: A Hadtörténelmi Levéltár őrzésében lévő katonai iratok. Budapest: (kiadó nélkül). 1997. ISBN 9638582758  
  2. "Eltusolni a kivégzéseket" - Kik voltak a szovjetek magyar áldozatai Ausztriában?
  3. Baden Bécs közelében

Fordítás[szerkesztés]