Schey Fülöp

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Schey Fülöp
Philipp Schey von Koromla.jpg
Születési név (németül: Philipp Schey von Koromla)
Született 1798. szeptember 20.;
 Habsburg Birodalom, Kőszeg
Elhunyt 1881. június 26. (82 évesen)
 Habsburg Birodalom, Baden bei Wien
Állampolgársága
Nemzetisége magyar, zsidó magyar
Házastársa Franciska
Szülei Schey Mózes
Foglalkozása bankár, kereskedő, mecénás
Kitüntetései Kőszeg Képviselő-testületének Hálairata

Koromlai Schey Fülöp (németül: Philipp Schey von Koromla; Kőszeg, 1798. szeptember 20.Baden bei Wien, 1881. június 26.) egy osztrák-magyar nemes, nagykereskedő, Kőszeg és a kőszegi szegények legnagyobb mecénása. Schey Fülöp elsőként kapott magyarországi zsidóként nemesi rangot az Osztrák-Magyar Monarchiában.

Életpályája[szerkesztés]

Schey Mózes önálló kereskedő harmadik fiaként született. A család egykor Morvaországból érkeztek Nyugat-Magyarországra és az Esterházy-birtokon fekvő Lakompakon (ma Lackenbach, Ausztria) éltek. A II. József türelmi rendelete adta lehetőséget kihasználva nagyapja Schey Izrael kereskedő és Mózes nevű fia 1785-1786 környékén költöztek Kőszegre. Mózesnek öt gyermeke közül harmadik volt az 1798. szeptember 20-án, Kőszegen született Fülöp.

Fülöp 18 évesen nősült meg, felesége Franciska volt. Gyermekeik nem születettek. 1823-tól önálló üzletet vitt, 1831-ben 1. osztályú kereskedőként fizetett adót Kőszeg városának. Ebben az időben átvette apjától a Somogy vármegyében fekvő Polányban lévő, bérelt birtokának az irányítását.[1] Jó üzleti kapcsolatot ápolt az Esterházyakkal, Batthyányakkal, Erdődyekkel. Unokaöccse Schey Frigyes az 1830-as években Bécsbe illeszkedett be és a Landauer Bankháznál dolgozott. Frigyes a Bécsi Kereskedelmi Akadémia (Wiener Handelsakademie) alapítója és egyike volt a Wiener Stadttheater magántulajdonosainak, egy időre pedig a bécsi tőzsde alelnökévé választották. Kapcsolatai nagyban segítették Fülöp vállalkozásait.

Fülöp a kezdetekben Bécs 2. kerületében - a Lipótvárosban (Leopoldstadt) - a Wertheimstein Bankháznál dolgozott, de későbbiekben, mint önálló nagykereskedő szerzett jelentős vagyont.

1844-ben alapító tagja a Kőszeg Takarékpénztárnak és a 300 részvényből 11-et birtokolt. 1846 és 1868 között alelnöke, majd 1870-1874 között igazgatója. Az elnöksége oly eredményt ért el, hogy a bank a 60 %-os osztalékot is fizetett.[1] Tevékenykedett a Kőszegi Posztó és Gyapjúszövetgyár Egyesületben, ahol 15 részvényt jegyzett az 550-ből.[1]

A Habsburg-udvarhoz való hűsége gyarapította a vagyonát. 1848-as forradalom alatt szüneteltette a városban lévő üzleteit. Vagyonát tovább gazdagították az 1848-1849-es hadiszállítások. Végig megtartotta hűségét a császári udvarhoz, de jelentős részt vállalt a Kőszegre kirótt hatalmas hadisarc csökkentése érdekében.

1854-ben a kőszegi képviselő-testület a helyi szegényeknek nyújtott támogatásért hálairatot adott át neki.[1] 1859. március 3-án I. Ferenc Józseftől Koromlak község osztrák nemesi rangja címet kapta, s mint ilyen birtokosa első volt a magyarországi zsidók között. 1863. december 4-én lovagi, majd 1869. december 25-én bárói címet is elnyerte.

Kedvenc bankárja volt a Habsburg–Tescheni Albert főhercegnek, és finanszírozta az udvari testőrségét is. A magánvagyona lehetővé tette neki, hogy jelentős forrásokat fordíthasson jótékonysági célokra. Többek között 1856-ban elkészült a Kőszegi Városi Kórház, az 1858-59-ben neogótikus stílusban felépült Zsinagóga, a Habsburg–Tescheni Albert főherceg tiszteletére Albrechtinum-ra keresztelt Szegényház.

Magas összeggel támogatta a Győr-Graz vasútvonal Kőszegen át történő kiépítését, ez azonban nem a tervei szerint valósulhatott meg.[2]

1868-ban a Erzsébet magyar királyné tiszteletére Elisabethinum névem Kisdedóvó létesítéséhez járult hozzá, ahol a gyermekeket vallási felekezetre tekintet nélkül vették fel. Életének késői szakaszában Bécsben és annak közelében Baden bei Wienben tartózkodott, de a májusokat Kőszegen töltötte.[1]

1881-ben Badenben halt meg. Halála után a nemességet és bárói rangját a királyi engedéllyel ruházta át az akkor még szintén zsidó unokaöccsére Frigyesre, mert gyermeke nem volt. A lovagi rangot is unokaöccsei, Schey Frigyes báró, Schey Károly lovag és Schey Fülöp báró örökölték. Neje Schey Franciska - a nagykanizsai hitközségi elnök leánya -, jótékonyságáról szintén messzeföldön ismert és tisztelt egyéniség volt.[3] Végrendeletében megemlékezett a budapesti rabbi képzőről, a bécsi izraelita szegényházról, a nagymartoni jesíváról. A kőszegi zsinagóga fenntartásáról és a rabbi ellátásáról is gondoskodott.[4]

Alapításai[szerkesztés]

  • Kórház 1856.
  • Albrechtinum 1856. A mai Pék utcában álló lakóház eredetileg szegényháznak épült. A Szegényházhoz 13.000 forintot adott és 12 személy: 4 katolikus, 2 protestáns és 6 izraelita vallású kapott egyszobás kamrás lakást.
  • Zsinagóga 1858-59. A Zsinagóga kupolájában ma is kivehető még a „in Ehre Gottes gebaut von Philip Schey von Koromla 1859” felirat.
  • Elisabethinum (Kisdedóvó) 1868. Az Óvoda Egyesületnek 18.000 Ft-ot és egy házat ajándékozott azzal a feltétellel, hogy a főalapítói címet megkapja, az intézményt Erzsébet királynéról nevezik el, és valláskülönbség nélkül veszik fel gyermekeket. Az intézmény 1871 és 1973. között állt, helyén ma lakóház van.[1]
  • Izraelita temető 1874. Az egykori izraelita sírkert a Temető utca és Park utca sarkán áll. A bejárata felett az eredeti márvány tábla jelzi az alapító személyét és az alapítás évét. A temetőben létesített ravatalozót az apja emlékének szentelte.[1] Ma a temető fákkal körülvett terület.

Emlékezete[szerkesztés]

  • Izraelita temető bejárata feletti márványtábla
  • 2008-ban a Zsinagóga megmentése érdekében a Vas megyei Önkormányzat kezdeményezte a Schey Fülöp Alapítvány létrehozását.

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e f g Egy tudományos ülésszak utóélete. (Hozzáférés ideje: 2014. március 11.)  
  2. Jüdische Erinnerungen in der West-Pannonischen EuRegion (Burgenland, Komitate Győr-Moson-Sopron, Vas und Zala) - Kőszeg. (Hozzáférés ideje: 2014. március 11.)  
  3. Zsidó Lexikon Schey Fülöp. (Hozzáférés ideje: 2014. március 11.)  
  4. Kőszeg. (Hozzáférés ideje: 2014. március 11.)