Hirtenberg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hirtenberg
Hirtenbergi utca
Hirtenbergi utca
Hirtenberg címere
Hirtenberg címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Alsó-Ausztria
Járás Badeni járás
Irányítószám 2552
Körzethívószám 02256
Forgalmi rendszám BN
Népesség
Teljes népesség2586 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság280 m
Terület1,47 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 55′ 54″, k. h. 16° 10′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 54″, k. h. 16° 10′ 32″
Hirtenberg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hirtenberg témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Hirtenberg osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Badeni járásában. 2022 januárjában 2545 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Hirtenberg a Badeni járásban
A Szt. Erzsébet-plébániatemplom
A hirtenbergi fegyház

Hirtenberg a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik, a Bécsi-erdő és a Bécsi-medence határán, a Triesting folyó mentén. 1,47 km2-es területével Ausztria legkisebb mezővárosa és harmadik legkisebb önkormányzata. Területének 27,3%-a erdő, 12,3% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz egyetlen település tartozik.

A környező önkormányzatok: északkeletre Leobersdorf, délre Enzesfeld-Lindabrunn, nyugatra Berndorf.

Története[szerkesztés]

Hirtenberg neve a 13. századi Huotto várának nevéből származik, amely a település melletti Steinkamperl dombon állt.

1477-ben Mátyás magyar király seregei kifosztották a települést. 1532-ben a Bécset célzó, de Kőszegnél feltartott török támadás idején Leobersdorf-Enzesfeld-Hirtenberg térségében visszavertek egy nagy török portyázó csapatot, amelynek vezetője, Kászim bej is elesett.

Hirtenberg 1870-ben vált önállóvá, amikor elszakadt Leobersdorf önkormányzatától. A 20. század elején az addig mezőgazdaságból és szőlőtermelésből élő község erőteljesen iparosodni kezdett, textilgyár, valamint egy jelentős lőszergyár létesült a területén. 1929-ben mezővárosi rangra emelték. 1933-ban egy újság közzétette, hogy Mussolini titokban fegyverekkel látja el Magyarországot és Ausztriát; a mintegy 40 vagonnyi fegyvert a hirtenbergi lőszergyárban tárolták. A második világháború előtt felfuttatták az üzem termelését: a 3800 munkás naponta egymillió töltényt állított elő. 1944-ben a mauthauseni koncentrációs tábor egy altábort létesített Hirtenbergben, amelynek 459 női kényszermunkását a lőszergyárban dolgoztatták.

1962-ben a korábbi árvaház épületében létrehozták a hirtenbergi fegyházat, amely Ausztria ötödik legnagyobb büntetésvégrehajtási intézménye.

Lakosság[szerkesztés]

A hirtenbergi önkormányzat területén 2022 januárjában 2545 fő élt. A lakosságszám 1923 óta 2100-2600 között ingadozik. 2020-ban az ittlakók 76,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,7% a régi (2004 előtti), 7,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 10,1% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 5,1% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 59,8%-a római katolikusnak, 6% evangélikusnak, 3,3% ortodoxnak, 11% mohamedánnak, 18,5% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a németek (80,7%) mellett a törökök (7,8%), a szerbek (2,7%), a horvátok (1,8%) és a magyarok (1,3%) alkották.

A népesség változása:

2016
2 578
2018
2 586

Látnivalók[szerkesztés]

  • a Szt. Erzsébet-plébániatemplom, amely Ferenc József trónra lépésének 50. évfordulójára épült
  • a hirtenbergi fegyház épülete műemléki védettség alatt áll

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Hirtenberg című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.