Traiskirchen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Traiskirchen
A városháza
A városháza
Traiskirchen címere
Traiskirchen címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Alsó-Ausztria
Járás Badeni járás
Polgármester Andreas Babler
Irányítószám 2512, 2513, 2514
Körzethívószám 02252
Forgalmi rendszám BN
Népesség
Teljes népesség18 858 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság200 m
Terület29,11 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Traiskirchen (Ausztria)
Traiskirchen
Traiskirchen
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 01′ 08″, k. h. 16° 17′ 32″Koordináták: é. sz. 48° 01′ 08″, k. h. 16° 17′ 32″
Traiskirchen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Traiskirchen témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Traiskirchen osztrák város Alsó-Ausztria Badeni járásában. 2022 januárjában 18 761 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Traiskirchen a Badeni járásban
A tribuswinkeli kastély
A möllersdorfi kastély
A pestisoszlop

Traiskirchen a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik, a Bécsi-medencében. Jelentősebb folyóvizei a Schwechat, a Mühlbach, a Bécsújhelyi-csatorna és a Hörmbach. Területének 5,2%-a erdő, 50,9% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 5 települést és településrészt egyesít: Möllersdorf (4993 lakos 2022-ben), Oeynhausen (1416), Traiskirchen (7036), Tribuswinkel (4114) és Wienersdorf (3339).

A környező önkormányzatok: keletre Trumau, délkeletre Oberwaltersdorf, délnyugatra Baden bei Wien, nyugatra Pfaffstätten, északnyugatra Gumpoldskirchen, északra Guntramsdorf, északkeletre Münchendorf.

Története[szerkesztés]

Traiskirchen (kb. 1540-ig használt nevén Darskirch) a 14. század elején kapott mezővárosi jogokat, hétfőnként tarthatott hetivásárt.

Bécs 1683-as ostromakor a törökök felégették a települést. Az 1713-as utolsó pestisjárvány 58 áldozatot szedett, az emlékükre emelt pestisoszlop a főtéren látható.

1900-ban Traiskirchenben kezdték építeni az új tüzérségi kadétiskolát, amely a bécsi Arsenalban lévő kadétiskolát váltotta fel. A 19 hektáron fekvő létesítmény 20 épületből állt. Az iskola középfokú oktatást biztosított és végzősei a cs. és kir. hadseregben kadétként, majd tüzértisztként kezdhették pályafutásukat. Az első világháború után az intézményt állami iskolává alakították. Az Anschlusst követően az épületekbe bentlakásos politikai iskolát költöztettek. A második világháború végén a szovjet csapatok 1945. április 3-án szállták meg Traiskirchent. A volt kadétiskolában katonai kórházat rendeztek be, majd a megszállás 1955-ös végéig mintegy kétezer szovjet harckocsizót szállásoltak el benne. 1956-ban az épületekben magyar menekülteket fogadtak.

Alsó-Ausztria leghosszabb ideig hivatalban maradó polgármestere, Friedrich Knotzer Traiskirchenben szolgált 1985-től 2014-es lemondásáig.

Lakosság[szerkesztés]

A traiskircheni önkormányzat területén 2021 januárjában 18 761 fő élt. A lakosságszám 1951 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 83+%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,8% a régi (2004 előtti), 5,6% az új EU-tagállamokból érkezett. 6% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 3,6% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 56,2%-a római katolikusnak, 7,3% evangélikusnak, 4,6% ortodoxnak, 9,2% mohamedánnak, 20,6% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a németek (80,1%) mellett a szerbek (4,5%), a törökök (3,6%), a horvátok (2,1%) és a magyarok (1,6%) alkották.

A népesség változása:

Látnivalók[szerkesztés]

A Szt. Margit-plébániatemplom
  • a möllersdorfi kastély (ma óvoda)
  • a tribuswinkeli kastély
  • a Szt. Margit-plébániatemplom
  • a Szt. Miklós-templom
  • az evangélikus templom
  • a tribuswinkeli Szt. Wolfgang-plébániatemplom
  • az 1722-ben emelt pestisoszlop a főtéren
  • a helytörténeti múzeum
  • a villamosmúzeum

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Traiskirchen című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.