Kottingbrunn

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kottingbrunn
A kottingbrunni kastély
A kottingbrunni kastély
Kottingbrunn címere
Kottingbrunn címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Alsó-Ausztria
Járás Badeni járás
Irányítószám 2540, 2542
Körzethívószám 02252
Forgalmi rendszám BN
Népesség
Teljes népesség7417 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság251 m
Terület11,61 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kottingbrunn (Ausztria)
Kottingbrunn
Kottingbrunn
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 57′ 07″, k. h. 16° 13′ 45″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 07″, k. h. 16° 13′ 45″
Kottingbrunn weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kottingbrunn témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kottingbrunn osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Badeni járásában. 2022 januárjában 7388 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Kottingbrunn a Badeni járásban
A Szt. Achatius-plébániatemplom
A Szentháromság-oszlop

Kottingbrunn a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik, a Bécsi-medence délnyugati peremén. Legfontosabb folyóvizei a Bécsújhelyi-csatorna és az Aubach patak. Területének 3,9%-a erdő, 34,8% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz egyetlen település tartozik.

A környező önkormányzatok: északra Baden bei Wien, keletre Teesdorf, délkeletre Günselsdorf és Schönau an der Triesting, délre Leobersdorf, nyugatra Bad Vöslau.

Története[szerkesztés]

Kottingbrunn területe az ókorban is lakott volt, erről tanúskodnak az i. e. 3. és i. sz. 4. századból való régészeti leletek. Neve egyes feltételezések szerint a cotinusok kelta törzsére vezethető vissza. A népvándorlás végén szlávok telepedtek meg a térségben, akiket a később betelepülő bajorok és frankok asszimiláltak. Kottingbrunn várát először 1114-ben említik.

Bécs 1529-es első török ostromakor az erős, árokkal védett vár feltehetően megmaradt, de a második, 1683-as ostrom idején mind a várat, mind a falut elpusztították a törökök. Akkori tulajdonosaik, a Lamberg grófok vadászkastélyként építették újjá.

1896-ban a kastély parkjában 2800 méter lóversenypálya nyílt meg, amelyet az Osztrák Jockey Club megvásárolt és üzemeltetett; így vált Kottingbrunn Ausztria első számú lóverseny-központjává. 1915 nyarán a pálya épületei (az istállók kivételével) leégtek, felújításukra a háború miatt nem került sor. Bár a versenyek véget értek, lovakat továbbra is tenyésztettek a létesítményben.

A második világháború után a település szovjet megszállás alá került. 1955-ben az osztrák delegáció a kottingbrunni repülőtérről indult Moszkvába, hogy a megszállásnak véget vető államszerződést elfogadtassák.

Lakosság[szerkesztés]

A kottingbrunni önkormányzat területén 2021 januárjában 7388 fő élt. A lakosságszám 1951-től lendületesen gyarapodó tendenciát mutatott, de az utóbbi években stagnál. 2020-ban az ittlakók 87,8%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,2% a régi (2004 előtti), 4,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 4,6% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,3% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 58,7%-a római katolikusnak, 8,5% evangélikusnak, 2,2% ortodoxnak, 4,6% mohamedánnak, 21,1% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a németek (87,8%) mellett a törökök (3,6%), a szerbek (2,4%), a magyarok (1,3%) és a horvátok (1,3%) alkották.

A népesség változása:

Látnivalók[szerkesztés]

  • a kottingbrunni kastély, ma a kastélymúzeum és a polgármesteri hivatal található benne
  • a Szt. Achatius-plébániatemplom
  • a helytörténeti múzeum
  • az 1716-ban emelt Szentháromság-oszlop

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kottingbrunn című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.