A Fidzsi-szigetek világörökségi helyszínei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Fidzsi-szigetek területéről eddig egy helyszín került fel a Világörökségi Listára, valamint további három helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

A Világörökségi Listára kiemelkedő jelentőségű és egyetemes értéket képviselő kulturális és természeti helyszínek kerülhetnek fel, amelyek nemcsak az adott ország, hanem az egész emberiség számára egyedi jelentőséggel bírnak. A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló Világörökségi Egyezményt az UNESCO dolgozta ki és a szerződő államok 1972. november 16-án fogadták el. Az aláíró államok aktív részvételre kötelezik magukat legfontosabb természeti kincseik és műemlékeik megőrzésében. A helyszínek először a javaslati listára kerülnek fel, majd az UNESCO Világörökség Bizottsága évente egyszer dönt arról, hogy ezek közül melyik helyszín kerül fel a Világörökségi Listára. A nemzetközi szerződést 2014 augusztusáig 191 ország képviselői írták alá, köztük a Fidzsi-szigetek küldöttei 1990-ben.

A Fidzsi-szigetek világörökségi helyszíne
Név Kép Leírás Típus Év
Levuka történelmi kikötőváros Ovalau church fiji.jpg Levuka kikötőváros Ovalau szigetén fekszik egy kihunyt vulkán pálmaerdővel borított lábánál. Az 1820-as évektől indult fejlődésnek amikor amerikai és európai telepesek kereskedelmi központtá alakították és a Fidzsi-szigetek első gyarmati fővárosává tették. Kikötőt, lakóházakat, raktárakat, vallási célú épületeket, iskolákat emeltek, ezek általában egy vagy kétszintes hullámlemezből és gerendákból álló építmények. Nagy részük jó állapotban van, ez annak köszönhető, hogy az 1970-es évek óta kiemelt figyelmet fordítanak megóvásukra. A város szerkezete koncentrikus, a főutak a fallal védett központtól sugárirányban indulnak kifelé. Levuka 1874-ben harcok nélkül angol fennhatóság alá került. 1822-ben elvesztette fővárosi rangját, de ennek ellenére továbbra is a kereskedők kedvelt célpontja maradt, így fejlődése folyamatos volt. Fennmaradt épületeinek túlnyomó többsége a 19. század közepéről származik. Legfontosabb részei Totoga és Nasau benszülött falvai (amelyek mellé a város települt), a Parlament, a vámraktár, a Szent Szív-katedrális, a városháza, a Levuka Állami iskola, a munkások lakhelyei és a gombgyártó üzem. kulturális 2013

Elhelyezkedése[szerkesztés]


Források[szerkesztés]