Grúzia világörökségi helyszínei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Grúzia területéről eddig három helyszín került fel a Világörökségi Listára, valamint további tizenhat helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

A Világörökségi Listára kiemelkedő jelentőségű és egyetemes értéket képviselő kulturális és természeti helyszínek kerülhetnek fel, amelyek nemcsak az adott ország, hanem az egész emberiség számára egyedi jelentőséggel bírnak. A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló Világörökségi Egyezményt az UNESCO dolgozta ki és a szerződő államok 1972. november 16-án fogadták el. Az aláíró államok aktív részvételre kötelezik magukat legfontosabb természeti kincseik és műemlékeik megőrzésében. A helyszínek először a javaslati listára kerülnek fel, majd az UNESCO Világörökség Bizottsága évente egyszer dönt arról, hogy ezek közül melyik helyszín kerül fel a Világörökségi Listára. A nemzetközi szerződést 2014 augusztusáig 191 ország képviselői írták alá, köztük Grúzia küldöttei 1992-ben.

Az UNESCO egy úgynevezett Veszélyeztetett világörökségi helyszínek listáján tarja nyilván azokat a helyeket, amelyeket megsemmisülés vagy rombolás veszélye fenyeget. A Mecheta műemlékei helyszín az épületek állagának romlása, a Bagrati katedrálisa és a Gelati kolostor helyszín pedig átfogó rekonstrukciós munkák miatt felkerült erre a listára.

Grúzia világörökségi helyszínei
Név Kép Leírás Típus Év
Mcheta műemlékei (templomegyüttes) Jvari Church view.jpg A Tbiliszitől néhány kilométerre fekvő Mcheta, a Kartli Királyság fővárosa több mint 800 éven át az i. e. 3. századtól az i. sz. 6. századig jelentős politikai és kulturális központ volt. Kedvező fekvésének köszönhetően a terület már az i. e. 3. évezredben lakott volt. A Kartli Királyság Nagy Sándor birodalmának összeomlása után indult fejlődésnek. Az 1937-ben megkezdett ásatások során egy királyi rezidenciát egy fellegvár romjait, egy monolitikus szarkofágokat is rejtő nekropoliszt és egy 2. századra datálható, tárgyakkal teli női sírt tártak fel. A királyi rezidencia és a citadella közelében épültek ki a különböző mesterségekre szakosodott kézművesek megerősített negyedei. A város középkorban épített keresztény templomai és kolostorai kiemelkedő példái a Grúz Királyság művészetének, kultúrájának és fontos helyet foglalnak el a grúz kereszténység történetében. Itt áll az egyik legjobb állapotban fennmaradt kora keresztény templom, a Grúzia egyik legszentebb helyének számító, 586 és 605 között épített Dzsvari (Szent Kereszt)-kolostor. A Szvetichoveli székesegyház a 11. század elejére datálható és a Szamtavro-kolostor is körülbelül ugyanekkor épült. A székesegyház rejti az első keresztény grúz király III. Mirian és felesége sírját, míg a kolostor temploma Grúzia egyik legszebb görög kereszt alaprajzú építménye. kulturális 1994
Bagrati katedrálisa és a Gelati kolostor Gelati klooster.jpg A katedrális és a kolostor a középkori grúz építészet magas színvonaláról tanúskodik. A 10. század végén elkezdett és a 11. század első éveiben befejezett ortodox katedrálist III. Bagratról, az egyesített Grúzia első királyáról nevezték el. A nyugat-grúziai Kutaiszi városban fekvő templom, ami a maga korában az ország legnagyobb székesegyháza volt csak romokban maradt fenn. A 17. században pusztult el, amikor török megszállók kirabolták és megsemmisítették egyes részeit. Ekkor omlott be kupolája is. Belső díszítéséből faragott oszlopfők, oszlop- és boltozattöredékek, keresztek maradtak meg. A Gelati kolostor ezzel szemben ma is kiváló állapotban van, és megőrizte műalkotásainak jelentős részét is. IV. (Építő) Dávid grúz király alapította a 12. század elején és már nem sokkal ezután tudományos valamint oktatási központtá vált és Grúzia egyik szellemi központja lett. A kolostor főbb épületeit a 12. és a 17. század között emelték. A kolostor főtemploma, a hatalmas kupolával fedett a Mária-templom a 12. századra datálható. A tágas és a sok ablaknak köszönhetően világos belső tér falait falfestményekkel és mozaikokkal borították, ezek túlnyomó többsége ma is látható. A kolostor falain kívül egy nagyjából vele egy idős kórházépület maradványait tárták fel. kulturális 1994
Felső-Szvanéti hegyi falvai Ushguli Svaneti Georgia.JPG Az északnyugat Grúziában fekvő Felső-Szvanétia évszázados elszigeteltségének köszönheti mai napig fennmaradó, egyedülálló kultúráját. A mintegy negyven hegyi faluban élő szvánok eredete nem tisztázott, nyelvük csak távoli rokonságban áll a mai grúzzal. Már korán áttértek a kereszténységre, de hitrendszerükbe korábbi pogány vallásuk elemeit is beépítették. A Középső-Kaukázus eldugott részében fekvő falvakat szurdokok és völgyek választják el egymástól és ötezer méteres, gleccserekkel borított hegycsúcsok veszik körül. A régió jellegzetes tájképét templomtornyok és toronyszerű lakóházak uralják. Itt található Európa egyik legmagasabban fekvő falva is, a 2200 méteren elterülő Usguli. A falvakban álló különleges, toronyszerű, 3-5 emelet magas, felfelé vékonyodó falú épületek lakóházként, raktárként és védelmi állásként is funkcionáltak. Csazhashi faluban több mint kétszáz ilyen torony maradt fenn, míg a legrégebbi, a 12. és a 13. század között emelt tornyok Usguli kis településén találhatók. A falvakban jelentős művészi tevékenységet folytattak (fémművesség, könyvfestészet, fafaragás, ikonfestészet), ennek megmaradt emlékei jelentős mértékben segítik a térségben folytatott kutatásokat. kulturális 1996

Elhelyezkedésük[szerkesztés]


Javasolt helyszínek[szerkesztés]

Javasolt világörökségi helyszínek:

Források[szerkesztés]