Guatemala világörökségi helyszínei

Guatemala területéről eddig négy helyszín került fel a világörökségi listára, huszonkét helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

	Antigua Guatemala
	1979
	Kulturális (II)(III)(IV)
	Hivatkozás: 65
	Antiguát spanyol hódítók alapították újra 1543-ban a korábban földcsuszamlások miatt elpusztult települések helyett. A település eredeti neve Santiago de Guatemala volt. Az ezerötszáz méteres tengerszint feletti magasságban elterülő város a spanyol gyarmati építészet egyik legszebb példája. A sakktábla alaprajzú település a régió kulturális, gazdasági, vallási és oktatási központjaként működött, fénykorában hetvenezer lakosa lehetett. Építészetére a nagyszabású koloniális barokk stílus jellemző. Antigua két évszázadon keresztül virágzott majd 1773-ban földrengés pusztította el. Ekkor a főváros átköltözött a mai Guatemalaváros területére. Antigua volt a Guatemalai Királyság spanyol gyarmati kormányának a székhelye és itt alapították az első közép-amerikai egyetemet is 1675-ben. A jelenleg látható épületek a 17. és a 18. századból származnak, egy részük a földrengés következtében ma is romokban áll, köztük kolostorok, paloták és lakóházak. Az utcák egy részét helyreállították és újjáépítették a székesegyházat is.

	Tikal Nemzeti Park
	1979
	Vegyes (I)(III)(IV)(IX)(X)
	Védett terület: 57 600 ha, hivatkozás: 64
	A Guatemala északkeleti részén elterülő Tikal Nemzeti Parkban, a gazdag növény- és állatvilágnak otthont adó esőerdőben található a maja civilizáció egyik legfontosabb központja. Legkorábbi épületei az i. sz. 3. századra datálhatók. A város fénykorát a 6. századtól a 10. századig élte, ekkor lakosainak száma kilencvenezer körül lehetett. A romváros központjának tizenöt négyzetkilométeres területén eddig több mint háromezer épületmaradványt tártak fel, közöttük palotákat, egyszerű lakóházakat, vallási célú épületeket és hieroglifákkal díszített sírokat. A település kultikus központjában templomok és paloták emelkednek, a terekhez hosszú lépcsősorok vezetnek. A legfontosabb épületek közé tartozik öt lépcsős piramistemplom, amelyek közül az egyik hatvanöt méter magas, a legmagasabb fennmaradt maja építmény. Az ásatások során az épületek mellett számos használati és kultikus célra használt tárgyat, valamint sírmellékleteket találtak. Ezek, valamint az épületmaradványok segítségével sikerült rekonstruálni azt a folyamatot, amelynek során a település lakosai a vadászó-gyűjtögető életmódról a fejlett mezőgazdaságra tértek át és virágzó civilizációt hoztak létre. Tikalban a 9. század után már nem folytattak jelentős építészeti tevékenységet, később, a 10. század folyamán a település teljesen elnéptelenedett.

	Quiriguá maja régészeti parkja és romjai
	1981
	Kulturális (I)(II)(IV)
	Hivatkozás: 149
	A hondurasi határ közelében elterülő Quiringuá Nemzeti Park területén álló monumentális épületegyüttes piramisok, teraszok és lépcsők összetett rendszeréből áll. Az első lakók nyomai i. sz. 200 körülre datálhatók. A gazdagságát jáde- és obszidiánkereskedelemmel megalapozó város a 7. és a 10. század között élte fénykorát, ekkor a Karib-tenger kikötőivel is szoros kapcsolatban állt. Kezdetben politikailag a jelenleg Honduras területén található Copántól függött, de 738-ban függetlenné vált és jelentős központtá fejlődött. A ma látható legszebb műemlékek a 8. századból valók, köztük sztélék, amelyek feliratai fontos információkat hordoznak a maja történelemmel, benne politikai és katonai eseményekkel, valamint az időszámítással kapcsolatban. Ezek a feliratok olyan magas művészi színvonalak képviselnek, hogy önálló műalkotásoknak is tekinthetők. Jellemző rájuk a magas és mély domborművek ötvözése, és a frontális ábrázolásmód. Elkészítésükhöz nem használtak fémszerszámokat, egyetlen eszközük a kővéső volt. A legnagyobb sztélé az úgynevezett E sztélé a maja kor legnagyobb fejtett kőtömbje, magassága több mint tíz méter, súlya eléri a hatvan tonnát.

	Takalik Abaj
	2023
	Kulturális (II)(III)
	Védett terület: 14,88 ha, hivatkozás: 1668
	Tak'alik Ab'aj régészeti lelőhelye Guatemala csendes-óceáni partján fekszik. 1,700 éves története az olmék civilizáció és a kora maja kultúra megjelenése közötti időszakot öleli fel. Tak'alik Ab'aj elsődleges szerepet játszott ebben az átmenetben, fekvése révén létfontosságú szerepet töltött be a távolsági kereskedelemben a mai Mexikóban található Tehuantepeci-földszoros és a jelenlegi Salvador között. A kereskedelmi úton lehetővé vált az új vívmányok és szokások széles körű cseréje. A lelőhelyen kozmológiai elvek szerint kialakított szakrális tereket és épületeket hoztak létre, innovatív vízgazdálkodási rendszert építettek ki, fejlett fazekasáruval és kőfaragási technikával rendelkeztek. A romvárost ma a különböző hovatartozású őslakos csoportok még mindig szent helynek tekintik és sokan látogatják rituálék elvégzése céljából is.

Elhelyezkedésük

Világörökségi helyszínek
Tikal Antigua Guatemala Quiriguá Takalik Abaj

Javasolt helyszínek

Név	Kép	Típus	Kritérium	Év	Hiv.
Naranjo Sa’aal régészeti helyszíne		kulturális	II, IV, VI	2022
Nemzeti Színház		kulturális	I, IV	2022
San Bartolo falfestményei		kulturális	I, III	2012
A Naj Tunich barlangok körzete		vegyes	I, III, V, VI, VII	2012
A guatemalai kulturális háromszög		vegyes	-	2002
Cuenca Mirador		vegyes	-	2002
A maja terület guatemalai központja		vegyes	-	2002
A guatemalai folyók útvonala		vegyes	-	2002
Naj Tunich barlang		vegyes	-	2002
A maja és olmék kultúra találkozási pontjai		vegyes	-	2002
A ferencesrendi térítés guatemalai helyszínei		kulturális	I, IV, V, VI	2002
A domonkosrendi térítés guatemalai helyszínei		kulturális	I, IV, V, VI	2002
A béke és nemzeti identitás guatemalai helyszínei		kulturális	IV, VI	2002
San Felipe de Lara-kastély		kulturális	IV	2002
Agráripari útvonal és viktoriánus építészet Guatemalában		kulturális	IV	2002
Chichicastenango városa		kulturális	V, VI	2002
Verapaz zöld útvonala		természeti	VII	2002
Sierra De Las Minas bioszféra rezervátum		természeti	VII, VIII, IX, X	2002
Sierra del Lacandón Nemzeti Park		vegyes	-	2002
A Manglares útvonal Guatemala csendes-óceáni partvidékén		természeti	VII	2002
Atitlán-tó természetvédelmi terület		természeti	VII, VIII, IX	2002
Visis Cabá Nemzeti Park és Ixil háromszög népi építészete		vegyes	-	2002

Források

• Guatemala az UNESCO világörökség oldalán (angolul)
• Guatemala javaslati listája az UNESCO honlapján (angolul)
• Világörökségek enciklopédiája. Kossuth Kiadó. 2011. ISBN 963-09-6595-8. {{cite book}}: Check |isbn= value: checksum (súgó); Cite has empty unknown parameter: |2= (súgó); Text "last" ignored (súgó)
• UNESCO (2010). Világörökség. Partvonal Kiadó. ISBN 963-991-049-2. {{cite book}}: Check |isbn= value: checksum (súgó); Cite has empty unknown parameter: |1= (súgó)