Azerbajdzsán világörökségi helyszínei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Azerbajdzsán területéről a 2019. évvel bezárólag három helyszín került fel a világörökségi listára, kilenc helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

Palace of Shirvanshahs common.JPG Baku fallal körülkerített része a Şirvanşah térrel és a Szűz-toronnyal
2000
Kulturális (IV)
Védett terület: 21,5 ha, puffer zóna: 12 ha, hivatkozás: 958
Azerbajdzsán fővárosa, a Kaszpi-tenger nyugati partján fekvő Baku területe már a paleolitikum idejében is lakott volt. Későbbi történelme folyamán zoroasztrikus, szászánida, arab, perzsa, sirváni, oszmán és végül orosz kulturális hatások érték. A körülzárt óvárosban Nyugat-Ázsia különböző hagyományai ötvöződnek. A városközpontot ma is a 11. és a 13. század között épült fal veszi körül, a fal nagy része épségben maradt fent. A város egyik leghíresebb épülete a nyolcszintes Szűz-torony ebből a falból emelkedik ki, magassága eléri a 32 métert. A henger alakú torony Azerbajdzsán építészetének egyedülálló műemléke. A torony alsó szintje az i. e. 7. vagy i. e. 6. századra datálható, és feltehetően egy csillagvizsgáló vagy tűztemplom maradványaira épült. Felső része a 12. századból származik. A sirváni sahok palotaegyüttese az óváros nyugati lejtőjén helyezkedik el. Kialakítása teraszos, a legmagasabb teraszon helyezkedik el az uralkodó palotája. Az épületegyüttesnek öt udvara van és magába foglalja a régi mecsetet, valamint a királyi mauzóleumot is. Baku óvárosának további jelentős épületei a Nagymecset, a Zoroaszter-templom, az egykori karavánszerájok és a fürdőházak.
Petroglyphs in Gobustan 01.jpg Qobustani sziklarajzok
2007
Kulturális (III)
Védett terület: 537,22 ha, puffer zóna: 3 096,34 ha, hivatkozás: 1076
A Qobustani sziklarajzok az ország középső vidékén, a Kaukázus lábánál egy félsivatagos terület fennsíkján találhatók. A térség feltételezhetően az utolsó jégkorszak után népesült be. A mintegy 6000 sziklarajz túlnyomó többsége véséssel készült és öt korszakhoz (paleolitikum, neolitikum, bronzkor, vaskor, középkor) kapcsolható. A paleolit kor rajzai csónakokat, vadállatokat, halakat ábrázolnak, a neolit korban viszont már rituálékat, táncoló alakokat, korai háziállatokat és áldozatbemutatásokat jelenítettek meg. A bronzkorra datálható véseteken kecskék és lovasok láthatók, a vaskori rajzokon kar nélküli emberszerű alakok. Nagy Sándor és Traianus római császár korában az átvonuló hadseregek feliratokat véstek a sziklákba, a középkorban tevekaravánokat, fegyveres lovasokat és iszlám szimbólumokat jelenítettek meg. A környéken található barlangok és sziklahasadékok lakhelyül szolgáltak a mintegy tízezer évvel ezelőtt itt élő embereknek. A kutatások során a sziklarajzok mellett településnyomokat és temetkezési helyeket is feltártak.
Entrance of Khan's Palace of Shaki.JPG Şəki történelmi központja
2019
Kulturális ()()()
Védett terület: 120,5 ha, puffer zóna: 146 ha, hivatkozás: 1549
Şəki város történelmi központja a Nagy-Kaukázus hegység lábánál terül el és a Gurjana folyó osztja ketté. A város régebbi, északi része a hegyoldalon fekszik, míg déli fele a folyó völgyében terül el. Történelmi központját a 18. században építették újjá, miután a korábbi városrészt egy sárlavina pusztította el. A ma is látható városképre jellemzőek a tradicionális építésű magas tetejű épületek. A fontos történelmi kereskedelmi útvonalak mellett fekvő Şəki építészetére hatottak a szafavida, a kádzsár és az orosz építészeti hagyományok. A település északkeleti részén épült fel a kán palotája. Közelében számos kereskedőház található, ezek a palotával együtt 18. és a 19. századi selyemhernyó tenyésztés és selyemgubó kereskedelemből származó jelentős bevételből épültek, és a nagy vagyonok felhalmozásának bizonyítékai.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Azerbajdzsán világörökségi helyszínei (Azerbajdzsán)

Javasolt világörökségi helyszínei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]