Az Amerikai Egyesült Államok világörökségi helyszínei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Welterbe.svg UNESCO logo.svg

Az Amerikai Egyesült Államok területéről eddig huszonhárom helyszín került fel a világörökségi listára, valamint tizenegy további helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

A lista[szerkesztés]

  * Országhatáron átnyúló helyszín
  † Veszélyben
Név Kép Elhelyezkedés Állam Időszak UNESCO adatai Leírás Forr.
Mesa Verde Nemzeti Park MesaVerdeNationalParkCliffPalace.jpg Montezuma megye Colorado 6. századtól a 12. századig 27; 1978; iii Mesa Verde Nemzeti Park 211 négyzetkilométeren terül el. A kanyonok meredek falaiba épített sziklafalvaik ma is állnak. A leglátványosabb és legismertebb település a 2600 méteres magasságban álló Sziklapalota (Cliff Palace). Colorado állam délnyugati részén 2600 méter tengerszint feletti magasságban terül el, és ősi indián települések együttese alkotja. A térséget már 1906-ban nemzeti parkká nyilvánították. A településeket a pueblo indiánok elődei az anaszazi törzsek építették a 6. és a 10. század között. A sziklák kiszögelléseit és a barlangokat felhasználva egész falvak jöttek létre. Az épületegyüttesek közül van olyan is, amelyik több, mint száz helyiséggel rendelkezik. A park területén az ásatások során több, mint 4000 romterületet tártak fel, ezek közül sok jó állapotban maradt meg. Közülük a legismertebb a négyszögletes sziklapalota, amelynek 220 helyisége több, mint 200 lakó befogadására volt alkalmas. Az úgynevezett Hosszú ház 118, a Lucfenyő Ház 114 helyiséggel rendelkezik. Minden sziklafalunak egyedi rendeltetése volt, mezőgazdasági, kézműves, vagy vallási feladatokat látott el. A lakosok főként földműveléssel foglalkoztak de fejlett kézműves tárgyakat is készítettek, szőtteseket, fonott tárgyakat és minőségi kerámiát. [1]
Yellowstone Nemzeti Park YellowstonefallJUN05.JPG Park megye , Teton megye , Gallatin megye , Fremont megye Wyoming, Montana, Idaho N/A 28; 1978; vii, viii, ix, x A Yellowstone Nemzeti Park a világ legrégibb nemzeti parkja az USA Wyoming, Montana és Idaho szövetségi államainak területén, a Sziklás-hegységben. Kiterjedése 8980 négyzetkilométer. Híres gejzíreiről, hőforrásairól és egyéb geotermikus jelenségeiről. A nemzeti parkot 1872-ben alapították, és 9000 négyzetkilométeren terül el az észak-amerikai Sziklás-hegységben. A területen található nagy magassági különbségek a mérsékelten száraz sztyeppétől az alpesi tundráig számos növényi életközösséget hoztak létre. A park a hegység szeizmikusan legaktívabb részén terül el, ahol 2 millió évvel ezelőtt vulkáni tevékenység kezdődött. A három hullámban történt kitöréssorozat végén egy 45 kilométer széles és 75 kilométer hosszú kaldera keletkezett. A parkban található a világ ismert geotermikus jelenségeinek a fele, hőforrások, gejzírek, sárbuborékokkal teli tavak és sziklahasadékokból előtörő forró gőz. Ezek a jelenségek a kikristályosodó magmából nyernek energiát. Közülük a leghíresebb az Old Faithful („Öreg Hűséges”), ami nagyjából óránként 60 méter magas vízoszlopot lövell ki. A park területén a változatos növényzet mellett sokféle állat is él, többek között grizzly medvék, farkasok, bölények és jávorszarvasok. [2]
Nemzeti parkok Alaszka és Kanada határán GlacierBay3.jpg Kanada Yukon, Dél-Alaszka, Brit Columbia Alaszka, Yukon és Brit Columbia N/A 72; 1979, 1992 (bővítve), 1994 (bővítve); vii, viii, ix, x Az Alaszka és Kanada határának két oldalán fekvő nemzeti parkok a gleccserek és magashegységek egyedülálló egységét foglalják magukban. Ezeken a területeken él a legtöbb grizzly, karibu és Dall-birka Ez a világörökségi helyszín volt az első olyan a listán, amelynek területén több ország osztozott. A védett terület több parkból a Klnane (Yukon Territory), a Tatshenshini- Alsek (British Columbia) Wrangell-St. Elias (Alaszka) és a Galcier Bay (Alaszka) parkokból jött létre. A nemzeti parkban található a százharminc kilométer hosszú Bagley jégmező, Észak-Amerika legnagyobb hegylábgleccsere, valamint jégmezők, vízesések, folyók, nagy kiterjedésű tundrák és erdőségek. A hideg időjárás ellenére növényzete változatos, főleg nyírfákból, bogyós bokrokból, lombhullató és örökzöld fafajtákból, hegyi rétekre jellemző fűfélékből, zuzmókból és bokrokból áll. A park a tengerszint feletti magasságtól függően három fő ökológiai területre oszlik, ezek a tengerparti terület, az északi tűlevelűek által ural terület, valamint a hegyi tundra. A folyókban és a tavakban számos édesvízi halfaj él, köztük az alaszkai csendes-óceáni lazac mind az öt fajtája. [3]
Grand Canyon Nemzeti Park Gcnp symmetry.jpg Coconino megye és Mohave megye Arizona N/A 75; 1979; vii, viii, ix, x A Grand Canyon Nemzeti Parkot, az Egyesült Államok egyik legrégebbi nemzeti parkját kongresszusi törvényhatározattal hozták létre 1919-ben. Központi látványossága a Grand Canyon, melynek szurdokaiban folyik a Colorado. A park területe 4926 km², Coconino és Mohave megyékben fekszik és a 445,8 kilométer hosszú, másfél kilométer mély kanyon uralja. A kanyon legkeskenyebb része kétszáz méter, a legszélesebb harminc kilométer. A terület feltérképezésére csak a 19. század közepén került sor. A feltételezések szerint hatmillió év alatt alakulhatott ki, és az erózió napjainkban is folytatódik. Az oldalfalakon látható vízszintes kőzetrétegek közül a legrégebbieket kétmilliárd évesre becsülik. A park nagy magasságkülönbségei miatt a sivatagitól a hegyi körülményekig változatos élőhelyek jöttek létre. A kanyon öt különböző vegetációs területre oszlik, ahol a gyakran ötven fokot is elérő hőmérsékletben csak a legtűrőképesebb növények és állatok maradnak életben. A parkban 76 emlős-, 299 madárfaj, 41 hüllő és kétéltű, valamint 16 halfaj él. A régészeti feltárások során kiderült, hogy a helyszínen talált legkorábbi településnyomok megközelítőleg négyezer évesek. A parkban eddig több mint kétezer-hatszáz lelőhelyet azonosítottak, köztük cohonina és anasazi indiánok lakhelyeit. [4]
Everglades Nemzeti Park Everglades.jpg Miami-Dade megye, Monroe megye, és Collier megye Florida N/A 76; 1979; viii, ix, x A Florida déli részén fekvő Everglades Nemzeti Park őrzi Észak-Amerika egyetlen szubtrópusi nemzeti parkját az Everglades édesvízi mocsarainak élővilágát. Az 1947. december 6-án alapított park területe 6105 km², s ezzel az Egyesült Államok második legnagyobb nemzeti parkja, annak ellenére, hogy ez a terület az eredeti vizes élőhely területének csak 20%-a.

A övezet nagy része üledékes mocsárvidék. Területén brakkvízes zónák, mangrove mocsarak, hatalmas kiterjedésű nádasok és fenyőligetek váltakoznak. Ezek az összetett természetes élőhelyek számos endemikus fajnak adnak otthont. A park területén több mint ezer növény és hétszáz állatfajt azonosítottak. Közéjük tartoznak a floridai párducok, delfinek, tengeri tehenek, teknősök, kígyók, aligátorok, krokodilok, pelikánok, kormoránok, 275 halfaj, 60 hüllőféle és rovarok. A park a kontinens mérsékelt és szubtrópusi övezetének választóvonalán helyezkedik el. A növényzet legfontosabb elemei a mangrovefák, a ciprusfélék, agávék, kaktuszok, fenyőfák és sásfélék. A közeli városok ivóvízigénye, valamint a mezőgazdasági és halászati területek folyamatos növekedése miatt a park 2010-ben felkerült a veszélyeztetett világörökségi helyszíneket tartalmazó listára.

[5][6]
[7]
Függetlenségi Csarnok Independence Hall.jpg Philadelphia Pennsylvania 1753 (építve), 1776, 1787. lebontva 1781, 1898. felújítva 78; 1979; vi A philadelphiai Függetlenség Csarnoka tekinthető az Amerikai Egyesült Államok születési helyének. Ebben a Chestnut Street-en álló kétszintes épületben írták alá 1776. július 4-én a Függetlenségi Nyilatkozatot. 1781-ben itt ratifikálták a 13 államot egyesítő Konföderációs cikkelyeket és 1787-ben George Washington elnökletével ebben az épületben fogadták el az Alkotmányt. Az 1753-ban György-stílusban épült Pennsylvania State Home 1776 után lett a Függetlenség Csarnoka. A kétszintes épület egy templomtoronnyal ellátott egyszerű téglaszerkezet. A tornyot eredetileg egy csaknem egytonnás harang megtartására tervezték, de a harang többször megrepedt, ezért most a földön egy védett helyen áll. Ez a harang, a Liberty Bell, a „Szabadság harang” a függetlenségért folytatott harc egyik legnépszerűbb szimbóluma. A épületet többször átalakították, egyszer 1830-ban, majd 1950-ben, amikor visszanyerte 1776-os formáját. [8][9]
Redwood Nemzeti Park Redwood National Park, fog in the forest.jpg Humboldt megye és Del Norte megye Kalifornia N/A 134; 1980; vii, ix A kaliforniai Redwood Nemzeti Park 1968. január 1-jén jött létre. Területe 455 km². Elsődleges feladata a világon egyedülálló, csak itt élő parti mamutfenyő (Sequoia sempervirens) megmaradt példányainak megóvása. A San Franciscótól északra fekvő csendes-óceáni part melletti hegyvidékeket foglalja magába és három korábbi védett terület, a Jedediah Smith, a Del Norte Coast Redwood és a Prairie Creek Redwood összeolvadásából jött létre. A terület körülbelül egyharmadát, 446 négyzetkilométert borítanak mamutfenyő-erdők. A legnagyobb fák átlagéletkora 500 – 700 év között mozog, de a legöregebb példányok kora elérheti a 2000 évet is. Itt található a világ legmagasabb fája is a 111 méter magas „Nugget Tree”. A park tengeri és szárazföldi élővilága változatos, az óceáni partvidéken fókák és tengeri madarak, a növényzettel borított területen pumák, bűzborzok, Roosevelt-jávorszarvasok, fehérfarkú szarvasok, szürke rókák, fekete medvék, hódok, és olyan ritka madarak, mint a virginiai bagoly élnek. Az ásatások során 50 történelem előtti lelőhelyet, 19 történelmi helyszínt és 21 a helyi indián közösség számára jelentős lelőhelyet tártak fel. [10]
Mamut-barlang Nemzeti Park Mammoth Cave Mammoth Dome.jpg Edmonson megye, Hart megye, és Barren megye Kentucky N/A 150; 1981; vii, viii, x Kentucky államban a Glenn folyó partjánál a 212 km² területű Mamut-barlang Nemzeti Parkban található karsztvidék rejti a világ legnagyobb ismert barlangrendszerét. Már eddig is több mint 590 km összhosszúságú járatot fedeztek fel, és még mindig vannak ismeretlen, esetleg több száz kilométernyi folyosó. A járatok tekintélyes méretű termekben öblösödnek ki, amelyekben föld alatti tavak, esetleg zuhatagok találhatók. A barlangrendszert két föld alatti folyó is keresztezi.A barlangok kialakulásához szükséges geológiai folyamatok a mai napig működnek. A mészkőalakzatokat, a függő cseppköveket a csepegő víz évmilliók alatt hozta létre, a kalcitlerakódásokból oszlopok alakultak ki. A barlang a hozzá tartozó nemzeti parkkal együtt több mint kétszáz olyan állatfajnak ad otthont, amelyek kifejezetten barlangrendszerek vidékén fordulnak elő, közülük 42 faj teljesen alkalmazkodott az állandó sötétséghez. Közéjük tartozik a barlangi vakhal, a Kentucky-barlangi rák és a barlangi tücsök. A terület ezen kívül különböző szalamandra- és békafajoknak is otthont ad, valamint számos denevérfaj menedéke. A barlangot körülvevő nemzeti park mérsékelt égövi lombhullató erdejében elsősorban tölgyfa él. [11]
Olympic Nemzeti Park Olympic National Park coast.jpg Jefferson megye, Clallam megye, Mason megye, és Grays Harbor megye Washington N/A 151; 1981; vii, ix A Seattle közelében elterülő, 362 848 hektárnyi parkot nyugaton a Csendes-óceán, északon a Juan de Fuca-szoros, délen egy széles csatorna határolja. A félsziget közepén emelkedik ki az Olympic-hegység, közepén a 2428 méter magas Olympus-heggyel. A nemzeti park erdőkkel körülvett, alpesi rétekkel és jégfedte hegycsúcsokkal tarkított vidék. Különleges fekvése egyedülálló bioszférát hozott létre, legfontosabb jellegzetessége a mohákkal borított fákból álló mérsékelt égövi esőerdő. A park két részre osztható, egy hegyvidéki területre és egy óceánpart melletti sávra. A hegyvidékes részen mintegy hatvan gleccser található, ezek az egyenlítőhöz legközelebb eső kétezer méter alatt induló gleccserek a világon. Az erdők nagyrészt tűlevelű fákból állnak (erdei fenyők, lucfenyők, cédrusok), és többek között havasi kecskéknek, jávorszarvasoknak, pumáknak, feketemedvéknek és hódoknak adnak otthont. Az erdők komoly kereskedelmi értéket képviselnek, a védett területen kívüli fák gyakorlatilag teljes egészében feldolgozásra kerülnek. Az óceáni partszakasz megközelítőleg száz kilométer hosszú, itt tengeri sünök, kagylók, rákok és madarak élnek. Az óceánba ömlő folyókban édesvízi a torkolatnál sósvízi halfajok találnak menedéket. [12]
Cahokia Monks Mound in July.JPG St. Clair megye Illinois 7. századtól a 15. századig 198; 1982; iii, iv Cahokia földhalmai Illinois állam délnyugati részén St. Louistól 13 kilométerre helyezkednek el. A földhalmok egy olyan őslakos kultúrához tartoztak, amely az idők során teljesen feledésbe merült. Itt terült el a Mexikótól északra eddig ismert legnagyobb Kolumbusz előtti település. Fénykorában, Kr. u. 850 és 1150 között a városban több mint 100 lapos tetejű piramis és földhalom állt, melyek közül mintegy 20 ma is látható. Egykor a halmokon hatalmas faszerkezetű épületek - talán az előkelők lakhelyei - álltak, de a lakosok többsége a halmok és terek körül húzódó kisebb faépületekben élt. A lakosság száma vélhetően meghaladta a 10 000-et, de a környező falvakkal együtt elérhette a 40 000 főt is. A város vonzáskörzetéhez több peremkerület és számos közeli falu is tartozott. A települést fallal vették körül, ez egy nagyobb területet védett a támadásoktól, ezen kívül a város központját még egy külön palánksorral is megerősítették. A lelőhely jellegzetes építményei a mesterséges földhalmok (mound), ezek temetkezési, szertartási helyek vagy lakóházak alapjai voltak. Közülük legnagyobb a Monk's Mound ennek területe 5 hektár, magassága pedig eléri a 30 métert és feltételezhetően szertartási helynek használták. Az itt lakók hétköznapi életéről keveset tudunk, annyi biztosra vehető, hogy egy magasan fejlett és hierarchikusan tagolódó, mezőgazdasággal foglalkozó társadalom volt. A régészeti területen feltárt kör alakú mélyedésekbe valószínűleg faoszlopokat állítottak, ezek egyfajta naptárként funkcionálhattak. [13]
Great Smoky-hegység Nemzeti Park Sugarlands-bh1.jpg Swain megye, Haywood megye Sevier megye, Blount megye, és Cocke megye Tennessee, Észak-Karolina N/A 259; 1983; vii, viii, ix, x Great Smoky Mountains Nemzeti Parkot Franklin Delano Roosevelt 1940 szeptemberében alapította meg. A több mint 500.000 hektáros park Tennessee és Észak-Karolina határain fekszik. Sok veszélyeztetett állatfaj él itt, többek között a világ legváltozatosabb szalamandrái. Több mint 200 madárfaj, 66 emlősfaj, 50 halfaj, 39 hüllőfaj, 43 kétéltűfaj él a park területén. [14]
La Fortaleza és San Juan óvárosa San Felipe del Morro view across bay.jpg San Juan Puerto Rico 15. századtól a 18. századig 266; 1983; vi San Juan Puerto Rico fővárosa. Mintegy 420 ezer lakosával egyben a legnagyobb település a szigeten, amelynek északi partján helyezkedik el. 1521-ben alapították a spanyolok. [15]
Szabadság-szobor (New York) Statue of Liberty 7.jpg New York New York 1886 307; 1984l i, vi A rézből készült szobrot Franciaország adta az Amerikai Egyesült Államok függetlenségének százéves évfordulója alkalmából. A szobrász Frédéric Auguste Bartholdi volt, a belső szerkezet mérnöki munkáit Gustave Eiffel végezte. [16]
Yosemite Nemzeti Park 1 yosemite valley tunnel view 2010.JPG Tuolumne megye, Mariposa megye és Madera megye Kalifornia N/A 308; 1984; vii, viii A kaliforniai Yosemite Nemzeti Park az Egyesült Államok második nemzeti parkja. 1890. október 1-jén alapították. A 3081 km² területű park a Sierra Nevada hegyvonulatának nyugati lejtőin fekszik. [17]
Chaco Kulturális Nemzeti Történelmi Park Chaco Canyon Chetro Ketl great kiva plaza NPS.jpg San Juan és McKinley megye Új-Mexikó 10. századtól a 12. századig 353; 1987; iii A park őrzi az Egyesült Államok egyik legfontosabb Kolumbusz előtti kulturális és történelmi emlékeket [18]
Hawaii Vulkánok Nemzeti Park Pāhoehoe and Aa flows at Hawaii.jpg Hawaii megye Hawaii N/A 409; 1987; viii A sziget öt vulkánjából napjainkban kettő működik: a 4170 m magas Mauna Loa és a mindössze 1247 m-es Kilauea. [19]
Monticello és a Virginiai Egyetem Monticello 2010-10-29.jpg Albemarle County és Charlottesville Virginia 18. és 19. század 442; 1987; i, iv, vi Monticello a neve Thomas Jefferson saját tervezésű házának, amely Virginia államban, Charlottesville mellett található. [20]
Pueblo de Taos NMtrip-05-047.jpg Taosz Új-Mexikó 13. század és 14. század 492; 1992; iv A település több mint 1000 éve lakott, a Rio Grande egy kisebb mellékfolyójának völgyében terül el. A pueblo indiánok kultúrájának és építészetének máig fennmaradt emlékei találhatóak itt. 384 km²-en terül el, kb. 2000 ember lakik itt. [21]
Carlsbad Caverns Nemzeti Park Carlsbad Caverns rail pic.JPG Eddy megye Új-Mexikó N/A 721; 1995; vii, viii Az új-mexikói Carlsbad Caverns Nemzeti Park 189 km²-es területén található a világ egyik legnagyobb barlangrendszere. A barlangrendszer alapja egy korallzátony, amely 255 millió évvel ezelőtt keletkezett. [22]
Waterton-Glacier Nemzetközi Békepark St Mary Lake.jpg Flathead megye és Glacier megye Montana és Alberta N/A 354; 1995; vii, ix A Waterton–Glacier Nemzetközi Békepark 1932-ben jött létre a kanadai Waterton-tavak Nemzeti Park és az egyesült államokbeli Glacier Nemzeti Park egyesítésével. Mindkét park bioszféra-rezervátum, és közös területük a Világörökség része. [23]
Papahānaumokuākea Red pencil urchin - Papahānaumokuākea.jpg Honolulu megye és Midway-atoll Hawaii és Az Amerikai Egyesült Államok lakatlan külbirtokai N/A 1326; 2010; iii, vi, viii, ix, x 360.000 km²-es tengeri műemlék a világ legnagyobb védett tengeri területe. [24]
Poverty Point Állami Történelmi Emlékhely Mound & Mound at Poverty Point.jpg West Carroll megye Louisiana 1650 1435; 2014; iii Ez lehetett a legnagyobb a vadászó-gyűjtögető település, amely valaha is létezett. [25]
San Antonio ferences missziói Mission Espada Chapel1.JPG San Antonio Texas 1700s, 1800s 1466; 2015; ii [26]

Örökségek államok szerint[szerkesztés]

State Önálló örökségek Megosztott örökségek
Új-Mexikó 3
Kalifornia 2
Arizona 1
Colorado 1
Florida 1
Hawaii 1 1
Illinois 1
Kentucky 1
Louisiana 1
New York 1
Pennsylvania 1
Puerto Rico 1
Virginia 1
Washington 1
Montana 2
Alaszka 1
Idaho 1
Észak-Karolina 1
Tennessee 1
Texas 1
Az Amerikai Egyesült Államok lakatlan külbirtokai 1
Wyoming 1

Elhelyezkedésük[szerkesztés]



Javasolt világörökségi helyszínek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Mesa Verde National Park. UNESCO. (Hozzáférés: 2012. szeptember 11.)
  2. Yellowstone National Park. UNESCO. (Hozzáférés: 2012. szeptember 11.)
  3. Kluane/Wrangell-St. Elias/Glacier Bay/Tatshenshini-Alsek. UNESCO. (Hozzáférés: 2012. szeptember 15.)
  4. Grand Canyon National Park. UNESCO. (Hozzáférés: 2012. november 25.)
  5. Everglades National Park. UNESCO. (Hozzáférés: 2012. november 25.)
  6. World Heritage Committee: Seventeenth session (PDF) pp. 20–21. UNESCO. (Hozzáférés: 2011. június 26.)
  7. 34th session 2010, pp. 82–83
  8. Independence Hall. UNESCO. (Hozzáférés: 2012. szeptember 15.)
  9. Independence Hall. National Park Service. (Hozzáférés: 2012. szeptember 15.)
  10. Redwood National and State Parks. UNESCO. (Hozzáférés: 2012. november 25.)
  11. Mammoth Cave National Park. UNESCO. (Hozzáférés: 2012. november 25.)
  12. Olympic National Park. UNESCO. (Hozzáférés: 2012. november 25.)
  13. Cahokia. UNESCO. (Hozzáférés: 2012. november 25.)
  14. Great Smoky Mountains National Park. UNESCO. (Hozzáférés: 2012. november 25.)
  15. La Fortaleza and San Juan National Historic Site. UNESCO. (Hozzáférés: 2012. november 25.)
  16. Statue of Liberty. UNESCO. (Hozzáférés: 2012. november 25.)
  17. Yosemite National Park. UNESCO. (Hozzáférés: 2012. november 25.)
  18. Chaco Culture. UNESCO. (Hozzáférés: 2012. november 25.)
  19. Hawaii Volcanoes National Park. UNESCO. (Hozzáférés: 2012. november 25.)
  20. Monticello and the University of Virginia. UNESCO. (Hozzáférés: 2012. szeptember 11.)
  21. Taos Pueblo. UNESCO. (Hozzáférés: 2012. november 25.)
  22. Taos Pueblo. UNESCO. (Hozzáférés: 2012. november 25.)
  23. Waterton-Glacier International Peace Park. UNESCO. (Hozzáférés: 2012. november 25.)
  24. Papahānaumokuākea. UNESCO. (Hozzáférés: 2012. november 25.)
  25. Monumental Earthworks of Poverty Point. UNESCO. (Hozzáférés: 2014. június 23.)
  26. San Antonio Missions. UNESCO. (Hozzáférés: 2015. július 8.)