Fekete medve

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Fekete medve
Schwarzbär-Omega Park.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia)
Család: Medvefélék (Ursidae)
Alcsalád: Ursinae
Nem: Ursus
Faj: U. americanus
Tudományos név
Ursus americanus
Pallas, 1870
Elterjedés
American Black bear map.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Fekete medve témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete medve témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete medve témájú kategóriát.

Black bear large.jpg

A fekete medve (gyakran egybeírva feketemedve) vagy baribál (Ursus americanus) a ragadozók (Carnivora) rendjébe és a medvefélék (Ursidae) családba tartozó faj. Amerika egyik legismertebb medvéje.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első rápillantásra is különbözik a barna medvétől. Keskenyebb a feje, arca hegyesebb, de homloka előbbre áll, talpa jóval rövidebb. Bundája is teljesen más jellegű és színű. Szőrzete hosszú és sima, merev, csak a fej elülső részein (homlok és arc) rövidebb. Színe fényes fekete, csak az arc két oldalán hajlik sárgás színűre. A fekete medve testhossza nem több mint 2 méter, vállmagassága valamivel több mint 1 méter.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amerika északi részén minden erdős vidéken megtalálható. Találkozhatunk vele a keleti partvidékeken ugyanúgy, mint Kaliforniában; a messze északi tájaktól Mexikóig honos.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelenleg a következő alfajokat különböztetik meg a fekete medvén belül:

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Portré

Az erdő alapvetően tálalja a fekete medve étlapját, helyét mégis gyakorta változtatja. Befolyásolják ezt az évszakok, és a táplálékválaszték, mely állandóan változik. Tavasszal például a táplálékban gazdag folyamvölgyekben kóborol. Itt keresve eledelét a parton szegélyező cserjésekben jár. Nyáron behúzódik az erdőbe, hiszen ilyenkor talál megfelelő mennyiségű gyümölcsöt, bogyót, ebben az időszakban az erdő hűvösebb is. Télen a nehezen megközelíthető helyeket keresi, ahol alkalmas tanyát talál hosszabb pihenésre, alvásra. A vélemények megoszlanak arról, hogy a feketemedve alszik-e téli álmot. Egyes példányok igen, mások nem, így télen is kóborolnak. Megfigyelték azt is, hogy sok feketemedve ilyenkor északról délebbre vándorol. Vannak olyan megfigyelések, hogy enyhébb télen nem, ám hideg teleken jellemző a téli álom. Téli menedéket általában kidőlt fatörzs mellé épít. Üreget váj a földbe, oda húzódik be a hózivatarok kezdetén. A hó betemeti a fát is, a medvét is. A vadászok ilyenkor keresik fel tanyáját, amelyet nem nehéz felismerni, mert a medve meleg lehelete nyílást képez az odú tetején, ennek szélén könnyű meglátni a kicsapódott zúzmarát. Nyáron is szereti a kényelmes, puha fekhelyet, ilyenkor száraz fűből és levelekből valóságos ágyat épít. Ezt azonban már nehéz megtalálni, mert nehezen megközelíthető sűrű erdőben húzza meg magát, sziklaüregekben, kisebb barlangokban vagy olyan fák aljában, amelyeknek az ágai egészen a földig borulnak.

Első pillantásra kissé ostobának és esetlennek tűnik, pedig ha kell, olyan gyorsan fut, hogy az ember képtelen utolérni. Nagyon jó úszó, de a legjobban a kúszáshoz ért. Pillanatok alatt fenn terem a legmagasabb fán is. Elmondható, hogy ügyesebb, mint a barna medve, bár ugyanezek a mutatványok ez utóbbinak sem esnek nehezére. Ugyanígy a két lábra állás is megszokott mindkét fajnál, csakhogy a feketemedve talpa rövid, így nehezebben tudja megtartani ezt a helyzetet.

Emberre nem támad, komoly veszélyt csak akkor jelent, ha megsebesült, és menekülésre nincs esélye. Ebben az esetben veszélyes lehet.

Tápláléka[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tápláléka főképpen növényi eredetű. Megeszi a füvet, leveleket, a félig vagy egészen érett gombát, bogyókat és az erdő által kínált mindenféle gyümölcsöt. Egész teste és fogazata a ragadozó állatokra jellemző. Hússal is táplálkozik. Megtámadja és elragadja a háziállatokat, nem riad vissza az erős szarvasmarhától sem. Emberi településen a tenyésztett állatokban nagy kárt tehet.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ours noir.jpg

A feketemedve párzási ideje július elejére esik. Az anyaállat 7 hónapig tartó vemhesség után szüli meg kicsinyeit. az utódok száma 1-4. Januárban születnek a téli szálláson. A kis medvék 30-40 napig vakok, és csak két hónapos korukban indulnak el anyjuk oldalán táplálékszerző körútjukra. Anyjuk nagy szeretettel nevelgeti és tanítgatja kicsinyeit, veszélyben halált megvető bátorsággal védelmezi őket.

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fogságban megszelídül, jellemző rá, hogy látogatóitól ennivalót koldul. Kedvessége és szépsége miatt nehéz ellenállni neki. Az indiánok húsáért, szőréért, hájáért vadászták.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 
  • Ragadozók az állatvilágban című ismeretterjesztő könyv
  • Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. Johns Hopkins University Press, 1999, ISBN 0-8018-5789-9
  • Serge Larivière: Ursus americanus. Mammalian Species No. 647, 2001, S. 1-11

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]