Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kittenberger Kálmán Növény-és Vadaspark
Az állatkert logója
Az állatkert logója
Ország Magyarország
Helye Veszprém
Adatok
Megnyitás 1958. augusztus 1.
Terület 32,5 ha
Tagság EAZA, MÁSZ, ISIS
Látogatók száma 300 000
Kittenberger Kálmán Növény-és Vadaspark (Veszprém)
Kittenberger Kálmán Növény-és Vadaspark
Kittenberger Kálmán Növény-és Vadaspark
Pozíció Veszprém térképén
é. sz. 47° 05′ 40″, k. h. 17° 53′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 05′ 40″, k. h. 17° 53′ 40″
Kittenberger Kálmán Növény-és Vadaspark weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kittenberger Kálmán Növény-és Vadaspark témájú médiaállományokat.

A veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark Magyarország harmadikként alapított állatkertje. Az egykori szeméttelep helyén jött létre, mindössze 5 hónap alatt felépülve, és 1958. augusztus 1-jén nyitották meg. A névadó Afrika-kutató, Kittenberger Kálmán emlékét mellszobor őrzi a Fejes-völgyi bejárat előtt. A vadaspark a veszprémi Fejes-völgyben és a Gulya-dombon található. A létesítmény nagy hangsúlyt fektet a természetvédelmi és oktatási feladatokra is.

Története[szerkesztés]

Az intézményt Anghi Csaba, a budapesti állatkert főigazgatója, özvegy Kittenberger Kálmánné és a járási Úttörőszövetség titkára, később a vadaspark igazgatója, Kasza László társaságában nyitották meg.

Az Úttörőszövetség hamar kihátrált az akkor még kis vadaspark fenntartásából, annak feladata teljes egészében a városra szállt. 1960-ban első igazgatója Répási László lett, majd egy 1963-as revízió következtében őt váltotta Kasza László, akinek nevéhez fűződik az állatkert országos népszerűségének megteremtése.

Az állatkert akkori leghíresebb lakója Böbe csimpánz volt, aki találékonyságával, játékosságával az ország egyik legismertebb állatává vált; festeni is tudott, és több róla készült film főszereplője volt. 1970-ben pusztult el, az állatkertben egy fából faragott portréja, és a róla elnevezett Oktató és Kiállítóház őrzi emlékét. Itt található meg Böbe sírja is.

Az 1980-90-es években nagyrészt elmaradtak a kötelező fejlesztések, így 2000 körül az állatbemutatók jelentős része már elavultnak számított. Az új évezred állatkerti rekonstrukciós programjának első állomása a 2003 elején megépült medvekifutó volt; korábban az állatkert medvéi egy kis méretű ketrecbe voltak bezárva. Az új kifutó átadása után az állatok eleinte nem nagyon merészkedtek ki, de végül megszokták az új környezetet. Ezután több kifutó és épület megújult, így például új helyre költözhettek a nagymacskák is. Létrejöttek új kifutók is, ilyen például az Afrika-szavanna kifutó.

A következő években lezajlott fejlődés eredményeként 2007-ig a csimpánzok kivételével valamennyi állat korszerű, igényeinek megfelelő kifutóba költözhetett. 2008-ban az állatkert történetének egy igen nagy fejlesztési projektje indult meg, melybe beletartozott a Csimpánzvilág, a Böbe majom tanodája, a Kölyökdzsungel az Afrika-ház és az Erdei Mesterségek Tanösvény elkészülte is. 2009-re így már a csimpánzok is korszerű kifutót kaptak. Az utolsó projektelemet, az Erdei Mesterségek Tanösvényt 2011 januárjában adták át, ez olyan régi bakonyi mesterségekbe enged betekintést, mint a faszénégetés, a mészégetés és a gyantatermelés. A tanösvény dolomit-mészkő sziklák közt kanyargó erdei úton, esztétikus, szakszerű tartalmú információs táblákon mutatja be a Bakony állat- és növényvilágának reprezentáns fajait.

2013-ban elkészült a Gulya-dombi bejárat, azóta már ez látja el a nagyobb forgalmat. Ekkorra készült el az állatkert két részét, a Fejes-völgyit és a Gulya-dombit összekötő gyalogos aluljáró is.

2014 februárjában kezdődött meg a veszprémi állatkert eddigi legnagyobb és leglátványosabb fejlesztése, melybe beletartozott az Elefántpark, az Orrszarvúház és -kifutó, a vizes élővilágot bemutató projekt, a Madárröpde és a Látványkifutó kialakítása. A projekt keretén belül bővítették a szolgáltatásokat, csökkent az Állatkert szezonalítása és a projektnek köszönhetően új munkahelyek jöttek létre. A fejlesztések 2015 nyarára fejeződtek be.

A fejlesztések sora 2016-ban sem szakadt meg, ekkor létesítették a Gulya-dombi kertrészen kialakított Dinóparkot, melyben életnagyságú dinoszaurusz-szobrok segítségével ismerkedhetnek a látogatók az őslények világával.

Állatkerti séta[szerkesztés]

Látványkifutó[szerkesztés]

A látványkifutó közvetlenül a Gulya-dombi bejárattal szemben helyezkedik el, így ez az első élménye, találkozása a látogatóknak az állatkerttel. A kifutókban dél-amerikai állatok kapnak helyet a lehető legtermészetesebben bemutatva őket. A egyikben lámák míg a másikban alpakák és nanduk élnek együtt.

A szomszédos, fás-területen egy kalandpark várja a gyerekeket.

Madárröpde[szerkesztés]

Magyarországon egyedülálló, de még Európában is ritkaságnak számító, 5000 négyzetméter alapterületű, 16 méter belmagasságú, belső tavakkal, csobogókkal, pihenőhelyekkel kialakított madárröpde létesült 2015-ben. A röpdében elsősorban Dél-Amerika csodálatos madárvilága kerül bemutatásra. Itt az állatokat nem kívülről, hanem a látogatói útvonalon végighaladva szemlélhetjük meg. A téli hideget nem bíró madarak számára két madárház épült. A Madárröpdében található fajok:

A Maki ösvény és a Patások[szerkesztés]

Ahol a Gulya-dombi részről az ajánlott látogatási útvonal átvezet a Fejes-völgyi részbe, ott létesült az állatkert egyik leglátványosabb kifutója, ahol egy nagyobb füves területen, a fákon egy gyűrűsfarkú maki hímcsapat ugrál és mászkál, a látogatók pedig be is sétálhatnak közéjük.

A szemközti kifutóban a guanakók élnek. A guanakó a dél-amerikai tevefélék egyik faja. A veszprémi állatkertben jelenleg egy csapat él, melyek egy része Miskolcról, másik fele pedig Hollandiából érkezett.

Az állatkertben 2008. óta mutatnak be pettyes szarvasokat, amikor is egy csapat érkezett a dortmundi állatkertből. A pettyes szarvasok igen jó érzik magukat helyükön, mi sem bizonyítja ezt legjobban, hogy a csapat a sikeres tenyészprogramnak köszönhetően minden évben szaporodik.

A közelben a szurikáták belső férőhelye kapott helyet. Az afrikai kis ragadozók számára természetesen külső kifutó is létesült, ahol a család egyik tagja állandóan felegyenesedve őrködik, ezzel váltva ki a látogatók rokonszenvét.

Böbe majom tanodája – oktató és kiállítóház[szerkesztés]

Az állatkert egyik leghíresebb volt lakójáról, Böbéről kapta a nevét ez az épület. Modern technikai eszközökkel felszerelt, többfunkciós oktató- és kiállítóterem. Az óvodásoktól elkezdve az egyetemistákig, minden korcsoport számára tartanak előadásokat. Vannak játékos, zoológiai, természetvédelmi, zoopedagógiai- és biológia órák is. Természetesen a foglalkozások vele járója az állatok és növények közelebbi vizsgálata is. A házban zöld leguánok, görög teknősök és közönséges selyemmajmok is helyet kaptak.

A közeli röpdékben hóbaglyok és uhuk leltek otthonra.

Dél-Amerika kifutó[szerkesztés]

A korábbi elefántkifutó sajnálatos megürülése 2006-ban nehéz döntés elé állította az állatkert munkatársait, hogy milyen állattal töltsék meg Suzy megüresedett helyét. Végül – a látogatók segítségével – megszületett a döntés: 2007 nyarán készült el az átalakított kifutó és állatház, melyben egy dél-amerikai esőerdei életközösség lelt új otthonra: dél-amerikai tapírok érkeztek.

A veszprémi az első állatkert, ahol kísérletet tettek két hím tapír összeszoktatására. Jelenleg apa és lánya lakik együtt (Hermanek és Radír). A kifutójukat az apella csuklyásmajmokkal osztják meg.

Nagymacskák[szerkesztés]

A nagymacskaházban és értelemszerűen a két hozzákapcsolódó kifutóban az oroszlánok és a tigrisek nyertek elhelyezést.

Egy hím és három nőstény oroszlán él az állatkertben. A tigriseket két nőstény (Kátya és Mása) és egy hím (Szása) szibériai tigris képviseli. Ezek a tigrisek a világ legnagyobb macskaféléihez tartoznak; a hím tigris akár 250-300 kilogrammosra is megnőhet. A tigrisekkel szemközt látható a Kacagójancsi-ház és -röpde.

Az állatkert számos más faj mellett részt vesz a kárpáti hiúz fajmegmentési programjában (EEP) is, ennek keretében került 2009-ben ide Barcelonából egy értékes génállománnyal rendelkező nőstény hiúz. Párja, Thor, 2010-ben érkezett meg a németországi Chemnitzből. Mindkét állat a fajkoordinátor rendelkezése alapján, egy előre kidolgozott tenyésztési programnak köszönhetően került Veszprémbe.

A régi nagymacskaketrecek sem maradtak kihasználatlanul: a régi ketrecsor a felújítás után üvegfelületet kapott a látogató út felé, illetve a tetőzete is fényáteresztő. Itt most a sivatagi rókák élnek, akik minden bizonnyal élvezik a nyári kánikulában az üveg mögött megszoruló meleg levegőt, hiszen a szabadtéri kifutójukba a nagy melegek idején sem dugják ki az orrukat. Az állatkertben jelenleg 2 sivatagi róka látható. Ebben a kifutósorban kaptak helyet a világ legnagyobb rágcsálói közé tartozó tarajos sülök és a házi nyulak. De jelenleg láthatóak itt tengerimalacok és szurikáták is. Az régi oroszlánkifutóba és házba a szerválok költözhettek be.

2011-ben érkeztek először hópárducok az állatkertbe. Waldi, a hím a lengyelországi Krakkóból, míg párja, Hara, az Egyesült Királyság-beli Broxbourne-ből utazott hazánkba.

Erdei Mesterségek Tanösvény[szerkesztés]

Amennyiben mindenképpen csak az állatkerti állomány felderítésével szeretnék tölteni az állatkertben töltött időnket, akkor a hópárdúcoktól visszafelé kell elindulnunk. Ha azonban szeretnénk a környék szabadon élő állatvilágát is megismerni – még ha csak táblák segítségével is –, akkor mindenképpen a természetvédelmi tanösvényt kell választanunk. Itt az erdei ösvényen haladva ismertetőtáblákkal találkozhatunk.

Érdemes ezeket a táblákat elolvasni, ugyanis számos érdekességet és hasznos információt megtudhatunk, mind az Állatkert természetvédelmi tevékenységéről, mind a Bakony környékén található élővilágról.

Majmok és társaik[szerkesztés]

A sörényes juhok az állatkert egyik legjobb kifutóját lakják. Az állatok a természetes élőhelyüket idéző, terjedelmes kifutóban élnek. A dzseládák Magyarországon elsőként itt szaporodtak.

A következő állomás a vörös varik kifutója. Ez a madagaszkári félmajom Magyarországon először Veszprémben szaporodott. A szomszédban a szintén szépen szaporodó huszármajmok élnek.

A 2007-es év Madagaszkár-kampányára való tekintettel érkeztek a gyűrűsfarkú makik, akik a kapucinus majmok helyét örökölték meg, ahol élő fákon kapaszkodhatnak a magasba. Itt egy sarkantyús teknős is látható.

A hozzájuk közeli kifutóban kapott helyet Magyarország legnagyobb bolíviai mókusmajom csapata. 2007-ben érkezett meg a fiatal hímekből álló Man-szigeti 5 fős csapat, mely a nemzetközi fajmegmentési program keretein belül került az állatkertbe. A ház másik oldalán levő röpdében hollók élnek.

Ragadozók[szerkesztés]

Az állatkert első igazán nagy fejlesztése a medvék terjedelmes kifutójának létesítése volt a hegyoldalban. 2016-ban érkeztek az állatkert történetében először fekete medvék, más néven baribálok. A nyári melegben a kifutó medencéjében sokat hűsölnek a medvék. A közeli röpdében szakállas bagoly él.

Kivételt képeznek az itt helyet kapó indiai antilopok, illetve Bennett-kenguruk. Mindkét faj rendszeresen szaporodik, ebből látható, hogy jól érzik itt magukat.

A velük szemközti kifutókban a kisragadozók bemutatói kapott helyet, ahol vörös macskamedvék és mosómedvék élnek.

Vízparti állatok és szomszédaik[szerkesztés]

A nagy tó elnevezésű kifutón vízidisznók, nagy marák, tőkés récék, nyári ludak, és kanadai ludak élnek együtt. A mellettük levő domboldalon szibériai kőszáli kecskék élnek.

A vízimadarak tágas röpdében kerülnek bemutatásra. Itt egyiptomi íbiszek, malukui íbiszek, fekete gólya,, rózsás gödények és bakcsó látható.

A vízparti állatok közelében vörösorrú ormányos medvék élnek. Mint igazi csapatállatok, könnyen bizalmukba fogadják az embert, így nagy sikere van a látványetetésüknek is.

Kölyökdzsungel Játszóház és Terrárium[szerkesztés]

A Fejes-völgyi bejárat előtt közvetlenül jobbra, a Kölyökdzsungel Játszóház és Terrárium található. A játszóház a gyermekek számára nagyon jó szórakozás. A Terráriumban pedig érdekes hüllőfajtákat csodálhatnak meg a látogatók. A 300 négyzetméteres játszóház egyedileg lett tervezve, a játékelemek szinte mindegyike állatokhoz kötődik. A Terráriumban található fajok:

Afrika-szavanna kifutó[szerkesztés]

Visszasétálva a Gulya-dombi részre, az állatkert egyik leghíresebb látványossága, hazánk legnagyobb és az afrikai szavannák élővilágát a legtermszetesebben bemutató kifutója tárul elénk, ahol többféle antilopot, zebrákat, zsiráfokat, struccokat és szélesszájú orrszarvúkat tekinthetnek meg a látogatók.

A másfél hektáros, nyílt füves kifutóban, melyet ligetes facsoportok, kisebb dombok tagolnak, és amelyben egy tavacska is létesült, megtekinthetjük az állatkert legkedveltebb lakói közé tartozó szélesszájú orrszarvúkat. A faj négy egyede él itt: Pabló 2007-ben, Rebeka és Naruna 2010-ben, Rafiki pedig 2014-ben érkezett. 2015-ben lett átadva az új orrszarvúház, melyben az állatok télen is láthatóak üvegfalon keresztül; itt kaptak elhelyezést a kifutó többi lakói is. Az épület 900 négyzetméter alapterületű, melyhez egy külön külső orrszarvúkifutó is tartozik.

Az antilopokat a kifutóban az impalák és a zambézi mocsáriantilopok képviselik.

2010-ben épült fel az Afrika-ház, melynek köszönhetően az állatkert történetében először zsiráfok is érkezhettek Veszprémbe. A látogatói térben plakátok kerültek a falra, melyeket elolvasva sok érdekes információt kapunk az afrikai kontinensről. Kezdetekben négy zsiráfbikát tartott az állatkert, majd ezeket lecserélve alakult ki egy tenyészcsapat, a hím Kibo és két tehene, Ganzi és Zuri.

A kifutó mellett kisebb kifutók is helyet kaptak, melyekben ecsetfülű disznók és rózsás flamingók élnek.

Állatsimogató[szerkesztés]

A gyerekek körében kedvelt Állatsimogató a Gulya-dombon található. Itt többféle állatot is megsimogathatunk: kecskéket, szomáli juhokat és kameruni juhokat.

A korszerű, 350 m2 területű állatsimogatóban a gyermekek háztáji állatokkal és kicsinyeikkel ismerkedhetnek meg, hiszen az állatkertnek nem csupán az egzotikus állatok bemutatása a célja, hanem a körülöttünk élő élőlények megismertetése is.

A hazai fajták mellett a távoli földrészek háziállatait is bemutatják, így az ázsiai kétpúpú tevét, valamint az afrikai egypúpú tevéket is. A hat egyedből álló kétpúpú tevecsapat élén Alex, a hím áll. A csapat minden évben sikeresen szaporodik. Az állatkertben két dromedárt lehet megtekinteni a kétpúpú tevék melletti kifutóban.

Dinó park[szerkesztés]

2016-ban nyílt meg a veszprémi állatkert területén Magyarország legnagyobb dinoszaurusz-kiállítása. A park a mezozoikum, azaz a triász, a jura és a kréta korok élővilágát mutatja be, 30 dinoszaurusz életnagyságú mása látható benne. A rendhagyó kiállítás 250 millió évre tekint vissza, számos hús- és növényevő fajt mutat be. A látogatók láthatják többek közt a 23 méter hosszú Diplodocust, a 4 méternél is magasabb ragadozót, a Tyrannosaurus rexet, a Triceratopsot, a Stegosaurust, vagy a Velociraptort is. A fajokról a szobrok mellett kihelyezett tájékoztató táblákon sok érdekesség olvasható. A gyermekfoglalkoztató vendégei az őslénytankutatók mindennapjaiba tekinthetnek be. A 170 millió forintból megvalósított beruházás két hektáron helyezkedik el.

Csimpánzvilág[szerkesztés]

2009-ben épült fel a Csimpánzvilág elnevezésű komplexum, mely egész Európában egyedinek számít[forrás?]. Az épület két csapat tartására alkalmas: két-két belső és külső kifutó létesült. Az épületben üvegfal, míg a kifutónál vizesárok választja el az állatokat az ide látogatóktól. Az állatkert csimpánzai: Susie, Eme és Chispi.

A külső kifutókat övező vizesárokba koi pontyok, sárgafülű ékszerteknősök és vörösfülű ékszerteknősök lettek telepítve.

Az egyik belső férőhelyen zászlósfarkú kolobuszok élnek. Az egyik külső kifutón dzseládák vagy barna páviánok élnek. A dzseládák Magyarországon elsőként itt szaporodtak. A családot egy kifejlett hím és két kifejlett nőstény, valamint ezek utódaik alkotja.

A Csimpánzvilág szomszédságában watusi marhák és kameruni törpekecskék lettek elhelyezve.

Elefánt Park[szerkesztés]

Az állatkertben 2014-ben létesült a legmodernebb állatkertészeti és turisztikai elvárásoknak megfelelő Elefánt Park. A zöld szigetekkel tarkított, 5400 négyzetméteres nagyságú külső kifutóegyütteshez tartozó, 1100 négyzetméter alapterületű elefántházban fűtött látogatói térből üvegfalon át figyelhetik az ázsiai elefántokat az érdeklődők. Az elefántparkban a következő fiatal bikákból álló csapat él, melynek tagjai: Nuka, Dinkar és Félix.

Vizes élővilágot bemutató komplexum[szerkesztés]

2015-ben az állatkert történetében először érkezhettek fókák és pingvinek, ugyanis ekkor készült el a vízi komplexum. A fókák medencéje mellett, egy lelátó tribün került kialakításra, melyen kb. 120-150 látogató tud helyet foglalni és onnan, az állatgondozó animátor által vezetett látványetetést tudja megtekinteni. A fókák víz alatti élete a 250 négyzetméteres, 320 köbméteres medence üvegfalán keresztül tekinthetők meg. A pingvinek 90 köbméteres medencéjébe három méter széles üvegfalon keresztül tekinthetnek be a látogatók, a kifutó száraz részén búvó- és költőhelyek is létesültek. A fókákat a borjúfókák: név szerint Pierre, Kati, Robi és Lili, a pingvineket 16 pápaszemes pingvin képviseli.

Képgaléria a veszprémi állatkertben látható fajokról[szerkesztés]

Állatkerti programok[szerkesztés]

Látványetetések[szerkesztés]

A nap folyamán több alkalommal nyílik lehetőség különleges állatfajok pl. varik, katták, tapírok, kapibarák, fókák etetésének megtekintésére. A látványetetések során a gondozóktól kapott érdekes információkkal bővíthetjük tudásunkat az állatvilágról.

A varik látványetetése

Nyári táborok[szerkesztés]

Minden nyáron júniustól augusztusig az állatkert táborokat tart. A tábor 1 hetes és kb. 15-20 gyerek vehet részt rajta. A táborozók megismerkedhetnek az állatkert életével, az ott élő állatokkal, a természetvédelemmel, az állatkert mindennapjaival.

A tábor központja a Böbe Majom Tanodája oktató – és kiállítóház, mely minden szükséges eszközzel felszerelt, melyre a szemléltető oktatáshoz szükség lehet. Az oktatás élő szertára pedig maga, az állatkert. A program kiegészül sok játékkal, vetélkedővel.

Halloween[szerkesztés]

2011 óta hagyomány az állatkertben, hogy október 31-én Halloween ünnepén, a látogatók kifaragott tökökkel érkeznek, amikbe finomságokat tesznek az állatgondozók és az állatoknak adják, hogy falatozzanak belőle. Azok a látogatók akik kifaragott tökkel érkeznek ezen a napon kedvezményes áron mehetnek be az állatkertbe.

Állatok Karácsonya[szerkesztés]

Az állatkertben 2009 óta hagyomány, hogy karácsony alkalmából az állatoknak a gondozók szépen becsomagolt finomságokkal kedveskednek, amiket az állatok nagy izgalommal bontanak ki és esznek meg. Emellett karácsonyfát is szoktak állítani az állatkertben.

Állatok Karácsonya

A veszprémi állatkert elérhetőségei[szerkesztés]

  • Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.
  • 8200, Veszprém Kittenberger Kálmán utca 17.
  • Tel.: 88/566-140, 88/566-141
  • Fax.: 88/327-002
  • e-mail cím: web@veszpremzoo.hu

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark témájú médiaállományokat.

Források és szakirodalom[szerkesztés]

  • Kiss Tamás: Veszprém: a nyugati Séd-völgy és Vadaspark - T-K-M- kötet 1987.
  • ZOOMUTATÓ 2011 – írta és szerkesztette: Kovács Zsolt, állatkerti szerkesztő: Szabó Petra: Felelős kiadó: Török László ügyvezető igazgató.