Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 47° 05′ 40″, k. h. 17° 53′ 40″

Kittenberger Kálmán Növény-és Vadaspark
Az állatkert logója
Az állatkert logója
Adatok
Megnyitás 1958. augusztus 1.
Helye Veszprém magyar
Terület 30 ha
Tagság EAZA, MÁSZ, ISIS
Főbb látnivalók Csimpánzvilág, Elefánt park, Afrika-szavanna
Kittenberger Kálmán Növény-és Vadaspark (Veszprém)
Kittenberger Kálmán Növény-és Vadaspark
Kittenberger Kálmán Növény-és Vadaspark
Pozíció Veszprém térképén
Kittenberger Kálmán Növény-és Vadaspark weboldala

A veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark Magyarország harmadikként alapított állatkertje. Az egykori szeméttelep helyén jött létre, mindössze 5 hónap alatt felépülve, és 1958. augusztus 1-jén nyitották meg. A névadó Afrika-kutató, Kittenberger Kálmán emlékét mellszobor őrzi a Fejes-völgyi bejárat előtt. A vadaspark a veszprémi Fejes-völgyben és a Gulya-dombon található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az intézményt Anghi Csaba, a budapesti állatkert főigazgatója, özvegy Kittenberger Kálmánné és a járási Úttörőszövetség titkára, később a vadaspark igazgatója, Kasza László társaságában nyitották meg.

Az Úttörőszövetség hamar kihátrált az akkor még kis vadaspark fenntartásából, annak feladata teljes egészében a városra szállt. 1960-ban első igazgatója Répási László lett, majd egy 1963-as revízió következtében őt váltotta Kasza László, akinek nevéhez fűződik az állatkert országos népszerűségének megteremtése.

Az állatkert leghíresebb lakója Böbe csimpánz volt, aki találékonyságával, játékosságával az ország leghíresebb állatává vált. Több róla készült film főszereplője. Festeni is tudott. 1970-ben pusztult el, az állatkertben egy fából faragott portréja, és a róla elnevezett Oktató és Kiállítóház őrzi emlékét. Itt található meg Böbe sírja is.

A 80-as, 90-es években elmaradtak a kötelező fejlesztések, így 2000-ben az állatbemutatók jelentős része elavultnak számított. Az állatkerti rekonstrukciós program első állomása a 2003 elején megépült medvekifutó volt. Addig ezek az állatok korábban egy kis méretű ketrecbe voltak bezárva. A medvék eleinte nem nagyon merészkedtek ki, de végül megszokták az új környezetet. Ezután több kifutó és épület megújult, pl.: új helyre költözhettek a nagymacskák. Nemcsak a régi kifutók újultak meg, hanem létrejöttek újak is, ilyen például az Afrika-szavanna kifutó.

A következő években lezajlott fejlődés eredményeként 2007-ig a csimpánzok kivételével valamennyi állat korszerű, igényeinek megfelelő kifutóba költözhetett. 2009-ben pedig végre a csimpánzok is korszerű kifutót kaptak. Az állatkert nagy hangsúlyt fektet a természetvédelmi és oktatási feladatokra is.

2008-ban kezdődött meg az állatkert történetének egyik legnagyobb projektje, melybe beletartozik a Csimpánzvilág, a Böbe majom tanodája, a Kölyökdzsungel az Afrika-ház és az erdei Mesterségek tanösvény elkészülte is. 2011 januárjában került átadásra az utolsó projekt elem, a Erdei Mesterségek Tanösvény, ahol régi bakonyi mesterségek, mint például: faszénégetés, mészégetés és gyantatermelés kerülnek bemutatásra. A dolomit - mészkő sziklák közt kanyargó erdei úton, esztétikus, szakszerű tartalmú információs táblákon mutatja be a Bakony állat- és növényvilágának reprezentáns fajait.

2013-ban elkészült a Gulya-dombi bejárat, mára már ez látja el a nagyobb forgalmat.

A Veszprémi Állatkert eddigi legnagyobb és leglátványosabb fejlesztése kezdődött meg 2014 februárjában. Melybe beletartozik az Elefánt park, Orrszarvúház és kifutó, Vizes élővilágot bemutató projekt, Madárröpde, Látványkifutó. A projekt keretén belül bővítették a szolgáltatásokat, csökkent az Állatkert szezonalítása és a projektnek köszönhetően új munkahelyek jöttek létre. A fejlesztések 2015 nyarára fejeződtek be.

Állatkerti séta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Látványkifutó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A látványkifutó közvetlenül a Gulya-dombi bejárattal szemben helyezkedik el, így ez az első élménye, találkozása a látogatóknak az állatkerttel. A kifutókban dél-amerikai állatok kapnak helyet a lehető legtermészetesebben bemutatva őket. A egyikben lámák míg a másikban alpakák és nanduk élnek együtt.

A szomszédos, fás-területen egy kalandpark várja a gyerekeket.

Madárröpde[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon egyedülálló, de még Európában is ritkaságnak számító, 5000 négyzetméter alapterületű, 16 méter belmagasságú belső tavakkal, csobogókkal, pihenőhelyekkel kialakított madárröpde létesült 2015-ben. A röpdében elsősorban dél-amerika csodálatos madárvilága kerül bemutatásra. Itt az állatokat nem kívülről, hanem a látogatói útvonalon végighaladva szemlélhetjük meg. A téli hideget nem bíró madarak számára két madárház épült. A Madárröpdében található fajok:

A Maki ösvény és a Patások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Gulya-dombi részből átmenve a Fejes-völgyi részbe az állatkert egyik leglátványosabb kifutója létesült. A füves területen, a fákon egy gyűrűsfarkú maki hímcsapat ugrál és mászkál.

A szemközti kifutóban a guanakók élnek. A guanakó a dél-amerikai tevefélék egyik faja. A veszprémi állatkertben jelenleg egy csapat él, melyek egy része Miskolcról, másik fele pedig Hollandiából érkezett.

Az állatkertben 2008. óta mutatnak be pettyes szarvasokat, amikor is egy csapat érkezett a Dortmundi állatkertből. A pettyes szarvasok igen jó érzik magukat helyükön, mi sem bizonyítja ezt legjobban, hogy a csapat a sikeres tenyészprogramnak köszönhetően minden évben szaporodik.

A közelben a szurikáták belső férőhelye kapott helyet. Az afrikai kis ragadozók számára természetesen külső kifutó is létesült, ahol a család egyik tagja állandóan felegyenesedve őrködik, ezzel váltva ki a látogatók rokonszenvét.

Böbe majom tanodája – oktató és kiállítóház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állatkert egyik leghíresebb volt lakójáról, Böbéről kapta a nevét ez az épület. Modern technikai eszközökkel felszerelt, többfunkciós oktató- és kiállítóterem. Az óvodásoktól elkezdve az egyetemistákig, minden korcsoport számára tartanak előadásokat. Vannak játékos, zoológiai, természetvédelmi, zoopedagógiai- és biológia órák is. Természetesen a foglalkozások vele járója az állatok és növények közelebbi vizsgálata is. A házban zöld leguánok, görög teknősök és közönséges selyemmajmok is helyet kaptak.

A közeli röpdékben hóbaglyok, uhuk, egerészölyvek leltek otthonra.

Dél-Amerika kifutó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A korábbi elefántkifutó sajnálatos megürülése 2006-ban nehéz döntés elé állította az állatkert munkatársait, hogy milyen állattal töltsék meg Suzy megüresedett helyét. Végül – a látogatók segítségével – megszületett a döntés: 2007 nyarán készült el az átalakított kifutó és állatház, melyben egy dél-amerikai esőerdei életközösség lelt új otthonra: dél-amerikai tapírok érkeztek.

A veszprémi az első állatkert, ahol kísérletet tettek két hím tapír összeszoktatására. Jelenleg apa és lánya lakik együtt (Hermanek és Radír). A kifutójukat az apella csuklyásmajmokkal osztják meg.

Nagymacskák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagymacskaházban és értelemszerűen a két hozzákapcsolódó kifutóban az oroszlánok és a tigrisek nyertek elhelyezést.

Egy hím és három nőstény oroszlán él az állatkertben. A tigriseket két nőstény (Kátya és Mása) és egy hím (Szása) szibériai tigris képviseli. Ezek a tigrisek a világ legnagyobb macskaféléihez tartoznak; a hím tigris akár 250-300 kilogrammosra is megnőhet. A tigrisekkel szemközt látható a kookaburra ház és röpde.

Az állatkert számos más faj mellett részt vesz a kárpáti hiúz fajmegmentési programjában (EEP) is, ennek keretében került 2009-ben ide Barcelonából egy értékes génállománnyal rendelkező nőstény hiúz. Párja, Thor, 2010-ben érkezett meg a németországi Chemnitzből. Mindkét állat a fajkoordinátor rendelkezése alapján, egy előre kidolgozott tenyésztési programnak köszönhetően került Veszprémbe.

A régi nagymacskaketrecek sem maradtak kihasználatlanul: a régi ketrecsor a felújítás után üvegfelületet kapott a látogató út felé, illetve a tetőzete is fényáteresztő. Itt most a sivatagi rókák élnek, akik minden bizonnyal élvezik a nyári kánikulában az üveg mögött megszoruló meleg levegőt, hiszen a szabadtéri kifutójukba a nagy melegek idején sem dugják ki az orrukat. Az állatkertben jelenleg 2 sivatagi róka látható. Ebben a kifutósorban kaptak helyet a világ legnagyobb rágcsálói közé tartozó tarajos sülök és a házinyulak. De jelenleg láthatóak itt tengerimalacok és szurikáták is. Az régi oroszlánkifutóba és házba a szerválok költözhettek be.

2011-ben érkeztek először hópárducok az állatkertbe. Waldi, a hím a lengyelországi Krakkóból, míg párja, Hara, az Egyesült Királyságbeli Broxbourne-ből utazott hazánkba.

Erdei Mesterségek Tanösvény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amennyiben mindenképpen csak az állatkerti állomány felderítésével szeretnék tölteni az állatkertben töltött időnket, akkor a hópárdúcoktól visszafelé kell elindulnunk. Ha azonban szeretnénk a környék szabadon élő állatvilágát is megismerni – még ha csak táblák segítségével is –, akkor mindenképpen a természetvédelmi tanösvényt kell választanunk. Itt az erdei ösvényen haladva ismertetőtáblákkal találkozhatunk.

Érdemes ezeket a táblákat elolvasni, ugyanis számos érdekességet és hasznos információt megtudhatunk, mind az Állatkert természetvédelmi tevékenységéről, mind a Bakony környékén található élővilágról.

Majmok és társaik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dzseládák vagy barna páviánok az állatkert talán legjobb kifutóját lakják. Az állatok a természetes élőhelyüket, az etióp fennsíkot idéző terjedelmes kifutóban élnek, ahol vagy a meredek sziklafalakon pihenve találhatunk rájuk, vagy a füvet tépkedik és legelik. A dzseládák Magyarországon elsőként itt szaporodtak. A családot egy kifejlett hím és két kifejlett nőstény, valamint ezek utódaik alkotja.

A következő állomás a vörös varik kifutója. Ez a madagaszkári félmajom Magyarországon először Veszprémben szaporodott. A szomszédban a szintén szépen szaporodó huszármajmok élnek.

A 2007-es év Madagaszkár-kampányára való tekintettel érkeztek a gyűrűsfarkú makik, akik a kapucinus majmok helyét örökölték meg, ahol élő fákon kapaszkodhatnak a magasba. Itt egy sarkantyús teknős is látható.

A hozzájuk közeli kifutóban kapott helyet Magyarország legnagyobb bolíviai mókusmajom csapata. 2007-ben érkezett meg a fiatal hímekből álló Man-szigeti 5 fős csapat, mely a nemzetközi fajmegmentési program keretein belül került az állatkertbe. A ház másik oldalán levő röpdében hollók élnek.

Ragadozók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állatkert első igazán nagy fejlesztése a kamcsatkai barnamedvék terjedelmes kifutójának létesítése volt a szemközti hegyoldalban. Kata és Bori a két nőstény medve többnyire a kifutó alsó részét használják. A nyári melegben a kifutó medencéjében sokat hűsölnek a medvék. A közeli röpdében szakállas bagoly él.

Kivételt képeznek az itt helyet kapó indiai antilopok, illetve Bennett-kenguruk. Mindkét faj rendszeresen szaporodik, ebből látható, hogy jól érzik itt magukat.

A velük szemközti kifutókban a kisragadozók bemutatói kapott helyet, ahol vörös macskamedvék és mosómedvék élnek.

Vízparti állatok és szomszédaik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagy tó elnevezésű kifutón vízidisznók, nagy marák, tőkés récék, nyári ludak és kanadai ludak élnek együtt. A mellettük levő domboldalon sörényes juhok élnek, melyeknek rendszeresen születnek utódaik. A közelben vadászgörények és nyest látható.

A vízimadarak tágas röpdében kerülnek bemutatásra. Itt egyiptomi íbiszek, malukui íbiszek, fekete gólya, marabu, rózsás gödények és bakcsó látható.

A vízparti állatok közelében vörösorrú ormányos medvék élnek. Mint igazi csapatállat, könnyen bizalmába fogadja az embert, így nagy sikere van a látványetetésüknek is. Jelenleg 6 ormányos medve látható az állatkertben.

Kölyökdzsungel Játszóház és Terrárium[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fejes-völgyi bejárat előtt közvetlenül jobbra, a Kölyökdzsungel Játszóház és Terrárium található. A játszóház a gyermekek számára nagyon jó szórakozás. A Terráriumban pedig érdekes hüllőfajtákat csodálhatnak meg a látogatók. A 300 négyzetméteres játszóház egyedileg lett tervezve, a játékelemek szinte mindegyike állatokhoz kötődik. A Terráriumban található fajok:

Afrika-szavanna kifutó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vissza sétálva a Gulya-dombi részre az állatkert egyik leghíresebb látványossága, hazánk legnagyobb és az afrikai szavannák élővilágát a legtermészetesebben bemutató kifutója tárul elénk. Ahol többféle antilopokat, zebrákat, zsiráfokat, struccokat és szélesszájú orrszarvúkat tekinthetnek meg a látogatók.

A másfél hektáros, nyílt füves kifutóban, melyet ligetes facsoportok, kisebb dombok tagolnak, és amelyben egy tavacska is létesült, megtekinthetjük az állatkert egyik legkedveltebb lakóit, a szélesszájú orrszarvúkat. Jelenleg négy egyed él itt: Pabló 2007-ben, Rebeka és Naruna 2010-ben, Rafiki pedig 2014-ben érkezett. 2015-ben lett átadva az új orrszarvúház melyben télen is láthatóak üvegfalon keresztül, itt kaptak elhelyezést a kifutó többi lakói is. Az épület 900 négyzetméter alapterületű, melyhez egy külön külső orrszarvú kifutó is tartozik.

Az antilopokat az impalák és a zambézi mocsáriantilopok képviselik.

2010-ben felépült az Afrika-ház, melynek köszönhetően először zsiráfok érkezhettek az állatkertbe. A látogatói térben plakátok kerültek a falra, melyeket elolvasva sok érdekes információt kapunk az Afrikai kontinensről. A kezdetekben 4 bikát tartott az állatkert majd ezeket lecserélve kialakult egy tenyészcsapat. Jelenleg egy tenyészcsapat található az állatkertben, egy hím Kibo és három nőstény egyed Ganzi, Tawonga és Zuri.

A kifutó mellett kisebb kifutók is helyet kaptak, melyekben ecsetfülű disznók és rózsás flamingók élnek.

Állatsimogató[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyerekek körében kedvelt Állatsimogató a Gulya-dombon található. Itt többféle állatot is megsimogathatunk: kecskéket, szomáli juhokat és kameruni juhokat.

A korszerű 350 m2 területű állatsimogatóban a gyermekek háztáji állatokkal és kicsinyeikkel ismerkedhetnek meg, hiszen az állatkertnek nem csupán az egzotikus állatok bemutatása a célja, hanem a körülöttünk élő élőlények megismertetése is.

A hazai fajták mellett a távoli földrészek háziállatait is bemutatják, így az ázsiai kétpúpú tevét, valamint az afrikai egypúpú tevéket is. Az állatkertben jelenleg 2 dromedárt lehet megtekinteni a kétpúpú tevék melletti kifutóban. A 6 egyedből álló kétpúpú tevecsapat élén Alex a hím áll. A csapat minden évben sikeresen szaporodik.

Csimpánzvilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2009-ben épült fel a Csimpánzvilág elnevezésű komplexum, mely egész Európában egyedinek számít. Az épület két csapat tartására alkalmas: két-két belső és külső kifutó létesült. Az épületben üvegfal, míg a kifutónál vizes árok válassza el az állatokat az ide látogatóktól. Az állatkertben jelenleg 5 csimpánz él: Móni, Susie, Moritz, Eme és Chispi.

A külső kifutókat övező vizesárokba koi pontyok, sárgafülű ékszerteknősök és vörösfülű ékszerteknősök lettek telepítve. Jelenleg az egyik kifutón zászlósfarkú kolobuszok élnek.

A Csimpánzvilág szomszédságában watusi marhák és kameruni törpekecskék lettek elhelyezve.

Elefánt park[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legmodernebb állatkertészeti és turisztikai elvárásoknak megfelelő Elefánt Park létesült 2014-ben. A zöld szigetekkel tarkított 5400 négyzetméteres nagyságú külső kifutóegyütteshez tartozó 1100 négyzetméter alapterületű elefánt házban fűtött látogatói térből üvegfalon át figyelhetik az ázsiai elefántokat az érdeklődők. Az elefánt parkban jelenleg egy fiatal bikacsapat él: Nuka, Dinkar és Félix.

Vizes élővilágot bemutató komplexum[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2015-ben az állatkert történetében először érkezhettek fókák és pingvinek, ugyanis ekkor készült el a vízi komplexum. A fókák medencéje mellett, egy lelátó tribün került kialakításra, melyen kb. 120-150 látogató tud helyet foglalni és onnan, az állatgondozó animátor által vezetett látványetetést tudja megtekinteni. A fókák víz alatti élete a 250 négyzetméteres, 320 köbméteres medence üvegfalán keresztül tekinthetők meg. A pingvinek 90 köbméteres medencéjébe három méter széles üvegfalon keresztül tekinthetnek be a látogatók, a kifutó száraz részén búvó- és költőhelyek is létesültek. A fókákat a borjúfókák: név szerint Pierre, Kati, Robi és Lili, a pingvineket 16 pápaszemes pingvin képviseli.

A veszprémi állatkertben látható fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Állatkerti programok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Látványetetések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nap folyamán több alkalommal nyílik lehetőség különleges állatfajok pl. varik, katták, tapírok, kapibarák, fókák etetésének megtekintésére. A látványetetések során a gondozóktól kapott érdekes információkkal bővíthetjük tudásunkat az állatvilágról.

A varik látványetetése

Nyári táborok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Minden nyáron júniustól augusztusig az állatkert táborokat tart. A tábor 1 hetes és kb. 15-20 gyerek vehet részt rajta. A táborozók megismerkedhetnek az állatkert életével, az ott élő állatokkal, a természetvédelemmel, az állatkert mindennapjaival.

A tábor központja a Böbe Majom Tanodája oktató – és kiállítóház, mely minden szükséges eszközzel felszerelt, melyre a szemléltető oktatáshoz szükség lehet. Az oktatás élő szertára pedig maga, az állatkert. A program kiegészül sok játékkal, vetélkedővel.

Halloween[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2011 óta hagyomány az állatkertben, hogy október 31-én Halloween ünnepén, a látogatók kifaragott tökökkel érkeznek, amikbe finomságokat tesznek az állatgondozók és az állatoknak adják, hogy falatozzanak belőle. Azok a látogatók akik kifaragott tökkel érkeznek ezen a napon kedvezményes áron mehetnek be az állatkertbe.

Állatok Karácsonya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állatkertben 2009 óta hagyomány, hogy karácsony alkalmából az állatoknak a gondozók szépen becsomagolt finomságokkal kedveskednek, amiket az állatok nagy izgalommal bontanak ki és esznek meg. Emellett karácsonyfát is szoktak állítani az állatkertben.

Állatok Karácsonya

A veszprémi állatkert elérhetőségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.
  • 8200, Veszprém Kittenberger Kálmán utca 17.
  • Tel.: 88/566-140, 88/566-141
  • Fax.: 88/327-002
  • e-mail cím: web@veszpremzoo.hu

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark témájú médiaállományokat.

Források és szakirodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kiss Tamás: Veszprém: a nyugati Séd-völgy és Vadaspark - T-K-M- kötet 1987.
  • ZOOMUTATÓ 2011 – írta és szerkesztette: Kovács Zsolt, állatkerti szerkesztő: Szabó Petra: Felelős kiadó: Török László ügyvezető igazgató.