Tanösvény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A tanösvény egy kiépített, információkkal ellátott bemutató útvonal egy bemutatandó területen. Jellemzően elsősorban természeti értékek bemutatására és az azokkal kapcsolatos információk közzétételére, terjesztésére szokták alkalmazni, de lassanként nő azon tanösvények száma, amelyeket részben, vagy akár egészben kultúrtörténeti információk terjesztésére létesítettek.

Ugyancsak elmondható egyre több tanösvényről az is, hogy a technikai fejlődés az ilyen létesítmények információ-terjesztési lehetőségeit is szélesíti: mind több és több tanösvény válik bizonyos mértékig interaktívvá. Egyes ösvények állomásain már QR-kódok is találhatók, melyek segítségével okostelefonnal az internetről sokszor annyi információ is elérhető az állomás által érintett témáról, mint amennyit a helyszínen kihelyezhető táblák vagy egyéb információs anyagok képesek lennének megismerhetővé tenni az érdeklődő felhasználók számára.

Jellemzői[szerkesztés]

A korszerű tanösvények már nem pusztán információs táblák sorát jelentik, egyre több ilyen útvonal táblái tartalmaznak interaktív feladatokat, érdekességeket, sokuk vizsgálódásra, utánanézésre buzdít. Némelyikhez vezetőfüzet, feladatlap, megoldásfüzet, erdei iskolai tananyag is készül, ily módon a tanösvény egy komplex nevelési, szórakoztatási eszköznek tekinthető. A régebbi tanösvények többségét erdős területeken alakították ki, de léteznek már vizes élőhelyeken kialakított, akár pallókkal, leshelyekkel kiépített tanösvények, városi tanösvények, sőt virtuális tanösvények is.

A tanösvények funkciói a létrehozói és végigjárói számára is eltérőek lehetnek. Az útvonal kiépítőinek célja lehet az adott környék jellegzetességeinek bemutatása, a természetvédelemre nevelés, az iskolai tananyag kiegészítése, a természetjárás népszerűsítése, vagy akár a turistaforgalom fellendítése. A látogatók számára lehet egy egyszerű erdei séta célpontja, egy osztálykirándulás, erdei tanóra vagy túra értékes eleme, tartalmas szórakozás, melynek végén úgy térhetnek haza, hogy megismerték a környéket, és miközben jót kirándultak, új ismeretekkel is gazdagodtak. Többnyire a gyerekek, fiatalok számára készülnek, de a jó tanösvény a felnőtteknek is számos tudásanyagot közvetít.

A tanösvény alapvetően állomásokból és az azokat összekötő, jelzett útvonalból áll. Egy részük meglévő turistaútra épül, más részüket újonnan alakították ki és saját – felfestett vagy kitáblázott – útjelzésekkel rendelkeznek. Magyarországon nincs egységes tanösvény-jelzés, többnyire valamely, az adott környékre jellemző növény vagy állat stilizált képét használják fel a tanösvény útvonaljelzésére. A tanösvények kialakítása akkor a legjobb, ha az útvonal a kiindulási pontra tér vissza, ettől eltérő megoldás akkor lehet célszerű, ha a tanösvényt egy hosszabb túrába beépített elemnek szánják. Az útvonal hosszát lehetőleg úgy kell meghatározni, hogy ne megerőltető túrát jelentsen a bejárása, hanem hogy minél jobban meg lehessen figyelni (úgy menet közben, mint egy-egy állomásnál elidőzve) a tanösvény környezetét.

A tanösvények állomásai a terület jellemző látnivalóira, természeti vagy akár kultúrtörténeti érdekességeire hívják fel a természetjárók figyelmét. Minden állomás kialakítását döntően befolyásolja az a cél, hogy mit akarunk a helyszínen kiemelni – geológiai, talajtani, erdőgazdasági, vízgazdálkodási, botanikai vagy akár más érdekességet. Célszerű, ha az egyes állomások viszonylag azonos sűrűségben helyezkednek el egymáshoz képest.

Magyarországon a nemzeti parki igazgatóságok önállóan, vagy valamely természetvédelmi, természetjáró stb. civil szervezettel közösen számos tanösvényt létesítettek és tartanak fenn. E túraútvonalak majdnem mindegyike nemzeti parkban, tájvédelmi körzetben vagy természetvédelmi területen vezet. Magyarországon a www.tanosveny.info adatai szerint több mint 300 tanösvény létezik.

Tanösvények elhelyezkedése az érintett természetvédelmi terület szerint[szerkesztés]

Bükki Nemzeti Park[szerkesztés]

azonosító név hossz idő állomás
B-27 Lillafüredi Tanösvény 2 1 6
B-18 Andó-kúti Erdei Tanösvény 2,7 2,5 12
B-17 Pisztráng Tanösvény 3 3 9
B-20 Szinva Tanösvény 4 3 6
B-19 Forrás-völgyi Erdei tanösvény 3,2 3 10
B-22 Kék Madár Tanösvény 5 4 24

Duna–Ipoly Nemzeti Park[szerkesztés]

azonosító név hossz idő állomás
Hárs-hegyi tanösvény 5,1
Jági-tanösvény 3,5 2 6
Nagy-Szénás tanösvény 2,1 1,5 7

Kultúrtörténeti célú tanösvények[szerkesztés]

Magyarországon az első, kifejezetten a nemzetiségek helyi kultúrtörténeti információit megjelenítő, interaktív tanösvényeket a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata pályázata keretében létesítették két magyarországi német ("sváb") faluban, a Baranya megyei Sombereken és a Pest megyei Pilisszentivánon; az előbbit 2016. május 28-án, utóbbit két héttel később, június 12-én adták át.[1]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]