Duna–Ipoly Nemzeti Park

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Duna–Ipoly Nemzeti Park
IUCN kategória: II (Nemzeti park)
Ország  Magyarország
Terület 603,14 km²
Alapítás ideje 1997
Felügyelő szervezet Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
Címerállat Havasi cincér
Elhelyezkedése
Duna–Ipoly Nemzeti Park (Magyarország)
Duna–Ipoly Nemzeti Park
Duna–Ipoly Nemzeti Park
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 46′, k. h. 18° 57′Koordináták: é. sz. 47° 46′, k. h. 18° 57′
Duna–Ipoly Nemzeti Park weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Duna–Ipoly Nemzeti Park témájú médiaállományokat.

A Duna–Ipoly Nemzeti Park (rövidítése: DINP) Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike. 1997-ben alakították a korábbi pilisi és börzsönyi tájvédelmi körzetekhez kapcsolva az Ipoly érintett szakaszát és ártereit, néhány kisebb dunai szigetet, valamint a Szentendrei-sziget viszonylag épségben maradt élőhelyeit. A nemzeti park természetvédelmi kezelője a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, amely a nemzeti parkon kívül sok védett természeti területet kezel. Működési területe nem azonos a nemzeti park területével, annál jóval nagyobb: kiterjed Budapestre, Pest, Komárom-Esztergom és Fejér megyére, továbbá Nógrád megye kisebb területére. Központja Budapesten a Jókai-kertben van, de székhelye Esztergom.[1]

Számos állat- és növényfaj csak itt él Magyarországon. A ritka, kipusztulófélben lévő fajok mentésére több programot kezdtek el.

Földrajzi tájegységei[szerkesztés]

A nemzeti park több tájföldrajzi egységen terül el, három nagytájon, öt középtájon, és ezeken belül tíz földrajzi kistájon, az alábbiak szerint.[2]

Nagytáj: Alföld

középtáj: Duna menti-síkság

kistáj: Vác–Pesti-Duna-völgy

Nagytáj: Dunántúli-Középhegység

középtáj: Dunazug-hegyvidék

kistájak: Pilisi-hegyek

Pilisi-medencék

Nagytáj: Észak-Magyarországi-Középhegység

középtáj: Visegrádi-hegység

kistájakj: Visegrádi-Dunakanyar

Visegrádi-hegység

középtáj: Börzsöny

kistájak: Központi-Börzsöny

Börzsönyi-kismedencék

Börzsönyi-peremhegység

középtáj: Észak-Magyarországi-medencék

kistájak: Alsó-Ipoly-völgy

Középső-Ipoly-völgy

Nógrádi-medence

Az Észak-Magyarországi-Középhegységhez tartozó két hegyvidéket a késő-pleisztocén–óholocén óta a Duna választja el egymástólkd

A nemzeti park jellegzetességei[szerkesztés]

Felszíne[szerkesztés]

A Nemzeti Park Igazgatóságának Esztergom-kertvárosi épülete a tanösvény közelében

A Duna–Ipoly Nemzeti Park térségének egyedi sajátossága a három nagy tájképi egység: a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása.

A Börzsönyben 1978-ban alakították ki a tájvédelmi körzetet. A hegység vulkáni tevékenység eredménye; legmagasabb csúcsai egy 12 km hosszú gerincen helyezkednek el. Legmagasabb pontja a Csóványos (938 m). A hegység 300–350 forrása bővizű patakokat táplál. A Pilis karbonátos kőzetekből épül föl. Jellemzőek rá a meredek, kopár mészkő- és dolomitlejtők. A hegység mintegy 200 karsztos barlangot rejt magában.

A Visegrádi-hegység andezitvulkáni eredetű; geológiailag nem különül el a Börzsönytől, ezért a geológusok az Északi-középhegység részének tekintik. A keményebb lávakőzetek jobban ellenállnak az időjárásnak, mint a vulkáni tufa, amiben az erózió mély szurdokvölgyeket:

alakított ki.

Növényzete[szerkesztés]

Havasalji rózsa

A nemzeti park növényzete sokszínű és átmeneti jellegű. A Börzsöny az Alföld és a magasabb területek határán található, így sok növény elterjedési határa. A szirti páfrány, havasalji rózsa és a gímpáfrány ritkán fordul elő, a kosbor- és nősziromfajok gyakoriak. A Pilis érdekessége a medvehagyma, a budai nyúlfarkfű és a magyarföldi husáng. Az Ipoly árterének rétjein él a réti iszalag. A Szentendrei-sziget aljnövényzetében előfordul a védett piros madársisak.

Állatvilága[szerkesztés]

Pirregő tücsök
Sárgahasú unka
Foltos szalamandra
Lábatlan gyík

Állatvilága igen gazdag és változatos.

A Középső Ipoly-völgyben él a bennszülött magyar tavaszi fésűs bagolylepke (Dioszeghyana schmidtii). A tiszta vizű folyókban, a parthoz közel tömegesen élnek a

A Dunakanyarban ritka csigafajok élnek, mint a bödöncsiga és a rajzos csiga.

Ritkább halfajok:

A lassabban folyó vizekben sok a ritkább hal:

Ritkább kétéltűek (a vizek mentén):

A hüllők közül:

Kiemelkedő jelentőségű madárfajok:

A Börzsöny erdeiben él a védett:

A mocsarakban és nádasokban költ:

A barlangok denevéreknek adnak otthont:

A háborítatlan erdőkben hiúz, a vizek mentén vidra tűnik fel. Sok a kis termetű rovarevő:

Tájvédelmi körzetek[szerkesztés]

Tájkép Esztergomnál

Budai Tájvédelmi Körzet[szerkesztés]

Gerecsei Tájvédelmi Körzet[szerkesztés]

Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet[szerkesztés]

A közel 12 000 hektárnyi területen már Mátyás király idején vadaskert volt, sőt I. Ferenc József osztrák császár és magyar király a gödöllői kastélyt és tágabb környékét kapta koronázási ajándékul a magyar kormánytól. Ezért nem művelték meg, ezért nem törték fel a vadaskert körüli földeket. A dombság a Duna és a Tisza vízválasztója. A déli völgyekbe meleg, az északi fekvésűekbe hideg levegő áramlik; ettől növény- és állatvilága igen változatos.

Ócsai Tájvédelmi Körzet[szerkesztés]

Sárréti Tájvédelmi Körzet[szerkesztés]

A Sárrét kiemelkedő jelentősége madárvilágában rejlik. Kedvező életfeltételeket találnak itt maguknak, hiszen megmaradt rétjein rengeteg a kisemlős (pocok, ürge) és a rovar.

Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet[szerkesztés]

A védett területen halastavakat, mocsarakat, réteket, nádasokat, mesterséges víztározókat, szikeseket és művelt parcellákat találunk.

Tápió–Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet[szerkesztés]

Vértesi Tájvédelmi Körzet[szerkesztés]

A Vértesben rengeteg ritka növény- és állatfaj található. A fokozottan védett Fáni-völgy sziklafalain él a cifra kankalin. A hegység déli lejtőinek ritkasága az öves százlábú.

Természetvédelmi területek[szerkesztés]

Sas-hegy
Sas-hegy - Medveszikla
Pákozdi-ingókövek - Pandúr-kő
Tata - Kálvária-domb
Vácrátóti Arborétum
Alcsúti Arborétum, 8087 Alcsútdoboz.
Sas-hegyi Látogatóközpont Budapest XI. Tájék u. 26.;
1021 Budapest, Szépvölgyi út 162.
Szemlő-hegyi barlang 1021 Budapest, Pusztaszeri út 35.

Egyéb bemutatóhelyek[szerkesztés]

Látogatható egész évben, bejelentkezés alapján
A Látogatóközpont interaktív kiállítása 2014 januárjában nyílt meg A Börzsöny lakói címmel. http://www.dunaipoly.hu/hu/helyek/bemutatohelyek/hiuz-haz-erdei-iskola-es-latogatokozpont

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. számú melléklete
  2. Dövényi, Z. (2010): Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest.
  3. Rendelet a Duna-Ipoly Nemzeti Park létesítéséről
  4. A leletek leírása, Földtani Közlöny, 1915.

Források[szerkesztés]

  • Értékek és látnivalók az Ipoly-völgyben. A Duna–Ipoly Nemzeti Park kiadványa, 1997.

További információk[szerkesztés]