Duna–Ipoly Nemzeti Park

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Duna–Ipoly Nemzeti Park
IUCN kategória: II (Nemzeti park)
RosaliaAlpinaHu.jpg
A nemzeti park címerállata, a havasi cincér
Ország  Magyarország
Terület 603,14 km²
Alapítás ideje 1997
Felügyelő szervezet Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
Címerállat Havasi cincér
Elhelyezkedése
Duna–Ipoly Nemzeti Park  (Magyarország)
Duna–Ipoly Nemzeti Park
Duna–Ipoly Nemzeti Park
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 46′, k. h. 18° 57′Koordináták: é. sz. 47° 46′, k. h. 18° 57′
Duna–Ipoly Nemzeti Park weboldala

A Duna–Ipoly Nemzeti Park (rövidítése: DINP) Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike. 1997-ben alakították a korábbi pilisi és börzsönyi tájvédelmi körzetekhez kapcsolva az Ipoly érintett szakaszát és ártereit. Működési területe kiterjed Budapestre, Pest, Komárom-Esztergom és Fejér megyére. Igazgatósága Budapesten a Jókai-kertben van, de székhelye Esztergom.[1]

Számos állat- és növényfaj csak itt él Magyarországon. A ritka, kipusztulófélben lévő fajok mentésére több programot kezdtek el.

Földrajzi tájegységei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nemzeti park két nagy hegyvidéke a Börzsöny és a Dunazug-hegység északkeleti része:

A hegyvidékeket a Dunakanyar választja el egymástól.

A nemzeti parkhoz tartozik még a Középső- és az Alsó Ipoly-völgy egy-egy szakasza is:

A nemzeti park jellegzetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felszíne[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nemzeti Park Igazgatóságának Esztergom-kertvárosi épülete a tanösvény közelében

A Duna–Ipoly Nemzeti Park térségének egyedi sajátossága a három nagy tájképi egység: a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása.

A Börzsönyben 1978-ban alakították ki a tájvédelmi körzetet. A hegység vulkáni tevékenység eredménye; legmagasabb csúcsai egy 12 km hosszú gerincen helyezkednek el. Legmagasabb pontja a Csóványos (938 m). A hegység 300–350 forrása bővizű patakokat táplál. A Pilis karbonátos kőzetekből épül föl. Jellemzőek rá a meredek, kopár mészkő- és dolomitlejtők. A hegység mintegy 200 karsztos barlangot rejt magában.

A Visegrádi-hegység andezitvulkáni eredetű; geológiailag nem különül el a Börzsönytől, ezért a geológusok az Északi-középhegység részének tekintik. A keményebb lávakőzetek jobban ellenállnak az időjárásnak, mint a vulkáni tufa, amiben az erózió mély szurdokvölgyeket:

alakított ki.

Növényzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Havasalji rózsa

A nemzeti park növényzete sokszínű és átmeneti jellegű. A Börzsöny az Alföld és a magasabb területek határán található, így sok növény elterjedési határa. A szirti páfrány, havasalji rózsa és a gímpáfrány ritkán fordul elő, a kosbor- és nősziromfajok gyakoriak. A Pilis érdekessége a medvehagyma, a budai nyúlfarkfű és a magyarföldi husáng. Az Ipoly árterének rétjein él a réti iszalag. A Szentendrei-sziget aljnövényzetében előfordul a védett piros madársisak.

Állatvilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pirregő tücsök
Sárgahasú unka
Foltos szalamandra
Lábatlan gyík

Állatvilága igen gazdag és változatos.

A Középső Ipoly-völgyben él a bennszülött magyar tavaszi fésűs bagolylepke (Dioszeghyana schmidtii). A tiszta vizű folyókban, a parthoz közel tömegesen élnek a

A Dunakanyarban ritka csigafajok élnek, mint a bödöncsiga és a rajzos csiga.

Ritkább halfajok:

A lassabban folyó vizekben sok a ritkább hal:

Ritkább kétéltűek (a vizek mentén):

A hüllők közül:

Kiemelkedő jelentőségű madárfajok:

A Börzsöny erdeiben él a védett:

A mocsarakban és nádasokban költ:

A barlangok denevéreknek adnak otthont:

A háborítatlan erdőkben hiúz, a vizek mentén vidra tűnik fel. Sok a kis termetű rovarevő:

Tájvédelmi körzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tájkép Esztergomnál

Budai Tájvédelmi Körzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gerecsei Tájvédelmi Körzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közel 12000 hektárnyi területen már Mátyás király idején vadaskert volt, sőt I. Ferenc József osztrák császár és magyar király a gödöllői kastélyt és tágabb környékét kapta koronázási ajándékul a magyar kormánytól. Ezért nem művelték meg, ezért nem törték fel a vadaskert körüli földeket. A dombság a Duna és a Tisza vízválasztója. A déli völgyekbe meleg, az északi fekvésűekbe hideg levegő áramlik; ettől növény- és állatvilága igen változatos.

Ócsai Tájvédelmi Körzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sárréti Tájvédelmi Körzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Sárrét kiemelkedő jelentősége madárvilágában rejlik. Kedvező életfeltételeket találnak itt maguknak, hiszen megmaradt rétjein rengeteg a kisemlős (pocok, ürge) és a rovar.

Sárvíz-Völgye Tájvédelmi Körzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A védett területen halastavakat, mocsarakat, réteket, nádasokat, mesterséges víztározókat, szikeseket és művelt parcellákat találunk.

Tápió–Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vértesi Tájvédelmi Körzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Vértesben rengeteg ritka növény- és állatfaj található. A fokozottan védett Fáni-völgy sziklafalain él a cifra kankalin. A hegység déli lejtőinek ritkasága az öves százlábú.

Természetvédelmi területek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sas-hegy
Sas-hegy - Medveszikla
Pákozdi-ingókövek - Pandúr-kő
Tata - Kálvária-domb
Vácrátóti Arborétum
Alcsúti Arborétum, 8087 Alcsútdoboz.
Sas-hegyi Látogatóközpont Budapest XI. Tájék u. 26.;
  • Budapesti Botanikus Kert Természetvédelmi Terület: a már korábban is Füvészkert néven emlegetett hely volt Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényének központi helyszíne. A kert ma hatezer növényfajnak és változatnak ad otthont. Igazi különlegesség a nyolcszögletű üvegházban élő amazonasi óriás-tündérrózsa.
  • Ceglédi-rét Természetvédelmi Terület: védettségének oka, hogy ez a rét a fokozottan védett pókbangó egyik magyarországi termőhelye.
  • Csévharaszti Borókás Természetvédelmi Terület: a terület megőrizte a 17. századi Pótharaszt-puszta természetes növénytakarójának nyomait, úgymint a Kitaibel Pál által föllelt, fokozottan védett tartós vagy pótharaszti szegfűt.
  • Dabasi Turjános Természetvédelmi Terület: a terület az eltűnt alföldi láperdők egyik utolsó maradványa.
  • Dinnyési Fertő Természetvédelmi Terület: jól megfigyelhető az elmocsarasodó tavon kialakult élővilág.
  • Dunaalmási Kőfejtők Természetvédelmi Terület: itt már az ókorban is bányászták a mészkövet, s a rómaiak által megkezdett bányaművelés kisebb-nagyobb megszakításokkal a második világháború időszakáig tartott. A 4 bányából álló kőfejtősor 4.sz. bányájának rétegsora értékes őslénytani leletanyagot rejt.
  • Fóti Somlyó Természetvédelmi Terület: a szőlőhegy védettségének oka az, hogy a szártalan csüdfű egyik értékes állománya található rajta. Ez a földhöz lapuló, sárga virágú növény a fóti boglárkalepke hernyójának egyetlen tápláléka.
  • Gellért-hegy Természetvédelmi Terület: a terület a Gellért-hegy geológiai, botanikai, zoológiai és tájképi értékeinek megóvását, a fokozottan védett Iván-barlang és a forrásbarlangok felszíni védőterületeinek biztosítását célozza.
  • Gödöllői Királyi Kastélypark Természetvédelmi Terület: Az eredetileg francia parkot, amely egy felső és egy alsó kertre tagolódott, Esterházy Leopoldina alakíttatta át angol tájképi kertté 1817-ben. IV. Károly magyar király uralkodása után (1918) a kastély és a park pusztulásának hosszú időszaka következett. Az épület és a park helyreállítását a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú társaság folyamatosan végzi jelenleg is.
  • Háros-szigeti Ártéri Erdő Természetvédelmi Terület: a félsziget az egykori pannon élővilág rezervátuma.
  • Honti-szakadék Természetvédelmi Terület: pleisztocénkori őslénytani leleteket rejtő szakadék [2], [3]
  • Jókai-kert Természetvédelmi Terület: Jókai Mór a kertészet iránti szenvedélyének hódolva vásárolta meg 1853-ban a telket a rajta álló házzal együtt. A későbbiek során kertje folyamatosan gazdagodott az utazásai során szerzett növényekkel. Az író halála után a kert fokozatosan leromlott. 1978-ban kezdték meg a rekonstrukciót, elsődlegesen a természetvédelmi nevelés és oktatás céljait szolgálva.
  • Magyarország Földrajzi Középpontja Természetvédelmi Terület: a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága és a Kartográfiai Vállalat által meghatározott hely az északi szélesség 47. fokának 11. perce és a keleti hosszúság 19. fokának 30. perce találkozásánál található, Pusztavacs határában.
  • Martonvásári Kastélypark Természetvédelmi Terület: 1775-ben Brunszvik Antal mosoni birtokáért elcserélte a 7500 holdas Martonvásárt. A kastélyt azonban csak fia kezdte el építtetni 1785-ben, majd újabb öt év múlva kezdték csak el kialakítani a kastély körüli parkot.
  • Pákozdi Ingókövek Természetvédelmi Terület: az ingókövek közül a legszebbek a Pandúr-kő és az Oroszlán-kő.
  • Pál-völgyi-barlang Felszíne Természetvédelmi Terület: a barlangot és az akkor ismert kiterjedésének megfelelő 1 hektáros felszínt már 1944-ben védetté nyilvánították, 1972 óta áll a természetvédelem szerveinek kezelésében és 1982 óta hazánk egyik fokozottan védett barlangja. A Pálvölgyi-barlang ismert hossza évtizedeken át 1200 méter volt, de mára bebizonyosodott, hogy kiterjedése ennél lényegesen nagyobb. A barlangban áttelelő állatfajok között a denevérek öt fajjal képviseltetik magukat.
1021 Budapest, Szépvölgyi út 162.
  • Peregi Parkerdő Természetvédelmi Terület: a parkerdő területén szelídgesztenyés és vörösfenyő gyűjtemény látható.
  • Rácalmási-szigetek Természetvédelmi Terület: a szigetvilág többé-kevésbé megőrizte a Duna árterének egykori jellemzőit, növény és állatvilágát.
  • Rétszilasi-tavak Természetvédelmi Terület: a halastórendszer 14 nagyobb és több kisebb tóból áll, melyeket már a 19. század elején kialakították.
  • Székesfehérvári Homokbánya Természetvédelmi Terület: jelentős értékei a területnek az itt nyíló orchideafajok.
  • Szemlő-hegyi-barlang Felszíne Természetvédelmi Terület: a területen a karsztos kőzetek részben a felszínen, részben budai márgával fedetten fordulnak elő. Döntően ebben a karsztosodó mészkőben keletkeztek a nagy budai barlangrendszerek. A Szemlő-hegyi-barlangot 1930-ban fedezték fel, majd hamarosan elkezdték felmérését és tudományos vizsgálatát. A hatvanas években a természetvédelem kezelésébe került, majd a kiépítés után 1986-ban a nagyközönség számára is megnyitották.
Szemlő-hegyi barlang 1021 Budapest, Pusztaszeri út 35.
  • Szentendrei Rózsa Termőhelye Természetvédelmi Terület: a Pismány-hegyen néhány magántulajdonban lévő telken él a világritkaságnak számító, szinte csak itt élő szentendrei rózsa.
  • Tatai Kálvária-domb Természetvédelmi Terület: a védett kőbánya a földtani természetvédelem egyik nemzetközileg elismert bemutatóhelye.
  • Turai Legelő Természetvédelmi Terület: A védettséget az egyhajúvirág kapta meg ezen a termőhelyén.
  • Vácrátóti Arborétum Természetvédelmi Terület: a vácrátóti homokpuszta eredeti klímájától idegenek az itt meghonosított növények, egy önálló környezetet és mikroklímát hoztak létre.
  • Velencei Madárrezervátum Természetvédelmi Terület: a madárrezervátumban nagy kócsagok, kanalasgémek, vörös és szürke gémek tanyáznak.
  • Vértesszőlősi Előembertelep Természetvédelmi Terület: az ásatások eredményeként közel 300 növény- és állatfaj maradványát sikerült elkülöníteni a rétegek leletanyagából. Ezen túlmenően négy kultúrréteget is sikerült lehatárolni, jellegzetes kavicseszközökkel és tűzhelyekkel. Az innen előkerült előemberi koponyamaradvány korát 350 ezer évre becsülik a szakemberek.

Tájegységi irodák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Börzsönyi Természetvédelmi Tájegység: 2669 Ipolyvece, Major
  • Pilisi Természetvédelmi Tájegység: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy
  • Gerecsei Természetvédelmi Tájegység: 2890 Tata, Baji út 12.
  • Budai Természetvédelmi Tájegység: 1025 Budapest, Szépvölgyi út 162.
  • Vértesi és Mezőföldi Természetvédelmi Tájegység: 8000 Székesfehérvár, Tolnai út 1.
  • Gödöllői Természetvédelmi Tájegység: 2100 Gödöllő, Rózsa u. 40.
  • Dél-Pest megyei Természetvédelmi Tájegység:
Tápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi Körzet: 2760 Nagykáta, Egreskátai u. 11/A
Ócsai Tájvédelmi Körzet: 2364 Ócsa, Lőrinc u. 1.

Egyéb bemutatóhelyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Látogatható egész évben, bejelentkezés alapján: kiraly.ret@invitel.hu
A Látogatóközpont interaktív kiállítása 2014 januárjában nyílt meg A Börzsöny lakói címmel.
A kiállítás látogatható hétköznaponként 9-15 óráig, hétvégén és ünnepnapon 9:30-tól 17 óráig.
Látogatható egész évben, bejelentkezés alapján: iroda@szenas.hu
Látogatható egész évben, bejelentkezés alapján.
  • Nagykáta Egreskátai major, Hajta-túra (Tápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi Körzet)
Látogatható egész évben, bejelentkezés alapján.
Látogatható február 1. és november 30. között:
keddtől szombatig 9–16 óra között,
vasárnap és ünnepnapokon 10–17 óra között.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Értékek és látnivalók az Ipoly-völgyben. A Duna–Ipoly Nemzeti Park kiadványa, 1997.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]