Szibériai tigris

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Szibériai tigris
Siberischer tiger de edit02.jpg
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Macskaalkatúak (Feliformia)
Család: Macskafélék (Felidae)
Alcsalád: Párducformák (Pantherinae)
Nem: Panthera
Faj: P. tigris
Alfaj: P. t. altaica
Tudományos név
Panthera tigris altaica
(Temminck, 1884)
Elterjedés
Panthera tigris altaica dark world.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Szibériai tigris témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szibériai tigris témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szibériai tigris témájú kategóriát.

Az aalborgi állatkertben (Dánia)

A szibériai tigris (Panthera tigris altaica) a ragadozók (Carnivora) rendjébe és a macskafélék (Felidae) családjába tartozó tigris (Panthera tigris) egy alfaja.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legnagyobb méretű tigrisalfaj, és egyben nagymacska. Testhossza 2,4-3,3 méter, testtömege 150-300 kilogramm. Világosabb sárga, és vastagabb a bundája, mint a trópusi alfajoknak.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1200-as évek elején gyakori állat volt Kína északkeleti részén, Koreában, Mongólia északkeleti részén és Délkelet-Szibériában. Jelenleg csak egy igen kicsi populációja él vadon Szibéria távol-keleti területein, az Amur vidékén és Usszuri-földön valamint Északkelet-Kínában.

Azon a területen él, ahonnan a feltételezések szerint az összes tigris származik.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éjszaka vadászik, főleg nagy testű növényevőkre, szarvasra, vaddisznóra, de esetenként még a medvét is elejti. Körülbelül 5 naponta ejt el egy nagyobb vadat, amelyből 50 kilónyi húst is fel tud falni egyszerre. A tetemhez később is visszajár. Az emberre is veszélyt jelent, volt rá példa, hogy az ott kiránduló csoportokra támadott rá, ezenkívül történt már halálos szibériai tigris-támadás.

Magányosan él a territóriumán belül. Általában kitér a másik tigris elől, ritka az ellenségeskedés.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kölykeit nevelő anya messze elkerüli a hímeket, mert azok megölhetik a kicsinyeket. Bár több kölyke is születik, többnyire csak 2 marad életben, egy hím és egy nőstény, feltehetően a versengés miatt, amely főleg az azonos nemű testvérek között kifejezett. Ők egy ideig az anyjuktól való elválás után is együtt maradhatnak. 100-105 napos vemhesség után 1-7 kölyök születik.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A faj egyedszámának mélypontja az 1930-as években volt, akkor alig több mint 50 egyede élhetett vadon. A védelemnek köszönhetően száma lassan nőni kezdett, az 1980-as évekre elérte a 200-at és az 1996-os állománybecslésnél az orosz populációt, amely a legerősebb, 430 egyedre becsülték. Vadon mindössze 400-500 egyede él, és a szigorú védelem ellenére az orvvadászat még most is veszélyezteti a létét. Az állatkertekben jóval gyakoribb, ugyanis köszönhetően a trópusi tigriseknél olcsóbb tartásának (nincs melegház-igénye), az állatkertek többnyire ezt az alfajt választották.

Magyarországon is a leggyakoribb állatkerti tigrisalfaj, nálunk hat állatkertben tartják:

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. július 7.)
  • Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 
  • Nowak, Ronald M.. Walker's mammals of the world, Volume I. - II., 6th edition, Baltimore: Johns Hopkins University Press. ISBN 0-8018-5789-9 (1999) 
  • Graham Batemann: Die Tiere unserer Welt Raubtiere, Deutsche Ausgabe: Bertelsmann Verlag, 1986.
  • John Seidensticker: Riding the Tiger. Tiger Conservation in Human-dominated Landscapes Cambridge University Press, 1999 ISBN 0-521-64835-1
  • Ted Chamberlain: Biggest Tiger Pounces Back From Brink, National Geographic, April 16, 2007