Bolíviai mókusmajom
 | ||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg) Bolíviai mókusmajom nőstény a kölykével
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||
| Saimiri boliviensis (I. Geoffroy and Blainville, 1834) | ||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Bolíviai mókusmajom témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Bolíviai mókusmajom témájú médiaállományokat és Bolíviai mókusmajom témájú kategóriát. |
A bolíviai mókusmajom (Saimiri boliviensis) a csuklyásmajomfélék (Cebidae) családjába tartozó faj.
Közeli rokona a közönséges mókusmajom (Saimiri sciureus)
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 42 centiméter, farokhossza 35 centiméter, súlya 1 kilogramm. A bolíviai mókusmajom rövid és tömött szőre a hátán olajbarna színű, hasán sárgás-narancssárgás. Jellegzetes bélyege és fő megkülönböztetője a közönséges mókusmajomtól fején a fekete sapka és arcmaszk.
Elterjedése[szerkesztés]
Brazília (Acre és Amazonas államok), Peru és Bolívia trópusi esőerdeiben honos.
Alfajai[szerkesztés]
Négy alfaja van.
- Saimiri boliviensis boliviensis
- Saimiri boliviensis peruviensis
- Saimiri boliviensis jaburuensis
- Saimiri boliviensis pluvialis
Életmódja[szerkesztés]
Idejének nagy részét a fák ágai között tölti. Bár hosszú farka van, azt sohasem használja kapaszkodásra, inkább csak egyensúlyozik vele, illetve bizonyos testhelyzetnél támaszkodik rajta. Nyugalmi helyzetben farkát a háta és a válla fölött előrehajlítva tartja. Nagylétszámú, sokszor több száz egyedből álló csoportokat alkot, de e nagy csoportokon belül mindig vannak kisebb, belső csoportok is, amelyeknek az a sajátosságuk, hogy vagy a hím-, vagy a nőivarú egyedek túlsúlyban vannak jelen. Ennek a jelenségnek a magyarázatát még nem fejtette meg a tudomány, hiszen ezek az állatok olyan vidékeken élnek, ahol meglehetősen nehéz a közelükbe férkőzni. Rendkívül sokféle táplálékot fogyasztanak, főként gyümölcsöket és különféle rovarokat is.
Mint a sűrű erdőkben élő állatok többsége, a mókusmajmok is főként hangjelekkel tartják egymással a kapcsolatot. Hangjuk, amely sok szempontból a madárcsicsergésre hasonlít, sokféleképpen variálható. Más-más hangot használnak, ha a talaj felől közeleg a veszély, s más hangot akkor, amikor a levegőből várható támadás.
Szaporodása[szerkesztés]
A bolíviai mókusmajom csoportokban él. A csoportok nagysága 50 egyedtől egészen 500 egyedig terjedhet. A nőstény az esős évszakban hozza világra egyetlen kicsinyét, mintegy 150–170 napos vemhességi idő után.
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
Bár az erdőirtások és a házikedvencnek való illegális vadbefogás ezt a fajt is veszélyezteti, állományai ma még elég nagyok. Emiatt a Természetvédelmi Világszövetség a fajt a „nem fenyegetett” kategóriába sorolta. Állatkertekben jóval ritkább, mint a közönséges mókusmajom. Magyarországon több állatkertben is élnek, Veszprémben kilenc, Nyíregyházán hat, Miskolcon pedig egy hím egyed él, a Szegedi Vadasparkban pedig egy kisebb szaporodó kolóniát tartanak.
Források[szerkesztés]
- Pia Steinweg, Untersuchungen zum Sozialverhalten der Totenkopfaffen Saimiri sciureus (Linnaeus, 1758) und Saimiri boliviensis d'Orbigny, 1834 in Menschenobhut, Tectum Verlag (2001), ISBN 3-8288-1162-0
További információk[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 14.)
- Fotók
- További információk (angol)
