Vízidisznó
| Vízidisznó | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Legelő példány
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hydrochoerus hydrochaeris Linnaeus, 1766 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A vízidisznó elterjedése
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Vízidisznó témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Vízidisznó témájú médiaállományokat és Vízidisznó témájú kategóriát. |
A vízidisznó vagy másképp (nagy) kapibara (Hydrochoerus hydrochaeris) a Föld legnagyobb rágcsálója,[1][2] amely Dél-Amerikában őshonos. Úszódisznónak is hívják.
Az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a tengerimalacfélék (Caviidae) családjába és a kapibaraformák (Hydrochoerinae) alcsaládjába tartozó faj.
Korábban alcsaládjának és nemének az egyetlen képviselőjének tekintették. Az állat a Hydrochoerus emlősnem típusfaja.
Előfordulása
[szerkesztés]Dél-Amerika nagy részén előfordul, megtalálható Kolumbiában, Uruguayban, Argentínában és az amazóniai esőerdőkben. Mindig vizek környékén él, igazi „kétéltű”, kitűnően úszik. A folyók és tavak partvidékét, illetve a mocsaras területeket kedveli.
Közeli rokona az óriás kapibara (Protohydrochoerus) a Panama-földszoros kialakulásakor, a nagy amerikai faunacsere idején halt ki.
Megjelenése
[szerkesztés]A vízidisznó Földünk legnagyobb rágcsálója.[3][4][5][6] A kifejlett példányok testhossza 106–134 centiméter, marmagassága 50-62 centiméter, testtömege 35-66 kilogramm.[7] A legnagyobb talált hím 73,5 kilogramm, a legnagyobb talált nőstény pedig 91 kilogramm volt. A hímek kisebbek a nőstényeknél.
A vízidisznó egy óriási tengerimalacra hasonlít. Szőrzete rövid sörteszerű, színe vörösesbarna. Feje nagy, szemei sötétbarnák, fülei kicsik. Farka szinte alig van. Mellső lábain 4, a hátsókon 3 lábujja van. Lábujjai között kicsi úszóhártyák találhatók, amivel rendkívül jól úszik.
Nagyon gyorsan tud futni. Ha ragadozó támadja meg, először rövid kiáltással figyelmezteti társait, akik azonnal a vízbe futnak. Tökéletesen el tud rejtőzni, csak szemei, orrnyílásai és fülei látszanak ki a vízinövények közül.
Életmódja
[szerkesztés]A vízidisznók 15–20 fős csoportokban élnek, melyeket hímek és nőstények vegyesen alkotnak. A csapatot egy öreg domináns hím vezeti. A száraz évszakban nagyobb, több száz fős csoportba verődnek. Egymás között szagokkal és hangokkal kommunikálnak. Többféle hangjuk van: ugatás, füttyentés, röfögés és jellegzetes kattogás. A hímek orrán kiválasztómirigy található, ezzel jelöli meg territóriumát.
Elsősorban vízinövényekkel, levelekkel, fakéreggel, magvakkal és füvekkel táplálkozik. Alkalomadtán megdézsmálja a termesztett növényeket is. Az úszódisznó név abból származik, hogy szívesen úszik.
Szaporodása
[szerkesztés]A vízidisznók párzása az esős évszakban van. A domináns hím a vízben párosodik a csapat nőstényeivel. A nőstény vízidisznó 130 napos vemhesség után 2-8 utódot hoz a világra. Az utódok a születés után azonnal követik anyjukat, aki még a vízhez is elvezeti őket. Már egynaposan képesek elropogtatni a növényeket, de 15-16 hetes korukig anyatejet is isznak. A nőstény nem egyedül neveli a kölyköket, a csapat többi nősténye is segít neki. A kölykök ivarérettségüket 18 hónaposan érik el.
Ellenségei
[szerkesztés]Természetes ellenségei a zöld anakonda, a fekete kajmán, a jaguár, az ocelot és a puma.
Az ember is vadászik rá húsa és mezőgazdasági kártételei miatt.
Ehhez jelentősen hozzájárul, hogy a katolikus egyház afféle tiszteletbeli hallá,[8] azaz húsát böjti étellé nyilvánította.
Állatkertekben
[szerkesztés]- Budapesti Állatkertben,
- a Gyöngyösi Állatkertben,
- Nyíregyházi Állatparkban,
- a Debreceni Állatkertben,[9][10]
- Veszprémi Állatkertben,
- Győri Állatkertben,
- Jászberényi Állatkertben
tartanak vízidisznókat, de megtalálható
- a Szegedi Vadasparkban,[11]
- a Tiszaderzsen található Kenguruparkban,[12]
- a pusztaottlakai Safari Parkban,[13]
- a siófoki Bella állatparkban.[14]
Képek
[szerkesztés]-
Figyelő vízidisznócsalád
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Dávid, Kovács Ferenc: Ismét látható Debrecenben a Föld legnagyobb rágcsálója (magyar nyelven). index.hu, 2023. július 18. (Hozzáférés: 2025. február 27.)
- ↑ Basic Biology: Rodents, 2015
- ↑ Berita Harian Capybara - CNN Indonesia (id-ID nyelven). CNNindonesia. (Hozzáférés: 2023. március 5.)
- ↑ ERDEKESVILAG.HU: Minden állat szívesen barátkozik a világ legnagyobb rágcsálójával (magyar nyelven). Érdekes Világ, 2016. április 5. (Hozzáférés: 2023. március 5.)
- ↑ Így lett a világ legnagyobb rágcsálójából hal (magyar nyelven). Sokszínű vidék, 2020. április 11. (Hozzáférés: 2023. március 5.)
- ↑ Viktor, Papdi-Pécskői: A vatikáni besorolás szerint a vízidisznó hal (magyar nyelven). index.hu, 2023. március 5. (Hozzáférés: 2023. március 5.)
- ↑ Capybara Archiválva 2012. január 3-i dátummal a Wayback Machine-ben., Arkive
- ↑ Viktor, Papdi-Pécskői: A vatikáni besorolás szerint a vízidisznó hal (magyar nyelven). index.hu, 2023. március 5. (Hozzáférés: 2025. május 10.)
- ↑ Debreceni Állatkert, Növénykert és Vidámpark (magyar nyelven). www.facebook.com. (Hozzáférés: 2020. október 8.)
- ↑ Debrecen
- ↑ Zoltán, Horváth: A Szegedi Vadaspark (hu-HU nyelven). www.torzsasztal.com. (Hozzáférés: 2025. május 10.)
- ↑ Judit, Köllő: Kapibarákat fogadtak örökbe: Cacao és Tayrona a Tisza-tavi park két sztárja – videóval (magyar nyelven). Kapibarákat fogadtak örökbe: Cacao és Tayrona a Tisza-tavi park két sztárja – videóval, 2024. június 12. (Hozzáférés: 2025. május 10.)
- ↑ Kapibara, avagy a vízidisznó - rövid leírás, Safari Park, Pusztaottlaka, 2025
- ↑ hirbalaton.hu/z: Ezek a kapibarák ellopják a szíved (zaol.hu) (magyar nyelven). hirbalaton.hu, 2025. május 17. (Hozzáférés: 2025. május 19.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. október 9.)
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Képek és videók a vízidisznóról
- [1] Archiválva 2016. április 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
- http://www.zoobudapest.com/rolunk/fajlista Archiválva 2017. május 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
- http://www.veszpzoo.hu/lakoink/emlosok/kapibara_vagy_vizidiszno_(hydrochoerus_hydrochaeris)
- http://www.sostozoo.hu/kapibara
- http://www.zoogyor.com/index.php/hu/novenyevo-adatlapok/87-vizidiszno
- https://web.archive.org/web/20170710182643/http://www.jaszberenyzoo.hu/?q=lak%C3%B3ink-0
- http://www.zookecskemet.hu/allatfajaink/
További információk
[szerkesztés]- Vízidisznók (Hydrochoerus Briss.) (magyar nyelven). in: Alfred Edmund Brehm : Az állatok világa. MEK, 2025. (Hozzáférés: 2025. május 9.)
- ↑ Debrecen: L.M.: Kapibara kölykök születtek a debreceni állatkertben, olvadoznak tőlük a netezők (magyar nyelven). index.hu, 2025. július 11. – képekkel
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- Josephoartigasia monesi – kihalt faj, a valaha ismert legnagyobb rágcsáló
- Tengerimalacfélék
- Emlősfajok
- Rágcsálófajok
- Argentína emlősei
- Bolívia emlősei
- Brazília emlősei
- Kolumbia emlősei
- Ecuador emlősei
- Francia Guyana emlősei
- Guyana emlősei
- Paraguay emlősei
- Peru emlősei
- Suriname emlősei
- Uruguay emlősei
- Venezuela emlősei
- A neotropikus ökozóna élővilága
- Trinidad és Tobago emlősei
- 1766-ban leírt állatfajok

