Szibériai kőszáli kecske

Szibériai kőszáli kecske
	Bak
	Nőstény
	Természetvédelmi státusz
	Mérsékelten fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Scrotifera;
Csoport:	Ferungulata;
Csoport:	Patások (Ungulata);
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Csoport:	Ruminantiamorpha;
Alrend:	Kérődzők (Ruminantia);
Alrendág:	Pecora;
Öregcsalád:	Bovoidea;
Család:	Tülkösszarvúak (Bovidae);
Alcsalád:	Kecskeformák (Caprinae);
Nemzetség:	Caprini;
Nem:	Kőszáli kecskék (Capra); Linnaeus, 1758
Faj:	C. sibirica;
Tudományos név
	Capra sibirica; Pallas, 1776
Szinonimák
	Capra ibex sibirica;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Szibériai kőszáli kecske témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Szibériai kőszáli kecske témájú médiaállományokat és Szibériai kőszáli kecske témájú kategóriát.

A szibériai kőszáli kecske (Capra sibirica) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó faj.

Korábban az alpesi kőszáli kecske (Capra ibex) alfajának vélték, Capra ibex sibirica név alatt.

Előfordulása[szerkesztés]

Mongóliában, Oroszországban, Pakisztánban, Üzbegisztánban, Tádzsikisztánban, Kirgizisztánban, Kazahsztánban, Indiában, Kínában és Afganisztánban fordul elő.

Megjelenése[szerkesztés]

A bak 88-110 cm, testtömege 60–130 kg. A nőstény kisebb, mint a bak. A nyári szőrzet rövid, amely télre hosszúra nő, tömött és fürtös lesz, oldali sörénnyel és vastag állszőrzettel. A szín változó, de nyáron általában a sárgás- vagy szürkésbarna valamely árnyalata, sötétebb oldalcsíkkal, sötét hasi részekkel és lábakkal, és a világosabb nyereg nélkül. A téli szőrzet sárgásfehér, és általában van egy nagy, világos nyeregfolt. Az oldalcsík, farok és szakáll feketés-barna.

Életmódja[szerkesztés]

Társas állat, 40-50 – általában több – állatból áll egy csorda. Az öreg bakok gyakran magányosak, vagy 3-4 tagú kisebb csoportokba verődnek. Tápláléka levelek, fakéreg, növényi szárak, gyümölcsök, virágok és zuzmók. A párzási időszak november táján van, akkor csatlakoznak a bakok a csordához és keverednek összetűzésbe egymással. A nőstény vemhességének ideje 155-180 nap, ennek végén 1-2 – ritkán 3 – gida jön világra. Az elválasztás fokozatos. Az ivarérettséget 1,5-2 éves korban éri el. A faj maximális élettartama 16 év.

Állatkertekben[szerkesztés]

Magyarországon csak a Veszprémi Állatkertben látható szibériai kőszáli kecske.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Siberian Ibex című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 17.)
Vadászutak.hu
Animal Diversity Web
http://www.veszpzoo.hu/lakoink/emlosok/sziberiai_koszali_kecske_(capra_sibirica)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap