Közönséges csimpánz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Közönséges csimpánz
Lightmatter chimp.jpg
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerincesek (Chordata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Rend: Főemlősök (Primates)
Alrend: Orrtükör nélküliek (Haplorrhini)
Alrendág: Majomalkatúak (Simiiformes)
Öregcsalád: Emberszerűek (Hominoidea)
Család: Emberfélék (Hominidae)
Nemzetség: Hominini
Nem: Csimpánz (Pan)
Faj: Pan troglodytes
(Blumenbach, 1775)
Alfajok
Elterjedés
A közönséges csimpánz alfajainak elterjedése: 1. Pan t. verus. 2. P. t. vellerosus. 3. P. t. troglodytes. 4. P. t. schweinfurthii.A közönséges csimpánz alfajainak elterjedése: 1. Pan t. verus. 2. P. t. vellerosus.
3. P. t. troglodytes. 4. P. t. schweinfurthii.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Közönséges csimpánz témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges csimpánz témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges csimpánz témájú kategóriát.

A közönséges csimpánz (Pan troglodytes) fajába négy alfaj tartozik, amelyek Afrika 21 különböző országában élnek. A bonobóval vagy törpecsimpánzzal (Pan paniscus) együtt a csimpánz (Pan) nembe tartozik.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kizárólag Afrikában honosak. Korábban elsősorban az egyenlítői erdőkben éltek, de a fakitermelés miatt mára kiszorultak a másodlagos (levágott, majd visszavadult), valamint a mocsár-, illetve bambuszerdőkbe is.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csimpánzok mindenevők. Bár táplálékukat elsősorban növényi részek, gyümölcsök, levelek, rügyek alkotják, nem elhanyagolható mennyiségben állati eredetű táplálékot (rovarokat, férgeket és kisebb emlősöket) is fogyasztanak.

Nőstény kzönséges csimpánz koponya
A csimpánz csapatok eloszlása (fent) és a csimpánz egyedek eloszlása (lent) a csoportméret kategóriák (vízszintes tengelyen) között. Az átlagos csoportméret kb. 5, miközben az 'átlagos egyed' mintegy 9 fős csoportban él (Tutin et al. 1983).
Portré

A kisebb termetű emberszabásúak közé tartoznak: a hímek 170 centiméteresek, a nőstények 130 centiméteresek, a hímek 50–60, a nőstények 40–50 kilósak. Több felnőtt nőstényből és hímből, valamint fiatalokból álló csapatokban élnek. A csoport létszáma változó, hattól akár hatvanig terjedhet. A csimpánzcsapat naponta többször is apró részekre bomlik, és kisebb csoportok esznek, alszanak, játszanak, kutatnak táplálék után. A csoportok összetétele változó, de az anyák mindig együtt maradnak kölykeikkel, és a baráti viszonyban álló hímek (az egyes hímek többnyire néhány fős baráti társaságok tagjai) is többnyire együtt vándorolnak. Nap közben többször újra összeállnak.

A csimpánzok nem osztják meg egymással a táplálékukat (csak az anyák kölykeikkel). Még a gyakori vadászat eredményét sem osztják el a résztvevők. Az, aki a hajsza végén a zsákmányt (varacskos disznó malacát, kölyök páviánt vagy más majomfélét) elkapta, igyekszik ugyan gyorsan egy nehezen hozzáférhető fára mászni vele, de eltűri, hogy a hajsza résztvevői egy-egy darabot, szárnyat-combot lecsípjenek belőle. Ez nem vált ki belőlük agressziót. Ezt az etológusok más állatfajokkal összehasonlítva nagyon békés, szociális viselkedésnek tekintik.

A magas agressziós szint miatt együttműködésük fejletlen, legfeljebb a vadászatra terjed ki: ehhez a hímek mindig csoportokba állnak össze. A hímek könnyen kapnak dührohamot apró sérelmekért, és aki elöl van a rangsorban, alaposan elnáspángolhatja a hátrébb lévőket. A győztes hím a verekedés végén körbejár, és igyekszik megnyugtatni, megbékíteni a nőstényeket, kölyköket, fiatal hímeket. Ilyesmi az emberen, a csimpánzon és a bonobón kívül egyetlen majomfélénél sem fordul elő: épp ezért ezt a három fajt békeszerető fajoknak nevezik. Az éjszakát a nagy csapatban töltik el, de minden állat egyénileg épít magának fészket a közeli fák ágai között (csak a kölykök alszanak anyjukkal).

A csimpánzcsapatban egyértelműen a hímek dominálnak, egy alfa hímmel az élen. Minden felnőtt hím dominálja bármely felnőtt nőstényt, de a nőstények között is van egy dominancia-sorrend.

A csimpánzcsapat ismeri és védi területének határait. A hímek hárman-négyen-öten elég gyakran őrjáratoznak a területük határain. Az őrjáratok gyakran keverednek konfliktusba a szomszédos csapatok hímjeivel. Gyakran összeverekednek, és ha egy nagyobb csapat magányos hímmel találkozik, azt azonnal megtámadják, gyakran meg is ölik. Ezeket a támadásokat nem a csimpánzagresszió saját csapaton belüli viselkedésformái kísérik: a szomszéd hímeket prédának tekintik. Ha viszont nősténnyel találkoznak, azt körülveszik, és némi erőszakkal a saját területükre terelik, majd hetekig vigyáznak arra, nehogy visszamenjen, vagy saját nőstényeik el ne üldözzék. Az ivarérés idején a nősténycsimpánzok időnként maguktól is átballagnak a szomszédokhoz. A hímek egész életükben ugyanabban a csapatban élnek: ha elhagynák területüket, a szomszédok azonnal megölnék őket.

A közönséges csimpánz 40-50 évig él.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nőstények 8-9 éves korukban válnak ivaréretté, de csak 10-11 évesen szülnek először. A nőstény csimpánzok ivari ciklusa az emberekéhez nagyon hasonló; nagyjából havonta egyszer kerülnek ösztruszba (amikor a petesejt megtermékenyítésre kész). Ilyenkor a külső ivarszerveik erősen megduzzadnak és bepirosodnak, így jelezve a hímeknek a párzási hajlandóságot. A dominancia-sorrend miatt elvileg csak az alfa hím párosodhat a nősténnyel, de előfordulnak félrelépések is, amikor az alfahím figyelme lankad. A vemhesség 202-261 napig tart, melynek végén 1, ritkán 2 utód születik. A nőstény körülbelül három évente párosodik. A kicsik 4-5 éves korukig az anyjukkal maradnak.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tutin CEG, McGrew WC, Baldwin PJ 1983. Social organization of savanna-dwelling chimpanzees, Pan troglodytes verus, at Mt. Assirik, Senegal. Primates, 24, 154-173.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]