Barnamedve
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 250 000 Ft[1] | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Ursus arctos Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Barnamedve témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Barnamedve témájú médiaállományokat és Barnamedve témájú kategóriát. |
A barnamedve (Ursus arctos) a medvefélék (Ursidae) családjának legelterjedtebb faja, a ragadozók rendjének egyik legnagyobb termetű szárazföldi faja.
Elterjedése, élőhelye[szerkesztés]
Az eurázsiai kontinens mintegy felén, továbbá Alaszkában, az Amerikai Egyesült Államok és Kanada nyugati részén is megtalálhatjuk. Mexikó területéről és az Atlasz-hegység vidékéről (ahol két különálló alfaja élt) mára kihalt. Különböző alfajai rendkívül változatos élőhelyekhez alkalmazkodtak a félsivatagoktól a magashegységeken át a tundráig; az alfajok testfelépítése, mérete és viselkedése egyaránt jelentősen különbözik. A törzsváltozat a mérsékelt égöv magasabban fekvő, egybefüggő erdőségeit kedveli.
Európában korábban általánosan elterjedt volt, de napjainkra néhány magasabb hegységbe szorult vissza, kivéve Erdélyt ahol leköltözött a dombvidékekre sőt a szántóföldekre is például ősszel a kukoricásokba.
Nagy számban él az erdélyi Kárpátokban, különösen a Keleti-Kárpátokban és azt övező dombvidéken, főleg a Székelyföldön, a Kárpátkanyarban. Számuk becslések szerint 7000 és 20 000 között van, ebből a mai Kovászna megye állománya becslések szerint 1400, Hargita megyéé 2100, összben a négy történelmi megye, Maros és Brassó megyével együtt kb. 6000 medvének szolgál lakóhelyül. Számuk évente országosan kb. ezerrel gyarapodik, mivel nagyon ritka esetben engednek elejteni egyet is, az anyamedve pedig 2-3-4 bocsot szül.
Erdélyben nem hivatalos medveszafari park a Szent Anna-tó és környéke, nemigen lehet úgy ott egy napot eltölteni, hogy az ember ne találkozzék medvével. Városi megfigyelési helynek pl. Tusnádfürdő ajánlott,[2] vagy Bálványos[3] ahol az utcán is járkálhatnak, de ez bárhol előfordulhat város- vagy faluszélen, mint Sepsiszentgyörgy,[4] Szováta, Azuga,[5] vagy a brassói Rakodó-negyed. Rendszeres látogatója a kempingezőhelyeknek, magányos szállodáknak,[6] a menedékházak környékén is gyakran megfordul.
Stabil állományai élnek Szlovéniában, Szlovákiában – például az Alacsony- és Magas-Tátrában, a Fátrában, valamint a Szlovák Paradicsomban[7] és Skandináviában is.
Magyarország mai területéről az 1850–1860-as években kipusztult. Az ezt követő másfél évszázadban csak egy-egy esetben fordult elő (1938 Mátraszele–Bárna; 1983 Zebegény), majd az 1990-es évek közepétől – a szlovákiai állomány gyarapodásával párhuzamosan – már történtek szórványos észlelések a Börzsönyben, az Ipoly mentén és a Bükk-vidéken is. Legkésőbb 2014 elejétől pedig újra állandóvá vált a jelenléte Salgótarján környékén (Litke–Etesi-dombság, Karancs, Medves-fennsík, Felső-Tarnai-dombság); a következő télen már bizonyítottan át is telelt egy példány. A medve a felvidéki erdőségekből az Ipoly-völgyön keresztül juthat el a megtelepedésre alkalmas hazai élőhelyekre (Börzsöny, Mátra, Bükk-vidék).[8][9] 2015-ben az Aggteleki-karszton is felbukkant egy példány. 2018-ban több egymást követő medve-észlelés is bejárta a magyar médiát, jellemzően a Bükki Nemzeti Park területéről illetve Pest megyéből. Szakemberek szerint akár négy-öt medve is kóborolhat Észak-Magyarországon, amelyek valószínűleg természetes életvitelük revén, a Tátra térségéből kerültek az országhatáron belülre.[10]
Megjelenése, életmódja[szerkesztés]
Teste 1–2,8 méter hosszú, tömege ennek megfelelően 80–680 kilogramm.[11][12][13]
Színük halványbarnától s sötétbarnáig változik, fejformájuk a kerek tompa, "mackós" arctól, a hosszú, elnyújtott inkább kutyára hasonlító pofáig változik. A barnamedve tipikus mindenevő; megeszik gyakorlatilag mindent, legyen az fű, gomba, gyökér, erdei gyümölcs, rovar, kisemlős vagy szarvas méretű zsákmány. Nyáron elsősorban növényeket, terméseket és hagymákat fogyaszt, ősszel gyümölcsöket--alma,vadalma,körte,vackor, szilva,kökény de szereti a gabonát is pld. a tejes törőbúzát nagyon.
A húsra kapott medve elsősorban juhokat,[14] disznókat zsákmányol, de szarvast, zergét,őzet is rendszeresen ejt el. Nem veti meg a városi kukákat sem, oda visszajár bocsostul rendszeresen. Állandóan esztenák, istállók, ólak közelében ólálkodik, főleg ha azok az erdőszélen, fenn a havasi legelőkön vagy csak a faluszélen vannak. Embereket általában nem zsákmányszerzés céljából ölnek,[15] hanem inkább véletlenszerűen, de túl sok a véletlen mostanában, azonban sok a súlyos testi sértés pl. harapás,marcangolás.
Táplálék után kutatva előszeretettel ássa ki az üreglakó állatokat, mint például az egereket, mormotákat, rókákat. Étrendjében kiemelt helyen szerepelnek az ízeltlábúak, így például a hangyák s a molyok lárvái, a mézet pedig közmondásosan kedveli. Ezek a fehérje- és zsírforrások különösen ősszel, a téli nyugalmi időszak előtt fontosak, amikor tartalékokat halmoz fel a testén zsír formájában a kemény hónapokra. A dögöt sem veti meg, sőt a zsákmányt elássa s majd rájár napokig.
Egyes alfajai eltérő mértékben vadásznak nagyobb állatokra – a grizzly például nemcsak a jávorszarvast, de alkalmanként még a fekete medvét is elejti. Elsősorban az észak-amerikai medvék ismertek arról, hogy súlyos vámot szednek a vándorló lazacokból. Egy-egy kedvező folyószakaszon több medve is összegyűlik, hogy a vízben állva kapkodják ki az árral birkózó halakat. Több esetben megfigyelték a barnamedvék kannibalizmusát: főleg az idősebb hímek hajlamosak arra, hogy felfalják a fiatalokat. Természetes ellensége gyakorlatilag nincs, de a szibériai tigrissel kölcsönösen felfalják a másik faj fiatalabb példányait. Az ilyen eset elég ritka.
A barnamedve bármelyik napszakban lehet aktív, de rendszerint reggel és este táplálkozik, a nap többi részét pedig fedezékében tölti. Ehhez többnyire egy mélyedést ás magának, és belefekszik. Több száz kilométert is bekóborol egy év alatt, mindig az adott évszakban legtöbb táplálékot kínáló területeket keresve.
A barnamedvékre nem jellemző a territoriális viselkedés; az egyedek útvonalai gyakran átfedik egymást. Alapvetően magányos állat, de a bő táplálékforrásoknál (mint a fentebb említett lazachalászatnál vagy a gazdagabb áfonyásokban) többen is összegyűlhetnek. Ilyenkor több korosztályból álló családi csoportok alakulnak ki, és ezekben viszont már megfigyelhetők az egyedi erőn alapuló dominancia-viszonyok. A legerősebb hímek a legmagasabb rangúak, bár a bocsaikat védő nőstények a legagresszívabbak.
A téli nyugalmi időszak a tél elején kezdődik, és a helyi viszonyoknak megfelelő ideig tart (a melegebb vidékeken el is maradhat). A nyugalomra vonuló medve leginkább nagy kövek, vagy óriásfák gyökerei közé odút ás, majd száraz növényekből bealmol magának. Nem ritkán több, egymást követő évben ugyanazt az odút használja. A nyugalmi időszakban nem hibernálódik, és gyakran felébred, ezért ez nem is igazi téli álom, mint egyes rágcsálóknál, hüllőknél és kétéltűeknél. Télen testsúlyuk jelentősen (akár a negyedével is) csökken, ezért tavasszal igyekeznek mielőbb regenerálódni.
Szaporodás[szerkesztés]
A nőstény medvék a 10–30 napig tartó párzási időszakban (ivarzás, ösztrusz) több hímmel is párosodhatnak. A hímek megküzdenek egymással a párosodás jogáért, és a nyertes 1–3 hétig igyekszik is védeni a megszerzett nőstényt.
Leginkább május és június között párzanak, viszont a megtermékenyített petesejt beágyazódása rendszerint 5 hónapot – vagyis a téli nyugalmi időszak kezdetéig – késik; a vemhesség ezután 6–8 hétig tart, vagyis a gyámoltalan, csupasz és vak kölykök (rendszerint 2-3) télen születnek meg. A kezdetben mindössze 340–680 grammos bocsok gyorsan fejlődnek: 3 hónapos korukra már 15 kg-osak, és a 6. hónapban elérik a 25 kg-ot. 18–30 hónapos korukig szopnak, de 5 hónapos koruk után már nem csak anyatejen élnek. A fiatalok legalább a második tavaszig anyjukkal maradnak, de a legtöbbször 3–4 évig együtt élnek. A hím medvék nem vesznek részt az utódok gondozásában, sőt, kifejezetten veszélyeztetik azokat. Nem csoda, hogy az anyamedve rendkívül agresszíven lép fel minden vélt és valós támadóval szemben (ilyenkor különösen veszélyes lehet az emberre is). A nőstény csak akkor lesz újra fogamzóképes, ha a kölykei elhagyják vagy idő előtt elpusztulnak; ez magyarázza a hímek gyilkos szándékait.
A fiatalok 4–6 évesen válnak ivaréretté, de 10–11 éves korukig még nőnek. A természetben körülbelül 25 évet élnek, állatkertben azonban az 50 éves kort is megérhetik.
A medvehús[szerkesztés]
Bár kevésbé ismert, de a medve húsa évezredek óta kedvelt csemege, noha fogyasztása sosem volt jelentős olyan vadonélő állatokkal ellentétben, mint a szarvas. A középkorban volt kifejezetten kulináris a medvehús fogyasztása, leginkább a medvecsülöké. Erdélyben ma is népszerű fogás a medvepörkölt. Az eszkimó népcsoportok is fogyasztják az elejtett jegesmedvék húsát, de ez az egyetlen hús, amit sohasem nyersen esznek, mindig megfőzik. A jegesmedve máját sosem fogyasztják el, mert óriási az A-vitamin tartalma, így mérgező hatású, károsíthatja a vesét és a májat. A medvehúst alaposan meg kell főzni vagy sütni, mivel egy trichinella nevű parazita fordulhat elő benne, amely halálos kimenetelű féregfertőzést okozhat az emberi szervezetben. A trichinella előfordulása az észak-amerikai medvék húsában a legnagyobb. A medvehús íze változó, függ az élőhelytől és a medve táplálkozásának mikéntjétől. A legjobb minőségű a kétéves, vagy annál fiatalabb medvék húsa. Különösen azoknak a medvéknek ízletes a húsuk, amik nagy mennyiségű halat fogyasztanak el.
Alfajai[szerkesztés]
- Európai barnamedve (Ursus arctos arctos); Európa, a Kaukázus vidéke és Nyugat-Szibéria
- Szíriai barnamedve (Ursus arctos syriacus); a Közel-Kelet
- Atlasz-medve (Ursus arctos crowtheri); Észak-Afrika, kihalt
- Góbi medve (Ursus arctos gobiensis); Mongólia
- Himalájai barnamedve (Ursus arctos isabellinus); Nepál és Észak-India
- Tibeti barnamedve vagy kék medve (Ursus arctos pruinosus); Tibet és Nyugat-Kína
- Hokkaidói barnamedve (Ursus arctos yesoensis); Hokkaido, Japán
- Kelet-szibériai barna medve (Ursus arctos collaris); Szibéria keleti része a Jenyiszej folyótól az Altaj hegységig
- Usszuri barnamedve (Ursus arctos lasiotus); Oroszország Tengermelléki határterülete (Amur/Usszuri vidéke), Szahalin sziget, a déli Kuril-szigetek és Kína északkeleti része
- Kamcsatkai barnamedve (Ursus arctos beringianus); a Kamcsatka-félsziget és a közeli Paramushir-sziget
- Kodiak-medve (Ursus arctos middendorffi); a Kodiak- Afognak- és Shuyak-szigetek (Alaszka)
- Grizzly medve (Ursus arctos horribilis); Észak-Amerika
- Mexikói grizzly (Ursus arctos nelsoni); Mexikó, feltehetően kihalt
- Kaliforniai grizzly (Ursus arctos californicus); Kalifornia, kihalt
- Ursus arctos alascensis
- Ursus arctos dalli
- Ursus arctos gyas
- Ursus arctos marsicanus
Képek[szerkesztés]
Európai barnamedve (Ursus arctos arctos)
Szíriai barnamedve (Ursus arctos syriacus)
Tibeti barnamedve (Ursus arctos pruinosus)
Grizzly medve (Ursus arctos horribilis)
Kodiak-medve (Ursus arctos middendorffi)
Barnamedvebocs
Barnamedve pihenés közben
Japán medvehúskonzerv
.jpg)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Magyar Állami Természetvédelem hivatalos honlapja – 13/2001. (V.9.) KöM rendelet - 2. melléklet Védett és fokozottan védett állatok. © KVVM. [2013. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 20.)
- ↑ Medvék lepték el Tusnádfürdőt - Echo Tv. (Hozzáférés: 2015. november 16.)
- ↑ „Bálványoson így másznak be a kertbe a medvék”.
- ↑ Bíró Blanka: Az Olt partján kóborló medve „ébresztette” a sepsiszentgyörgyieket. szekelyhon.ro. (Hozzáférés: 2021. április 26.)
- ↑ Petru Mazilu. „ucis-de-urs-in-azuga-salvamontistii-din-prahova-au-gasit-cadavrul-unui-barbat-victima-a-fost-atacata-de-un-urs-20038775” (román nyelvű)
- ↑ index.hu. „Négy medve tört be egy bálványosi szállodába”
- ↑ Medve Rudabányán!. Turista Magazin, 2015. május 4. (Hozzáférés: 2015. május 5.)
- ↑ Faragó Zoltán: Vigyázat, medve a kapuk előtt!. Origo, 2015. április 23. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
- ↑ Hivatalos: barnamedvék élnek Nógrád megyében. Mandiner, 2014. október 17. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
- ↑ Bihari Dániel: Több medve is lehet szabadon Pest megyében. 24.hu, 2018. június 5. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
- ↑ Mammalian Species- Ursus arctos (PDF). American Society of Mammalogists, Smith College. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 14.)
- ↑ Kodiak Brown Bear- Kodiak- U.S. Fish & Wildlife Service. U.S. Fish & Wildlife Service. [2015. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 14.)
- ↑ Kodiak Bear Fact Sheet. Alaska Department of Fish and Game, Division of Wildlife Conservation, 2008. (Hozzáférés: 2008. október 27.)
- ↑ „Több mint negyven jószágot pusztítottak el a medvék egy éjszaka alatt Farkaslaka községben : https://szekelyhon.ro/aktualis/tobb-mint-negyven-joszagot-pusztitottak-el-a-medvek-egy-ejszaka-alatt-farkaslaka-kozsegben)”.
- ↑ M1-Híradó. „Halálos medvetámadás Székelyföldön”, 2019. október 14.
További információk[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 23.)
- Barnamedve
- Family Ursidae (bears)
- Sepsi Árpád - Kohl István: A kárpáti barnamedvéről (MEK)
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
- Medvefélék, a szócikk tárgyalja a medve szó eredetét, használatát és a medvék kultúrtörténeti szerepét
|
|
