Barna medve

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Barna medve
Ours brun parcanimalierpyrenees 1.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 250 000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia)
Család: Medvefélék (Ursidae)
Alcsalád: Ursinae
Nem: Ursus
Faj: U. arctos
Tudományos név
Ursus arctos
Linnaeus, 1758
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Barna medve témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Barna medve témájú médiaállományokat és Barna medve témájú kategóriát.

Szereti a halat is
Lazacon lakmározó grizzly

A barna medve (Ursus arctos) a medvefélék (Ursidae) családjának legelterjedtebb faja, a ragadozók rendjének egyik legnagyobb termetű szárazföldi faja.

Más megnevezései főként Erdélyben:Kerek fülű,klocán.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés]

Az eurázsiai kontinens mintegy felén, továbbá Alaszkában, az Amerikai Egyesült Államok és Kanada nyugati részén is megtalálhatjuk. Mexikó területéről és az Atlasz-hegység vidékéről (ahol két különálló alfaja élt) mára kihalt. Különböző alfajai rendkívül változatos élőhelyekhez alkalmazkodtak a félsivatagoktól a magashegységeken át a tundráig; az alfajok testfelépítése, mérete és viselkedése egyaránt jelentősen különbözik. A törzsváltozat a mérsékelt égöv magasabban fekvő, egybefüggő erdőségeit kedveli.

Európában korábban általánosan elterjedt volt, de napjainkra néhány magasabb hegységbe szorult vissza, kivéve Erdélyt ahol leköltözött a dombvidékekre sőt a szántóföldekre is pld. ősszel a kukoricásokba.

Nagy számban él az erdélyi Kárpátokban, különösen a Keleti-Kárpátokban, és azt övező dombvidéken, főleg a Székelyföldön, a Kárpát -kanyarban. Számuk becslések szerint 7.000-20.000-ig terjed ebből a mai Kovászna megye állománya becslések szerint 1.400, Hargita megyéé 2.100, összben a 4 történelmi megye, Maros +Brassó megyével együtt kb. 6.000 medvének szolgál lakóhelyül. Számuk évente országosan kb. 1000-el gyarapodik mivel nagyon ritka esetben engednek elejteni egyet is, az anyamedve pedig 2-3-4 bocsot szül s azt 2-3 évig neveli.

Erdélyben nem hivatalos medveszafari park a Szent-Anna tó és környéke, nemigen lehet úgy ott egy napot eltölteni hogy az ember ne találkozzék medvével. Városi megfigyelési helynek pld.Tusnádfürdő[2] vagy Bálványos[3] ajánlott, ahol az utcán is járkálhatnak, de ez bárhol előfordulhat, város vagy faluszélen, mint Sepsiszentgyörgy[4] [5] Szováta, Azuga[6] vagy a Brassói Rakodó negyed erdőszéli kukái közelében. Rendszeres látogatója a kempingezőhelyeknek, magányos szállodáknak,[7] a menedékházak környékén is gyakran megfordul.

Stabil állományai élnek Szlovéniában, Szlovákiában – például az Alacsony- és Magas-Tátrában, a Fátrában, valamint a Szlovák Paradicsomban[8] és Skandináviában is.

Magyarország mai területéről az 18501860-as években kipusztult. Az ezt követő másfél évszázadban csak egy-egy esetben fordult elő (1938 MátraszeleBárna; 1983 Zebegény), majd az 1990-es évek közepétől – a szlovákiai állomány gyarapodásával párhuzamosan – már történtek szórványos észlelések a Börzsönyben, az Ipoly mentén és a Bükk-vidéken is. Legkésőbb 2014 elejétől pedig újra állandóvá vált a jelenléte Salgótarján környékén (Litke–Etesi-dombság, Karancs, Medves-fennsík, Felső-Tarnai-dombság); a következő télen már bizonyítottan át is telelt egy példány. A medve a felvidéki erdőségekből az Ipoly-völgyön keresztül juthat el a megtelepedésre alkalmas hazai élőhelyekre (Börzsöny, Mátra, Bükk-vidék).[9][10] 2015-ben az Aggteleki-karszton is felbukkant egy példány. 2018-ban több egymást követő medve-észlelés is bejárta a magyar médiát, jellemzően a Bükki Nemzeti Park területéről illetve Pest megyéből. Szakemberek szerint akár négy-öt medve is kóborolhat Észak-Magyarországon, amelyek valószínűleg természetes életvitelük revén, a Tátra térségéből kerültek az országhatáron belülre.[11]

Megjelenése, életmódja[szerkesztés]

Teste 1–2,8 méter hosszú, tömege ennek megfelelően 80–680 kilogramm.[12][13][14]

Erdélyben több alfaja él, például az örvös barnamedve,[15] mely nyakán elég vastag fehér örv megy körbe, ezek szőrének színe általában sötétbarna, már-már fekete.

Amúgy színük a halványbarnától s sötétbarnáig változik, fejformájuk a kerek tompa, "mackós" arctól, a hosszú, elnyújtott inkább kutyára hasonlító pofáig változik. A barna medve tipikus mindenevő; megeszik gyakorlatilag mindent, legyen az fű, gomba, gyökér, erdei gyümölcs, rovar, kisemlős vagy szarvas méretű zsákmány. Nyáron elsősorban növényeket, terméseket és hagymákat fogyaszt, ősszel gyümölcsöket--alma,vadalma,körte,vackor, szilva,kökény de szereti a gabonát is pld. a tejes törőbúzát nagyon.

A húsra kapott medve elsősorban juhokat,[16] disznókat zsákmányol, de szarvast, zergét,őzet is rendszeresen ejt el. Nem veti meg a városi kukákat sem, oda visszajár bocsostul rendszeresen. Állandóan esztenák, istállók, ólak közelében ólálkodik, főleg ha azok az erdőszélen, fenn a havasi legelőkön vagy csak a faluszélen vannak. Embereket általában nem zsákmányszerzés céljából ölnek,[17] hanem inkább véletlenszerűen, de túl sok a véletlen mostanában, azonban sok a súlyos testi sértés pld. harapás,marcangolás.

Táplálék után kutatva előszeretettel ássa ki az üreglakó állatokat, mint például az egereket, mormotákat, rókákat. Étrendjében kiemelt helyen szerepelnek az ízeltlábúak, így például a hangyák s a molyok lárvái, a mézet pedig közmondásosan kedveli. Ezek a fehérje- és zsírforrások különösen ősszel, a téli nyugalmi időszak előtt fontosak, amikor tartalékokat halmoz fel a testén zsír formájában a kemény hónapokra. A dögöt sem veti meg, sőt a zsákmányt elássa s majd rájár napokig.

Egyes alfajai eltérő mértékben vadásznak nagyobb állatokra – a grizzly például nemcsak a jávorszarvast, de alkalmanként még a fekete medvét is elejti. Elsősorban az észak-amerikai medvék ismertek arról, hogy súlyos vámot szednek a vándorló lazacokból. Egy-egy kedvező folyószakaszon több medve is összegyűlik, hogy a vízben állva kapkodják ki az árral birkózó halakat. Több esetben megfigyelték a barna medvék kannibalizmusát: főleg az idősebb hímek hajlamosak arra, hogy felfalják a fiatalokat. Természetes ellensége gyakorlatilag nincs, de a szibériai tigrissel kölcsönösen felfalják a másik faj fiatalabb példányait. Az ilyen eset elég ritka.

A barna medve bármelyik napszakban lehet aktív, de rendszerint reggel és este táplálkozik, a nap többi részét pedig fedezékében tölti. Ehhez többnyire egy mélyedést ás magának, és belefekszik. Több száz kilométert is bekóborol egy év alatt, mindig az adott évszakban legtöbb táplálékot kínáló területeket keresve.

A barna medvékre nem jellemző a territoriális viselkedés; az egyedek útvonalai gyakran átfedik egymást. Alapvetően magányos állat, de a bő táplálékforrásoknál (mint a fentebb említett lazachalászatnál vagy a gazdagabb áfonyásokban) többen is összegyűlhetnek. Ilyenkor több korosztályból álló családi csoportok alakulnak ki, és ezekben viszont már megfigyelhetők az egyedi erőn alapuló dominancia-viszonyok. A legerősebb hímek a legmagasabb rangúak, bár a bocsaikat védő nőstények a legagresszívabbak.

A téli nyugalmi időszak a tél elején kezdődik, és a helyi viszonyoknak megfelelő ideig tart (a melegebb vidékeken el is maradhat). A nyugalomra vonuló medve leginkább nagy kövek, vagy óriásfák gyökerei közé odút ás, majd száraz növényekből bealmol magának. Nem ritkán több, egymást követő évben ugyanazt az odút használja. A nyugalmi időszakban nem hibernálódik, és gyakran felébred, ezért ez nem is igazi téli álom, mint egyes rágcsálóknál, hüllőknél és kétéltűeknél. Télen testsúlyuk jelentősen (akár a negyedével is) csökken, ezért tavasszal igyekeznek mielőbb regenerálódni.

Szaporodás[szerkesztés]

A nőstény medvék a 10–30 napig tartó párzási időszakban (ivarzás, ösztrusz) több hímmel is párosodhatnak. A hímek megküzdenek egymással a párosodás jogáért, és a nyertes 1–3 hétig igyekszik is védeni a megszerzett nőstényt.

Leginkább május és június között párzanak, viszont a megtermékenyített petesejt beágyazódása rendszerint 5 hónapot – vagyis a téli nyugalmi időszak kezdetéig – késik; a vemhesség ezután 6–8 hétig tart, vagyis a gyámoltalan, csupasz és vak kölykök (rendszerint 2-3) télen születnek meg. A kezdetben mindössze 340–680 grammos bocsok gyorsan fejlődnek: 3 hónapos korukra már 15 kg-osak, és a 6. hónapban elérik a 25 kg-ot. 18–30 hónapos korukig szopnak, de 5 hónapos koruk után már nem csak anyatejen élnek. A fiatalok legalább a második tavaszig anyjukkal maradnak, de a legtöbbször 3–4 évig együtt élnek. A hím medvék nem vesznek részt az utódok gondozásában, sőt, kifejezetten veszélyeztetik azokat. Nem csoda, hogy az anyamedve rendkívül agresszíven lép fel minden vélt és valós támadóval szemben (ilyenkor különösen veszélyes lehet az emberre is). A nőstény csak akkor lesz újra fogamzóképes, ha a kölykei elhagyják vagy idő előtt elpusztulnak; ez magyarázza a hímek gyilkos szándékait.

A fiatalok 4–6 évesen válnak ivaréretté, de 10–11 éves korukig még nőnek. A természetben körülbelül 25 évet élnek, állatkertben azonban az 50 éves kort is megérhetik.

A medvehús[szerkesztés]

Bár kevésbé ismert, de a medve húsa évezredek óta kedvelt csemege, noha fogyasztása sosem volt jelentős olyan vadonélő állatokkal ellentétben, mint a szarvas. A középkorban volt kifejezetten kulináris a medvehús fogyasztása, leginkább a medvecsülöké. Az eszkimó népcsoportok is fogyasztják az elejtett jegesmedvék húsát, de ez az egyetlen hús, amit sohasem nyersen esznek, mindig megfőzik. A jegesmedve máját sosem fogyasztják el, mert óriási az A-vitamin tartalma, így mérgező hatású, károsíthatja a vesét és a májat. A medvehúst alaposan meg kell főzni vagy sütni, mivel egy trichinella nevű parazita fordulhat elő benne, amely halálos kimenetelű féregfertőzést okozhat emberi szervezetben. A trichinella előfordulása az észak-amerikai medvék húsában a legnagyobb. A medvehús íze változó, függ az élőhelytől és a medve táplálkozásának mikéntjétől. A legjobb minőségű a kétéves, vagy annál fiatalabb medvék húsa. Különösen azoknak a medvéknek ízletes a húsuk, amik nagy mennyiségű halat fogyasztanak el.

Alfajai[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Magyar Állami Természetvédelem hivatalos honlapja – 13/2001. (V.9.) KöM rendelet - 2. melléklet Védett és fokozottan védett állatok (magyar nyelven). © KVVM. [2013. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 20.)
  2. Medvék lepték el Tusnádfürdőt - Echo Tv. (Hozzáférés: 2015. november 16.)
  3. Bálványoson így másznak be a kertbe a medvék” (magyar nyelven).  
  4. Bíró Blanka. „Az Olt partján kóborló medve „ébresztette” a sepsiszentgyörgyieket(Ezt a cikket a Székelyhonról másolták: https://szekelyhon.ro/aktualis/az-olt-partjan-koborlo-medve-bebresztetter-a-sepsiszentgyorgyieket)”.  
  5. medve (magyar nyelven). szekelyhon.ro. (Hozzáférés: 2021. április 26.)
  6. Petru Mazilu. „ucis-de-urs-in-azuga-salvamontistii-din-prahova-au-gasit-cadavrul-unui-barbat-victima-a-fost-atacata-de-un-urs-20038775” (román nyelvű) 
  7. index.hu. „Négy medve tört be egy bálványosi szállodába” (magyar nyelvű) 
  8. Medve Rudabányán! (magyar nyelven). Turista Magazin, 2015. május 4. (Hozzáférés: 2015. május 5.)
  9. Faragó Zoltán: Vigyázat, medve a kapuk előtt! (magyar nyelven). Origo, 2015. április 23. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  10. Hivatalos: barnamedvék élnek Nógrád megyében (magyar nyelven). Mandiner, 2014. október 17. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  11. Bihari Dániel: Több medve is lehet szabadon Pest megyében (magyar nyelven). 24.hu, 2018. június 5. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  12. Mammalian Species- Ursus arctos (PDF). American Society of Mammalogists, Smith College. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 14.)
  13. Kodiak Brown Bear- Kodiak- U.S. Fish & Wildlife Service. U.S. Fish & Wildlife Service. (Hozzáférés: 2012. június 14.)
  14. Kodiak Bear Fact Sheet. Alaska Department of Fish and Game, Division of Wildlife Conservation, 2008. (Hozzáférés: 2008. október 27.)
  15. Medve Sugásfürdőn!” (magyar nyelven).  
  16. „Több mint negyven jószágot pusztítottak el a medvék egy éjszaka alatt Farkaslaka községben : https://szekelyhon.ro/aktualis/tobb-mint-negyven-joszagot-pusztitottak-el-a-medvek-egy-ejszaka-alatt-farkaslaka-kozsegben)”.  
  17. M1-Híradó. „Halálos medvetámadás Székelyföldön”, 2019. október 14. 

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A medve szóról és a medve kultúrtörténeti szerepéről lásd a Medvefélék szócikket!

További információk[szerkesztés]