Usszuri
Usszuri | |
Az Usszuri Gornije Kljucsi településnél | |
Közigazgatás | |
Országok | Kína, Oroszország |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 897 km |
Vízhozam | 2000 m³/s |
Vízgyűjtő terület | 193 000 km² |
Forrás | Szihote-Aliny |
Torkolat | Amur |
é. sz. 48° 26′, k. h. 134° 59′Koordináták: é. sz. 48° 26′, k. h. 134° 59′ | |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
Az Usszuri vízgyűjtő területe | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Usszuri témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az Usszuri (oroszul: Уссури, kínaiul: 乌苏里江, Vuszuli csiang ( )) folyó Kína és Oroszország határán, az Amur legnagyobb hozamú, jobb oldali mellékfolyója.
Földrajz[szerkesztés]
Hossza: kb. 897 km, vízgyűjtő területe: 193 000 km², évi közepes vízhozama: 1150 m³/s.
Oroszországban, a Szihote-Aliny hegylánc déli részén ered, majd útját zömében északnak folytatva jelentős szakaszán, egészen a Habarovszknál található torkolatáig a kínai–orosz határon folyik. Novembertől áprilisig többnyire befagy, utána viszont tavasszal és – a monszun következtében – nyáron is nagy árvízhullámok vonulnak le rajta. A partján épült Leszozavodszknál keresztezi a folyót a transzszibériai vasútvonal.
Legnagyobb mellékfolyói:
- balról, Kína Hejlungcsiang tartományában a Muling (577 km), a Naoli (596 km) és a Hanka-tó vizét levezető Szingacsa (kb. 200 km)
- jobbról, Oroszország Tengermelléki határterületén a Bikin (560 km), a Hor (453 km) és a Nagy-Usszurka (régi nevén: Iman, 440 km).
Egyéb[szerkesztés]
Számos állatfaj – egyebek mellett az usszuri barna medve (Ursus arctos lasiotus) – viseli a nevét.
A folyót és térségét, így a Szihote-Alinyt térképezte fel 1902 és 1908 között a nanáj vadász Derszu Uzala segítségével Vlagyimir Arszenyjev, amelyről két nagy sikerű könyvet (Az Usszuri vidékén (По Уссурийкому краю) (1921) és Derszu Uzala (1923)) írt, s amelyekből Kuroszava Akira forgatott világhírű Derszu Uzala filmet.[1]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ IMDb - Derszu Uzala (1975). (Hozzáférés: 2019. június 12.)
Források[szerkesztés]
- Bolsaja szovjetszkaja enciklopegyija, 3. kiadás (orosz nyelven) (1970–1977)
|