Kuroszava Akira
 |
Ennek a lapnak a címében vagy szövegében a japán nyelvű nevek nem minden esetben a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kell javítani őket. |
| Kuroszava Akira (黒澤明) | |
 | |
| Született |
1910. március 23.[1][2][3][4][5] Tokió |
| Elhunyt |
1998. szeptember 6. (88 évesen)[1][2][3][4][5] Tokió |
| Álneve | AK |
| Állampolgársága | japán |
| Házastársa | Jagucsi Jóko (1945–1985) |
| Gyermekei |
két gyermek:
|
| Foglalkozása | |
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | watershed stroke |
| Sírhely | An'yō-in (Kamakura) |
| Magasság | 182 cm |
 | |
| Kuroszava Akira aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kuroszava Akira témájú médiaállományokat. | |
Kuroszava Akira (黒澤 明; Hepburn: Kurosawa Akira) (Tokió, 1910. március 23. – Tokió, 1998. szeptember 6.) japán filmrendező, filmproducer, forgatókönyvíró.
Japán talán legismertebb filmrendezője. Nagy hatással volt rendezők több generációjára világszerte. Legelső filmjét 1941-ben készítette, legutolsó műve halála után, 1999-ben jelent meg. Kevés olyan filmkészítőt ismerünk, akinek pályafutása ilyen hosszú és munkássága ilyen közkedvelt lett volna.
Élete[szerkesztés]
Nyolcadik gyermekként született egy tokiói családban. Apja tornatanár volt, aki kedvelte a nyugati kultúrát, különösen a sportot és a filmeket. Az általános iskolában egy tanára bátorította, hogy rajzoljon és fessen. 1936-ban a Nikkatsu filmstúdióhoz került, ahol rendezést is tanult, miközben ott asszisztenseként dolgozott, forgatókönyveket írt, és a vágással ismerkedett.
Korai filmjei a háborús japán propagandájaként értékelhetőek, nacionalista témákkal foglalkoznak. Egy sztrájkban vállalt szervező szerepe miatt elbocsátották. Ekkor két társával közös céget alapított.
Az első háború utáni filmje (Ne sajnáld az ifjúságod) már a régi japán állam kritikája. Egy kosztümös film, A vihar kapujában volt az első nemzetközi sikere: a Velencei filmfesztiválon Arany Oroszlán díjat kapott.
Az 1950-es évekre kialakult jellegzetes stílusa. Gyakorivá vált nála a teleobjektív használata arra gondolván, hogy a kamerától távolabb játszó színész jobban szerepel. Több kamerát használt egyszerre, hogy ugyanazt a jelenetet több irányból is lássa, és választhasson közülük. Jellemzője lett filmjeinek az időjárás hangsúlyos jelenléte. A zuhogó eső például a Hét szamurájban, de más filmjeiben is szinte főszereplő. Jellemző rá a jelenetváltásokban az áttűnés alkalmazása is.
Az európai irodalom, Shakespeare, Tolsztoj, Dosztojevszkij, Gorkij, és külföldi filmesek is megihlették, például John Ford munkái. Emiatt sokan túlzottan is nyugatiasnak tartották, ami nem igaz: a japán kultúra hagyományai legalább annyira foglalkoztatták.
Az idők folyamán aztán az ő művei is nagy hatást gyakoroltak a világ filmművészetére.
Élete idején Japán harcias államból békés gazdasági nagyhatalommá vált. Legismertebb filmjei az 1950-es és 1960-as években készültek, de haláláig még sok filmet írt, rendezett. Filmtörténeti jelentőségű filmje az Akutagava Rjúnoszuke két novellájából – A vihar kapujában (Rasómon) és A bozótmélyben (Jabu no naka) – készült A vihar kapujában; 1950. (Velencei Nemzetközi Filmfesztivál: Nagydíj).
Sok filmje játszódik Japán feudális korszakában (kb. 13–17. század), néhány William Shakespeare-mű filmes adaptációja. Ilyen például a Ran („Téboly”; Shakespeare Lear királya) vagy a Véres trón (Macbeth-adaptáció).
A hét szamuráj (1954) című filmje forgatókönyvéből készült A hét mesterlövész című amerikai film (rendezője John Sturges). A Derszu Uzala című szovjet–japán filmje (1975) elnyerte a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat.
Szélütésben halt meg a tokiói Szetagaja negyedbeli otthonában.
Filmográfia[szerkesztés]
| Év | Cím | Japán cím | Romaji |
|---|---|---|---|
| 1943 | Sanshiro Sugata aka Judo Saga |
姿三四郎 | Sugata Sanshirō |
| 1944 | The Most Beautiful | 一番美しく | Ichiban utsukushiku |
| 1945 | Sanshiro Sugata Part II aka Judo Saga 2 |
續姿三四郎 | Zoku Sugata Sanshirô |
| The Men Who Tread On the Tiger's Tail | 虎の尾を踏む男達 | Tora no o wo fumu otokotachi | |
| 1946 | Nem sírom vissza az ifjúságomat | わが青春に悔なし | Waga seishun ni kuinashi |
| One Wonderful Sunday | 素晴らしき日曜日 | Subarashiki nichiyôbi | |
| 1948 | A részeg angyal | 酔いどれ天使 | Yoidore Tenshi |
| 1949 | The Quiet Duel | 静かなる決闘 | Shizukanaru ketto |
| Veszett kutya | 野良犬 | Nora inu | |
| 1950 | Botrány | 醜聞 | Shubun |
| A vihar kapujában | 羅生門 | Rashōmon | |
| 1951 | A félkegyelmű | 白痴 | Hakuchi |
| 1952 | Élni | 生きる | Ikiru |
| 1954 | A hét szamuráj | 七人の侍 | Shichinin no samurai |
| 1955 | Record of a Living Being aka I Live in Fear |
生きものの記録 | Ikimono no kiroku |
| 1957 | Véres trón | 蜘蛛巣城 | Kumonosu-jō |
| Éjjeli menedékhely | どん底 | Donzoko | |
| 1958 | Rejtett erőd | 隠し砦の三悪人 | Kakushi toride no san akunin |
| 1960 | The Bad Sleep Well | 悪い奴ほどよく眠る | Warui yatsu hodo yoku nemuru |
| 1961 | A testőr | 用心棒 | Yōjinbō |
| 1962 | Sanjuro | 椿三十郎 | Tsubaki Sanjūrō |
| 1963 | High and Low aka Heaven and Hell |
天国と地獄 | Tengoku to jigoku |
| 1965 | Rőtszakállú | 赤ひげ | Akahige |
| 1970 | Dodeszukaden | どですかでん | Dodesukaden |
| 1975 | Derszu Uzala | Дерсу Узала | Dersu Uzal |
| 1980 | Az árnyéklovas | 影武者 | Kagemusha |
| 1985 | Ran - Káosz | 乱 | Ran |
| 1985 | Szökevényvonat | ||
| 1990 | Álmok |
夢 | Yume |
| 1991 | Augusztusi rapszódia | 八月の狂詩曲 | Hachigatsu no kyōshikyoku |
| 1993 | Még nem | まあだだよ | Mādadayo |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Dettaglio decorato (olasz nyelven). Presidency of the Italian Republic. (Hozzáférés: 2014. január 10.)
- ↑ quirinale.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2021. november 25.)
- ↑ Dettaglio decorato (olasz nyelven). Presidency of the Italian Republic. (Hozzáférés: 2014. január 10.)
- ↑ https://www.praemiumimperiale.org/en/laureate-en/laureates-en, 2022. március 19.
Források[szerkesztés]
- Berkes Ildikóː Kurosawa Akira; Magyar Filmintézet, Bp., 1991 (Filmkultúra-könyvek)
- Berkes Ildikó - Nemes Károly: A japán film világa (Magyar Filmintézet, Bp., 1997)
- Paul Schrader: A transzcendentális stílus a filmben: Ozu/Bresson/Dreyer (Szerzőifilmes Könyvtár 2. kötet; Francia Új Hullám, Bp., 2011)
- [1]
További információk[szerkesztés]
- Kuroszava Akira az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- Kuroszava Akira díjai az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Kuroszava Akira a PORT.hu-n (magyarul)
- Akira Kurosawa News and Information
- Akira Kurosawa Database
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
