Derszu Uzala (film)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Derszu Uzala
(Dersu Uzala)
Rendező Kuroszava Akira
Producer Yôichi Matsue
Nyikolaj Szizov
Alapmű Vlagyimir Arszenyjev: Derszu Zala
Forgatókönyvíró Kuroszava Akira
Jurij Nagibin
Főszerepben Makszim Munzuk
Jurij Szolomin
Szvetlana Danyilcsenko
Dimitrij Korsikov
Zene Iszaak Svarc
Operatőr Fjodor Dobronravov
Jurij Gantman
Asakazu Nakai
Gyártás
Gyártó Atelier 41
Daiei Studios
Moszfilm
Ország  Szovjetunió
 Japán
Nyelv orosz,
magyar szinkron
Időtartam 136 perc
Költségvetés 4 000 000 amerikai dollár (becsült)[1]
Forgalmazás
Forgalmazó USA New World Pictures
Japán Nihon Herald Eiga
Bemutató Szovjetunió 1975. július
Japán 1975. augusztus 2.
magyar 1976. szeptember 16.
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap

A Derszu Uzala (eredeti cím: Dersu Uzala) 1975-ben bemutatott filmdráma, Kuroszava Akira alkotása. A film Vlagyimir Arszenyjev azonos c. regényének adaptációja.

Magyarországi bemutató: 1976. szeptember 16.

Cselekménye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben egy férfi (később kiderül, hogy Arszenyjev) barátja sírját keresi, de nem találja a gyorsan fejlődő Korfovszkaja település közelében.

1902, Szibéria, Oroszország

Arszenyjev kapitány vezetésével kis katonai csapat érkezik az Usszuri-vidék végtelen erdőségébe, hogy feltérképezzék az addig ismeretlen területeket. Tapasztalt vezető hiányában a csapat nehezen boldogul a civilizációtól távol eső, könyörtelen, vad vidéken. A erdő mélyén barangoló katonákat a véletlen sodorja össze Derszu Uzalával, a nanáj vadásszal, aki egész életét a vadonban töltötte. Derszu a csapat élére áll és keresztülvezeti őket a szibériai tajgán. Az együtt töltött hónapok során az öreg vadász és Arszenyjev között mély barátság szövődik. Az expedíció végeztével a kapitány és emberei visszatérnek a városba, Derszu pedig otthonába, az erdőbe.

Arszenyjev 5 évvel később visszatér a vadonba és egy véletlen folytán ismét találkozik Derszuval. A két jóbarát örömmel üdvözli egymást és csakúgy, mint 5 évvel azelőtt, Derszu ismét az expedíció élére áll. Küldetésük közben kiderül, hogy Derszu Uzala látása nagyon meggyengült, ettől kezdve mogorvává válik. Útjuk végén Arszenyjev magával viszi a meggyengült kis öreget a saját házába, a városba, de ő barátja szeretete ellenére sem találja helyét a civilizációban és visszavágyik otthonába, a vadonba. A kapitány nem tudja meggyőzni öreg barátját, hogy maradjon vele, ezért egy puskát ajándékoz neki, Derszu pedig visszatér az erdőbe. Nem sokkal később a város közelében megtalálják Derszu holttestét, de a puskát nem, így feltehetően kirabolták és megölték. Arszenyjev kapitány utoljára búcsút vesz a barátjától a jeltelen sírnál.

Szereposztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díjak, elismerések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]