Azuga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Azuga
Azuga a Bikakelebucsról
Azuga a Bikakelebucsról
Azuga címere
Azuga címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióMunténia
Fejlesztési régióDél-romániai fejlesztési régió
MegyePrahova
Rang Város
Községközpont Azuga
Beosztott falvak Azuga
Polgármester Constantin Samson (PV)
Irányítószám 105100
SIRUTA-kód 130954
Népesség
Népesség4440 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság11 (2011)
Népsűrűség53 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság930 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Azuga (Románia)
Azuga
Azuga
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 26′ 42″, k. h. 25° 33′ 19″Koordináták: é. sz. 45° 26′ 42″, k. h. 25° 33′ 19″
Azuga weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Azuga témájú médiaállományokat.

Azuga város Prahova megyében, Munténiában, Romániában. A Prahova-völgy egyetlen települése, mely nem üdülőtelepként, hanem iparvárosként alakult ki, és iparvárosi jellegét egészen a 20. század végéig megőrizte.

Fekvése[szerkesztés]

A Prahova és az Azuga folyók találkozásánál fekszik, a Bucsecs-hegység és a Baj-hegység lábainál. 1881-ig az Întreprahove (Prahovák között) nevet viselte, utalva a két folyóra. Áthalad rajta a DN1 főút és a Brassó-Bukarest vasútvonal.

Történelem[szerkesztés]

A korabeli krónikák egy Căciula Mare nevű vendégfogadót említenek ezen a helyen (a jelenlegi város ortodox templomának helyén), mely feltételezések szerint 1725 körül épült. Az első lakóházak a 19. század első éveiben épültek az időjárás viszontagságaitól védett Prahova folyó völgyében; 1800 körül itt telepedett le Gheorghe Zangor juhpásztor, őt hamarosan több más család követte.[2]

A település gyors fejlődését mutatja, hogy 1830-ban üveggyár kezdte meg a működését. Az elkövetkező évtizedekben sorra nyíltak meg az üzemek, gyárak: készítettek itt meszet, cementet, sajtot, fagerendát, posztót, szalámit, sört, pezsgőt, tűzálló kerámiát. Az 1989-es rendszerváltást követő privatizáció után a gyárak tönkrementek, legtöbbjüket lebontották. Napjainkban már csak egy ásványvíztöltő működik.

Ipara elvesztése után Azuga a turizmusra összpontosított. A város környékén alakították ki Románia legnagyobb sípályáit (Sorica és Cazacu), ezeknek és csodálatosan szép elhelyezkedésének köszönhetően napjainkra az ország egyik turistaparadicsomává nőtte ki magát. A természeti értékek megvédése érdekében a város körül nyolc természetvédelmi körzetet hoztak létre.

Lakossága[szerkesztés]

Népességváltozás
Év Népesség Vált. (%)  
1956 3 732 —    
1966 4 808 +28,8%
1977 5 397 +12,3%
1992 6 487 +20,2%
2002 5 213 −19,6%
2011 4 440 −14,8%
Nemzetiségek 2002
Románok 5128 98,36%
Magyarok 40 0,46%
Romák 21 0,40%
Németek 19 0,36%
Lipovánok 2 0,03%
Csángók 1 0,01%
Örmények 1 0,01%
Egyéb nemzetiségűek 1 0,01%
Összesen 5213 100,0%

Híres emberek[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Istoric. CNIPT Azuga. (Hozzáférés: 2016. november 29.)

További információk[szerkesztés]